2011. november 18-án – az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján – a közigazgatási és igazgatásügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – egyetértési szándékát fejezi ki a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank.

2016. november 17-én, öt évvel a közös nyilatkozat aláírását követően, Dr. Pintér Sándor belügyminiszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Dr. Hajnal Péter, a Kúria tanácselnöke és Dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettes az Állami Számvevőszék székházában értékelték az általuk vezetett intézmény korrupcióellenes tevékenységének elmúlt öt évét, majd az eredményekről tájékoztatták a közvéleményt.

A Belügyminisztérium javaslata alapján a Kormány 2015-ben elfogadta a Nemzeti Korrupcióellenes Programot, amely a 2015-2018 közötti időszak kormányzati korrupcióellenes tevékenységének legfontosabb keretdokumentuma. Az öt éve aláírt Közös Nyilatkozat szellemiségével összhangban a Program alapvető célkitűzése a korrupció visszaszorítása, hazánk versenyképességének és nemzetközi megítélésének javítása. E stratégia elvi éllel megfogalmazza, hogy minden olyan társadalmi jelenség, amely során valaki a rábízott hatalommal magán- vagy csoportelőny érdekében visszaél, veszélyes az egész társadalomra. A stratégiai dokumentum nem pusztán szabályozási eszközökkel törekszik elérni a kitűzött közös célokat, a gyakorlati megvalósítást a Program végrehajtását szolgáló két év időtartamú intézkedési tervek biztosítják.

A Program elfogadásakor felkérte a Kormány a Magyar Nemzeti Bankot és a Közbeszerzési Hatóságot, hogy működjenek közre a korrupció-megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásában, és saját stratégiájuk megvalósítása során is kiemelt helyet kapjon a korrupció megelőzése. Így a két szervezet Közös Nyilatkozathoz történő csatlakozása nem a korrupció elleni küzdelemben való együttműködés kezdetét, hanem sokkal inkább folytatását, elmélyítését jelenti.

Az integránsan működő szervezetekben kiemelt figyelmet kell fordítani az emberi tényezőre, az olyan munkakörökre, amelyekben az ott dolgozók fokozottan ki vannak téve a korrupciós veszélyeknek. A Belügyminisztérium korrupcióellenes tevékenységei közül kiemelendő az öt éve létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat munkája. A szervezettel kapcsolatos elvárás az volt, hogy szakítson a jogelőd klasszikus, kizárólag a titkos információgyűjtésen alapuló, hagyományos bűnüldözési arculatával, és hozzon létre egy megújuló, a társadalmi jelenségekre gyorsan reagáló, korunk igényeinek megfelelő szervezetet. A megbízhatósági vizsgálat és a kifogástalan életvitel ellenőrzés, mint új jogintézmények beváltották a hozzájuk főzött reményeket. A vizsgálatoknak mára már preventív hatása is mutatkozik. A Nemzeti Védelmi Szolgálat elvégezte az államigazgatási szervek körében a munkakörök komplex korrupciós kockázatainak felmérését is, amely a szervezetek kockázatelemzése és kockázatkezelése során lesz hatékonyan felhasználható.

A közigazgatási rendtartásról szóló törvény koncepciója is tartalmazza azt az elvet, hogy a közigazgatásnak ki kell zárnia a korrupció minden formáját. Ha minél több ügytípusban tud az állampolgár elektronikus úton ügyet intézni vagy a döntés automatizálása lehetséges, úgy a gyors, befolyástól mentes, jogszerű ügyintézés hatékonyan biztosítható. E téren példaértékű a már évek óta működő rendőrségi rendszer, amely egyes közlekedési szabályszegések esetén automatizált döntéshozatalt valósít meg az eljárásban.

A Belügyminisztérium üdvözli a Közös Nyilatkozathoz csatlakozó Újabb szervezeteket, bízva abban, hogy az együttműködés során elköteleződésükkel, elszántságukkal új lendületet adnak a korrupció elleni feladatok végrehajtásához.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országgyűlés felhatalmazása alapján, az ÁSZ Stratégiájában foglaltakra építve elkötelezte magát az integritásalapú közigazgatási kultúra meghonosítása mellett és immár 10 éve fordít kiemelt figyelmet a korrupció elleni küzdelemre. Az Országgyűlés az elmúlt években – 2007-ben, 2009-ben – több határozatában is megbízta a Számvevőszéket a korrupció elleni fellépés erősítésével, továbbá az ÁSZ 2014. évi beszámolójának elfogadásáról hozott határozatában elismerte és megerősítette a korrupciós kockázatok feltérképezésére irányuló, valamint az integritás alapú szervezeti kultúra elterjesztése érdekében végzett munkáját.

