Főoldal » Az ügyészségről » 10 másodperc - 1 jogi ismeret: a büntetési tétel
A jog­al­ko­tó az egyes bűncselekmény-típusoknál meg­ad­ja a Bün­te­tő Tör­vény­könyv­ben, hogy milyen bün­te­té­si nem tar­to­zik hozzá. Bün­te­té­si nem töb­bek között a sza­bad­ság­vesz­tés, az elzá­rás, a köz­ér­de­kű munka, a pénz­bün­te­tés. A bűn­cse­lek­mé­nyek döntő részé­nél sza­bad­ság­vesz­tés a meg­adott bün­te­té­si nem. 
 
A jog­al­ko­tó azt is meg­ha­tá­roz­za, hogy milyen kere­tek között szab­ha­tó ki a bün­te­tés. Tehát meg­ad­ja, hogy pél­dá­ul ember­ölés alap­ese­té­nél öttől tizen­öt évig ter­je­dő sza­bad­ság­vesz­tés­sel bün­te­ten­dő a cselekedet.
 
A bíró ezen kere­ten belül a konk­rét ügy körül­mé­nyei és a konk­rét elkö­ve­tő sze­mé­lyé­re tekin­tet­tel szab­ja ki a konk­rét büntetést.
 
Kivé­te­les jel­leg­gel a bíró mind az alsó, mind a felső határt átlép­he­ti, illet­ve más bün­te­té­si nemet is alkal­maz­hat, ennek módja, mér­té­ke is a tör­vény­ben meghatározott.