Az Állami Számvevőszék a holland Számvevőszékkel való együttműködés keretében megalapozott, majd 2009-ben elindított Integritás projekt révén, a kapcsolódó kockázatok beazonosításával, a módszertan kidolgozásával, az integritás tartalmi elemeinek definiálásával egyedülálló „magyar modellt” alakított ki, alkalmassá téve azt a magyar költségvetési szféra egészére történő kiterjesztésre. Az ÁSZ integritás felmérésével 2016-ban már hatodik alkalommal mérte fel a magyar közszféra korrupciós kockázatait. Az idei adatfelvételben minden eddiginél több költségvetési szerv vett részt, összesen 3002 szervezet regisztrált kitöltőként az ÁSZ informatikai rendszerében. A csatlakozók száma több mint 400-al magasabb, mint az eddigi legnagyobb részvétellel zajlott 2015. évi Integritás-felmérésben, amelyben 2557 szervezet vett részt. Az idei kimagasló részvétellel csaknem megháromszorozódott az első 2011-es felmérésben résztvevők száma (1095 intézmény).

Az Állami Számvevőszék 2015 decemberében – egy vonatkozó kormányhatározat iránymutatása alapján – kiterjesztette a korrupciós kockázatokat és védettséget feltérképező integritás felmérését a többségi állami tulajdonú társaságokra is. Az ÁSZ első alkalommal elvégzett, gazdasági társaságokat érintő integritási felmérése keretében 252 társaság küldött be értékelhető kérdőívet. A válaszok alapján összefoglaló elemzés készült, amelyet a Számvevőszék 2016 májusában egy „jó gyakorlatok” szemináriummal egybekötve hozott nyilvánosságra. 2016 szeptemberében az ÁSZ – a Megyei Jogú Városok Szövetségével lefolytatott szakmai konzultáció alapján – az önkormányzati gazdasági társaságokra is kiterjesztette integritás felmérését, így hamarosan az önkormányzati gazdasági társaságok korrupciós kockázatairól, és az azokat mérséklő kiépített kontrollok helyzetéről is képet alkothat.

Az elmúlt esztendők – és a vonatkozó országgyűlési határozatok – legfőbb eredménye az integritás kultúra és az integritásközpontú gondolkodás elterjedése. Ennek bizonyítéka, hogy évről évre emelkedik az Integritás Támogatók Köre, már közel kétezer szervezet vállalta, hogy 2017-ig minden évben részt vesz az Állami Számvevőszék korrupcióellenes felmérésében, így biztosítva az évenkénti összehasonlíthatóságot. Az egyre inkább elterjedt integritásközpontú gondolkodás lehetővé teszi, hogy az Állami Számvevőszék az integritás területén ezentúl a mélyítésre és az ellenőrzésre helyezze a hangsúlyt. Ennek érdekében már 2015-től a korrupció elleni küzdelem részeként minden ellenőrzésben – ahol ezt jogszabály lehetővé teszi – megjelenik az integritáselvű működés érvényesítésének értékelése.

Az ÁSZ az integritás szemléletváltás „motorjaként”, annak megvalósításában új eszközként 2014 óta öntesztekkel is támogatja a közszféra intézményeit. Az önkéntes önteszt rendszer alkalmazásával javulhat a kitöltő szervezetek belső kontrollrendszere, önellenőrzési képessége, vagyis elősegíthető a szervezeti integritás alapjainak megteremtése. Fontos eredménynek és tevékenységünk hasznosulásának tartjuk, hogy a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat, valamint a Nemzeti Korrupcióellenes Programban foglalt intézkedések végrehajtására vonatkozó 1336/2015. (V.27.) Korm. határozat figyelembe vette az Állami Számvevőszék gyakorlatát, és a közszféra integritásának erősítését helyezte a program középpontjába.

Az Országgyűlés 41/2013. (V. 27.) OGY határozatával támogatta, hogy az ÁSZ részt vegyen a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szakmai szervezete (INTOSAI) Fejlesztési Kezdeményezésének (IDI) tevékenységében, és ahhoz donorként szakmai támogatást nyújtson, kiemelt figyelemmel a magyar külgazdasági stratégiára. Az ÁSZ 2015 végén javasolta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezze az ÁSZ 2014. évi költségvetési maradványának mintegy 129 millió forintos átcsoportosítását a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi szervezeteket támogató fejezete számára. Magyarország Kormánya ezután – összhangban a 2013-as országgyűlési határozattal – szintén határozatával tette lehetővé az összeg IDI donori programjai számára történő felajánlását, ezzel Magyarország az IDI korrupcióellenes programjainak jelentős támogatójává lépett elő.

Az Állami Számvevőszéke aktív szereplője a számvevőszékek nemzetközi közösségének, folyamatosan megosztja és hasznosítja a megismert legjobb gyakorlatokat. E cél megvalósítását szolgálja az ÁSZ nemzetközi „jó gyakorlatok” szeminárium-sorozata, melynek keretében a Számvevőszék 2014. és 2015. után 2016 tavaszán harmadszor is megszervezte – és a tervek szerint 2017-ben is megszervezi – az immár hagyományosnak számító négynapos, szarvasi nemzetközi integritás „jó gyakorlatok” szemináriumát. Az eddigi három eseményen összesen mintegy 40 ország 90 számvevőszéki szakértőjével osztottuk meg a korrupció elleni küzdelem terén szerzett tapasztalatainkat.

A közszféra integritás szemléletének fejlődését és a korrupció elleni nemzeti összefogást mutatja, hogy az integritás irányítási rendszerekkel kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok beépültek, beépülnek a közszolgálati szakemberek és vezetők képzésébe is. Az ÁSZ a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésével 2013-ban elindított integritás tanácsadó képzésen az elmúlt években 120 szakértő szerzett diplomát. A tanácsadók a korrupció és visszaélések kockázatának csökkentésén keresztül támogatják a közigazgatás fejlesztését. A képzés fővédnöke az Állami Számvevőszék elnöke. Az Országgyűlés részben az e téren elért eredményeket elismerve 34/2015. (VII. 7.) számú határozatában támogatta, hogy a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodásban érintett szervezetek tekintetében az ÁSZ szélesítse a vezetői rendszerekre vonatkozó tanácsadó tevékenységét és támogassa az etikus közpénzügyi vezető-képzést.

Az Állami Számvevőszék a korrupció megelőzésének módszertanát, mérését és eredményeit különböző szakmai, tudományos és oktatási fórumokon megosztja. Célunk, hogy szigorú nemzetközi standardok alapján végzett kutatási és ellenőrzési módszereink és eredményeink egyfajta referenciapontként szolgáljanak, ezáltal hozzájáruljanak az integritás szemlélet széles körű elterjedéséhez.

A 2011. november 18-án aláírt, a korrupcióval szembeni ellenálló képesség erősítésére vonatkozó együttműködési nyilatkozatban foglaltak teljesülését értékelve, a Kúria az elmúlt évben is több lépést tett az integritás fejlesztése érdekében.

Figyelemmel arra, hogy az integritás nem csupán a vesztegetési bűncselekmények, hanem az állami szerv működését, jogszabályban foglalt feladatainak ellátását veszélyeztető bárminemű anyagi vagy erkölcsi veszteség megelőzésére irányul, a Kúria kiemelt fontosságot tulajdonít a belső szabályzatok rendszeres felülvizsgálatának. 2016-ban több okból is módosult a Szervezeti és Működési Szabályzat. A személyzeti és oktatási ügyekkel foglakozó osztály Koordinációs, Személyzeti és Oktatási Főosztállyá alakult, ennek megfelelően a módosított szabályzat meghatározza a koordinációs feladatokat. A törvénnyel összhangban a szabályzat nevesíti az elektronikus információrendszer biztonsági felelős pozícióját és feladatait. A módosított SZMSZ rögzíti, hogy a Kúria képviseletét a Kúriával szolgálati viszonyban álló bíró látja el. A szabályzat pontosítja az igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állók vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeit is. 2016-ban lépett hatályba a Kúriai határozatok szerkesztéséről szóló elnöki utasítás.

A Kúria képviselői útján az elmúlt évben is részt vett az OBH Integritás Munkacsoportjában, amelynek közreműködésével elkészült az OBH elnöke által kiadott Integritás Szabályzat. A Szabályzat rendelkezésével összhangban a Kúria megalkotta a saját integritási szabályzatát, amely a bírákra és az igazságügyi alkalmazottakra egyaránt kiterjed, és rögzíti az egyes ajándékok elfogadásának tilalmára, az ajándékozás szabályaira, az integritás-felelős feladataira és az integritással kapcsolatos bejelentések kezelésére vonatkozó szabályokat.

Az elmúlt egy évben a Kúria további intézkedéseket tett az informatikai rendszer biztonságának fejlesztése érdekében.  A lefolytatott sérülékenység vizsgálatok alapján megtörtént a kritikus szerverek operációs rendszerének gyártó által támogatott verzióra történő cseréje. A Kúria elektronikus információbiztonsági felelőse angol nyelvű e-learning képzés után tett sikeres vizsgát, és szerezte meg az ún. Certified Information Security Manager (CISM) tanúsítványt, amellyel a jogszabályban írt képzési kötelezettségének is eleget tett.

Az információbiztonság mellett a minősített adatok védelmére is különös figyelmet fordított a Kúria. A Kúria előtt folyó rendkívüli perorvoslati eljárásokban bizonyításnak helye nincs, így a Kúria részéről nem történik minősítés, ugyanakkor az alsóbb szintű bíróságokról rendszeresen érkeznek minősített adatokat tartalmazó iratok, melyek szakszerű és a jogszabályi követelményeknek megfelelő őrzéséről a Kúria gondoskodik. Az elektronikusan kezelt minősített adatok biztonságát szolgálja a 2016-ban az Országos Bírósági Hivatal által kiírt pályázat eredményeként elnyert ún. TEMPEST minősítésű laptop, amellyel a titkos ügykezelő (TÜK) irodát szereltük fel. A technológia lényege a minősített adatot tartalmazó eszköz elektromágneses kisugárzásának minimális szintre való csökkentése, ami megakadályozza az illetéktelen hozzáférést. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a Nemzeti Biztonsági Felügyelet végezte el az eszköz minősítését, amely alapján a Kúria a vonatkozó működési engedélyt megkapta.

A korrupciónak ellenálló szervezeti kultúra megteremtése érdekében az elmúlt évben az Alkotmányvédelmi Hivatal közreműködésével tudásmegosztó konferenciákat tartott, melyen kiemelt szerepet kapott a korrupció megelőzése és a biztonságtudatosság erősítése.

A minél szélesebb körű és minél magasabb szintű integritás elérése elképzelhetetlen az együttműködés nélkül, ezért a Kúria 2016-ban is – immár ötödik alkalommal – részt vett az ÁSZ Integritás Projekt keretében végzett korrupcióellenes felmérésben és – hét másik intézménnyel együtt – „kiváló” minősítést kapott.

A bíróságok integritását biztosító szervezeti, működési rendszer kialakítását az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a kezdetektől fogva kiemelt feladatának tekinti. Szem előtt tartja azt a 2011-ben aláírt közös nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalást, amely a korrupció elleni hatékony fellépés fontosságát hangsúlyozta. Elkötelezettsége abban is tükröződik, hogy 2012 óta a kiemelt stratégiai céljai között szerepel a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége.

Az OBH 2012-ben az Alkotmányvédelmi Hivatallal együttműködve elindította a biztonságtudatot fókuszba helyező ún. „Awareness Programot”. A képzéseket tartó szakemberek szemléletesen mutatják be a bírákat és igazságügyi alkalmazottakat érintő biztonsági kérdéseket.

Szintén 2012-től kezdve működik az OBH Bírósági Integritás Munkacsoportja. E munkacsoport tagjai különböző bíróságokon, különböző ügyszakokban tevékenykedő vezetők, bírák, nagy tapasztalatú elméleti és gyakorlati szakemberek. Megvitatják a legfontosabb, integritást érintő szakmai kérdéseket és kidolgozzák az ezekkel kapcsolatos igazgatási intézkedési javaslatokat. E mellett az Országos Bírói Tanács kezdetben megfigyelőként, majd 2015-től teljes jogú tagként vesz részt az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) szakmai munkájában, ahol a bírói függetlenség és etika európai normáival szervezeti szinten foglalkoznak.

A bíróságok továbbra is minden évben részt vesznek az Állami Számvevőszék integritás felmérésében.

Kiemelkedő lépés volt a bírósági szervezet integritásának teljesebbé tétele felé vezető úton, a bírák Etikai Kódexének 2015. január 1-jei hatályba lépése.  A kódex a „Bangalore-i Elvek” alapján fogalmaz meg morális elvárásokat a bírákkal szemben a függetlenség, az összeférhetetlenség, a méltóság, a gondosság, a tisztesség, a tisztelet és az együttműködés elvei köré csoportosítva őket.

2015 novemberében a bírák által kitöltött integritás kérdőíven keresztül felmértük a bíróságok integritási helyzetét, a bírák tudatosságát az integritást sértő és veszélyeztető helyzetek elkerülésében. A kérdőív tapasztalatait felhasználva, a legérzékenyebb területekre fókuszálva dolgoztuk ki az Integritási Szabályzat tervezetét.

2016. január 1-jén hatályba lépett a bíróságok igazgatásáról szóló szabályzat, amely az igazgatási tevékenység szabályozásán keresztül biztosítja az igazgatási munka átláthatóságát, kiszámíthatóságát és ellenőrizhetőségét. 2016 januárjában elkészült a bírósági szervezet integritás térképe és ugyanebben a hónapban az együttműködésben résztvevő szervek bevonásával integritás konferenciát rendeztünk. A résztvevők előadásokat hallhattak az igazságszolgáltatási tevékenység
– ezen belül – a bíróság integritási veszélyeztetettségéről, a lehetséges veszélyhelyzetekről, illetve azok kezelésének gyakorlati tapasztalatairól.

2016. július 1-jén hatályba lépett az Integritási Szabályzat, melynek célja a bírósági szervezet integritásának biztosítása, valamint az átláthatóság, a felelősség, a pártatlanság és a tisztességes eljárás, illetve az integritást sértő magatartásokkal szembeni egységes és arányos fellépés garantálása. A szabályzat egyik kézzelfogható eredménye, hogy az OBH-nak, valamennyi ítélőtáblának és törvényszéknek van kijelölt integritásfelelőse, akik feladata a többi között a bírósági szervezet integritását érintő bejelentéseknek a fogadása, gyűjtése, elemzése, értékelése, a kezelésükhöz szükséges vezetői intézkedések meghozatalának elősegítése.

Még az idén néhány kérdéssel kiegészítve ismételten kiadjuk a bírák integritás kérdőívét, annak felmérése érdekében, hogy az eddigi erőfeszítéseink milyen eredményre vezettek, illetve mely területeken van szükség további intézkedésekre. Mindezek mellett folyamatban van egy országosan egységes ügyelosztási rend, sablon kidolgozása is.

Magyarország Ügyészsége az elmúlt öt évben jelentős eredményeket ért el mind a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelem, mind pedig a szervezeti integráció terén. A korrupció elleni hatékony fellépés alapvető feltétele a külső és a belső együttműködés.

Az ügyészség az elmúlt időszakban jelentősen erősítette a nemzetközi kapcsolatai különböző szintjeit. Ezek közül külön kiemelést érdemel az USA-val történő jogsegélyforgalom, amely – több egyeztetés eredményeként – várhatóan zökkenő-mentesebbé válik a jövőben. Kifejezetten kedvező a Legfőbb Ügyészség Európai Csalás Elleni Hivatallal való kapcsolata. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész és dr. Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója tavalyi találkozóját követően, több szakértői szintű egyeztetésre, információcserére került sor.

Az ügyészség és a rendőrség – társhatóságokkal közös – eredményes munkájának köszönhetően, az elmúlt öt évben – az azt megelőző időszakhoz képest – lényegesen több korrupciós cselekményt sikerült feltárni (2006-2010 között összesen 2.818, míg 2011-2015 között összesen 6702).

A korrupció elleni eredményesebb fellépés céljával 2011. áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészségen felállított Korrupció Elleni Ügyek Osztálya a főügyészség hatáskörébe tartozó hivatalos személyek által sorozatos, illetve szervezett módon, valamint korrupciós jelleggel elkövetett bűncselekmények ügyében jár el. A Központi Nyomozó Főügyészségre az integrációs együttműködés elmúlt öt évében (2011. novemberétől 2016. szeptemberéig) 822 korrupciós bűncselekmény miatt tett feljelentés érkezett, 732 nyomozás indult, amelyből mostanáig 201 ügyben emeltek vádat, 578 vádlottal szemben. Eddig 86 ügyben 138 vádlottat ítéltek el a bíróságok. Számos nyomozás, illetve bírósági eljárás jelenleg is folyamatban van. Az eljárás alá vont terheltek között mentelmi joggal rendelkező személyek éppúgy voltak, mint polgármesterek, vezető beosztású rendőrök, illetve adóhatósági és más tisztviselők.

A korrupció elleni eredményesebb fellépést szolgálták a Legfőbb Ügyészség elmúlt évi vizsgálatai, amelyek a bűnelkövetési forma jellemzőit, illetve a vagyonelkobzás kérdését elemezték. A Legfőbb Ügyészség a tapasztalatait – a feltárt hibák jövőbeli elkerülése érdekében – iránymutatás formájában a főügyészségekkel is megosztotta.

A Legfőbb Ügyészségen 2016. január 1-tól felállított új központi főosztály – a Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya – biztosítja a korrupciós bűncselekmények elleni fellépés még eredményesebb szakmai irányítását.

A Legfőbb Ügyészség – a korrupció elleni harc tapasztalatait felhasználva – kifejtette érveit az új büntetőeljárási törvény kodifikációja során. Az ügyészség egyetértett azzal, hogy a tervezett szabályozás a mentesség körét szűkíti. Fontos eredmény, hogy az ügyészség közreműködésével megjelenik a tervezetben a speciális nyomozati technikák szabályozása. A különböző leplezett eszközök alkalmazása a korrupció felderítésének és bizonyításának elengedhetetlen feltétele.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat által végzett megbízhatósági vizsgálat lefolytatására ügyészi jóváhagyást követően kerülhet sor, majd a vizsgálat befejezését követően az ügyész a végrehajtás törvényességét is ellenőrzi. E feladatokat az ügyészi szervezetben a közjogi szakág látja el. Idén növekedett a szűrések hatékonysága, mivel – a csökkenő számú vizsgálat ellenére – a büntető feljelentést eredményező integritás ügyek száma már októberre megközelítette az előző évi adatokat (2015: 26, 2016. októberéig: 23). Az elmúlt időszakban a Legfőbb Ügyészség büntetőjogi szakterülete is összegezte a megbízhatósági vizsgálatok nyomán indult büntetőügyek tapasztalatait. A legfontosabb megállapítás: ez idáig egyetlen ilyen ügyben sem született felmentő ítélet.

Az integritás megteremtésének alapvető feltétele a személyi és szervezeti biztonság. A kérdés különös súllyal merül fel a 2016. márciusában a Kiskunhalasi Járási Bíróság és Ügyészség épületében történt gépkarabélyos támadás fényében. Az új biztonsági kockázatok a védelem további növelését indokolják. 2016. áprilisában Dr. Polt Péter legfőbb ügyész és Dr. Pintér Sándor belügyminiszter közös ügyészségi-rendőrségi együttműködésről döntött az ügyészségi személyi állomány, épületek és adatvagyon biztonságának és védelmének fokozása érdekében. Az együttműködés keretében egy technikai munkacsoport felmérte az ügyészi szervek elhelyezésére szolgáló épületek biztonságtechnikai elemeit, illetőleg javaslatot tett egy országos ügyészségi telefonos vészjelző rendszer kiépítésére. A 2016 augusztusában végrehajtott sikeres tesztüzemet követően, az országos hálózat a következő év első negyedévétől kezdi meg a működését.

Mindezeken túl, a szervezeti integritást a korrupciós kockázatok vizsgálata, a folyamatos és széles körű képzés éppúgy erősíti, mint a 2014. decemberében elfogadott Ügyészségi Etikai Kódex, továbbá a korrupciós ügyekben tett intézkedések – a szervezet honlapján és a médián keresztül történő – rendszeres bemutatása.

Budapest, 2016. november 17.

On 18 November 2011, upon the initiative of the State Audit Office of Hungary, the Minister of Public Administration and Justice, the Prosecutor General of Hungary, the President of the Supreme Court of Hungary and the President of the State Audit Office of Hungary signed a joint declaration, in which they assumed moral obligation for strengthening resilience against corruption and for improving the anti-corruption methods applied by the public bodies they govern. The National Office for the Judiciary and the Ministry of the Interior joined the above mentioned anti-corruption framework in 2012 and 2014, respectively. In 2016, on the fifth anniversary of its establishment, the Public Procurement Authority and the National Bank of Hungary expressed their intention to join the framework by signing a memorandum of understanding.

On 17 November 2016, five years after signing the joint declaration, Dr. Sándor Pintér, Minister of the Interior, László Domokos, President of the State Audit Office of Hungary, Dr. Tünde Handó, President of the National Office for the Judiciary, Dr. Péter Hajnal, Head of Panel of the Curia and Dr. István Lajtár, Deputy Prosecutor General of Hungary held a meeting at the headquarters of the State Audit Office of Hungary to evaluate the anti-corruption activities of the public institutions governed by them, and communicated the results achieved to the public.

Acting on a proposal from the Ministry of the Interior, the Government accepted a National Anti-corruption Programme in 2015, which is viewed as the most important framework document of the government’s anti-corruption activities in the 2015-2018 period. In harmony with the spirit of the Joint Declaration signed five years ago, the Programme’s fundamental objective is to suppress corruption, and to improve Hungary’s competitiveness and international reputation. This strategy principally states that every societal phenomena where someone abuses the power entrusted to him/her for securing any private or collective benefits is dangerous for society as a whole. This strategic document does not strive to achieve the shared goals by using regulatory instruments only, the Programme’s practical implementation is ensured by two-year long action plans.

When the Programme was adopted, the Government requested the National Bank of Hungary and the Public Procurement Authority to contribute to the implementation of anti-corruption tasks, and to give primary importance to the prevention of corruption while implementing their respective strategies. Consequently, the accession of the two organisations to the Joint Declaration should not be viewed as the start of their contribution to anti-corruption efforts, but rather as a continued and deepening activity on their part.

In integrated organisations, special attention must be given to the human factor, i.e. to positions where employees are increasingly exposed to the threats of corruption. Amongst the anti-corruption activities of the Ministry of the Interior, special mention should be given to the work performed by the National Protective Service established five years ago. The expectation set for the organisation was that it should break with the previous law enforcement image of its predecessor limited exclusively to conventional secret information gathering, and should create a renewed organisation responding swiftly to societal phenomena and meeting the actual needs of our times. Reliability and impeccable conduct in life assessments as new legal instruments have proved successful. These assessments are already showing a preventive effect. The National Protective Service completed a complex corruption risk assessment process in relation to job positions filled by people working at public administration bodies, and these findings may also be used effectively for the risk assessment and management of the affected organisations.

The concept of the Act on the General Rules of Public Administration Proceedings also sets out the principle that the public administration sector must preclude any form of corruption. If citizens have the possibility to access electronic administration or automated decision making in an increasing number of administrative matters, it will ensure effective, uninfluenced and lawful public administration proceedings. In this field, the system providing automated decision-making in the case of certain traffic violations, which has been implemented by the police for years, seems to be an example to be followed.

The Ministry of the Interior welcomes the new organisations joining the Joint Declaration hoping that through their commitment and determination they lend new momentum to the implementation of the anti-corruption tasks.

The State Audit Office of Hungary (SAO), under a mandate from the National Assembly, committed itself by building on the SAO Strategy to the implementation of an integrated public administration culture, and has paid special attention to the fight against corruption for 10 years. In the past years, i.e. in 2007 and 2009, the National Assembly adopted several resolutions to mandate the State Audit Office of Hungary to strengthen its stance against corruption, and furthermore, in its decision approving the 2014 Annual Activity Report of the SAO, it recognised and confirmed the organisation’s activities related to the assessment of corruption risks and to the widespread implementation of integrity-based organisational culture.

The State Audit Office of Hungary created a uniquely “Hungarian model” through the Integrity Project developed in cooperation with the Netherlands Court of Audit and launched in 2009 by identifying the related risks, working out the relevant methodology and defining the substantive elements of integrity, making the model suitable for comprehensive application throughout the entire Hungarian public finance sector. In 2016, the SAO conducted its sixth integrity assessment on the corruption risks of the Hungarian public sector. A record number of budgetary authorities participated in this year’s data collection process: a total of 3,002 organisations registered as respondents in the SAO-operated IT system. 400 more participants completed the questionnaires compared to the 2015 Integrity Assessment involving 2,557 organisations, which up to that point had been considered the largest-scale assessment. This year’s record number of participants represented three times more respondents than the number involved in the first assessment carried out in 2011 (1,095 organisations).

Under the guidance of a relevant government decision, the State Audit Office of Hungary extended its integrity assessment focusing on corruption risks and the level of protection to also include majority state-owned companies in December 2015. 252 companies submitted properly completed questionnaires within the framework of the SAO’s first integrity assessment extended to economic operators. A summary analysis was prepared based on the answers received, which was disclosed by the State Audit Office of Hungary in conjunction with a “good practices” seminar in May 2016. In September 2016, based on a professional consultation with the Association of Cities with County Rights, the SAO extended its integrity assessment to local government-owned business associations, so it may soon have a clearer picture on the corruption risks of local government-owned companies and on the status of the controls developed to mitigate such risks.

The key achievements of the past years, as well as of the relevant resolutions adopted by the National Assembly, are reflected by the established integrity culture and the widespread application of integrity-driven methodology. This is evidenced by the growing numbers joining the Circle of Integrity Supporters, so far almost two thousand organisations have undertaken to participate annually in the anti-corruption survey of the State Audit Office of Hungary until to 2017, thereby providing the possibility for annual benchmarking. The increasingly widespread use of integrity-driven methodology allows the State Audit Office of Hungary to place the emphasis on the deepening and controlling of integrity-related issues in the future. To this end, from 2015 the assessment of integrity-based operation has been an element in every audit procedure, if permitted by law, as part of the fight against corruption.

As a driving force behind the integrity-related change of attitude, the SAO has supported public institutions in the implementation thereof by self-tests, as new instruments, since 2014. The organisations completing these voluntary self-tests may improve their internal control systems and self-testing capabilities, in other words this method may support the process of laying the foundations for organisational integrity. We consider it as important achievement and as the utilisation of our activity that the relevant practice propagated by the State Audit Office of Hungary was taken into account in Government Decree No. 1104/2012 (IV.6.) on anti-corruption measures and the adoption of the Programme on Preventing Corruption in Public Administration and in Government Decree No. 1336/2015 (V.27.) on the implementation of the measures set forth in the National Anti-Corruption Programme, and these decrees were focused on the strengthening of public sector integrity.

By its Resolution No. 41/2013. (V. 27.), the National Assembly supported the SAO in participating in the Development Initiative (IDI) activities of the International Organisation of Supreme Audit Institutions (INTOSAI), and for the SAO to provide professional support for this initiative as donor, with special regard to Hungarian foreign trade strategy. At the end of 2015, the SAO suggested that the Ministry for National Economy of Hungary should initiate the reallocation of the SAO’s 2014 budget residue of HUF 129 million to the support framework managed by the Ministry of Foreign Affairs and Trade funding international organisations. And then, the Government of Hungary, in line with the resolution of the National Assembly adopted in 2013, adopted another resolution allowing that the above amount be offered for the purposes of the IDI donor programmes, and with that step Hungary became a major funder of the IDI anti-corruption programmes.

The State Audit Office of Hungary is an active member of the international community of national audit institutions, and continually shares and utilises the best practices learnt from them. The SAO’s seminar series on international “good practices” was launched to this end, and within the framework of which in the spring of 2016 the State Audit Office of Hungary organised the now traditional four-day international seminar of “good practices” on integrity in Szarvas for the third time, after 2014 and 2015, and it hopes to organise the same event in 2017. During the three events organised so far, we shared our experiences related to the fight against corruption with 90 audit experts delegated by some 40 countries.

The development of the integrity-based approach in the public sector and the national cooperation against corruption are well reflected by the fact that the knowledge and experiences related to integrity management systems have been/are included in the educational curriculum of public service professionals and managers. A university course for integrity advisors was launched by the SAO with the cooperation of the Ministry of Public Administration and Justice and the National University of Public Service in 2013, and 120 subject matter experts have graduated in the years passed since. These integrity advisors support the improvement of the public administration sector by reducing the risks of corruption and misuse of power. The main patron of the course is the President of the State Audit Office of Hungary. In its Resolution No. 34/2015. (VII. 7.), the National Assembly, by recognising the results achieved in this field, supported that in respect of organisations involved in the management of public funds and public property, the SAO should widen its consultancy activities regarding management systems and should support the training of ethical managers in public finance.

The State Audit Office of Hungary shares the methodology and measurement of the prevention of corruption, as well as the results achieved, at different professional, scientific and educational forums. Our goal is to offer our research and audit methods, based on stringent international standards, and the results thereof as points of reference, so that these can contribute to the prevalence of integrity-based mentality.

The representatives of several state authorities held an annual discussion evaluating the results of the undertakings listed in the Joint Declaration on Strengthening the Resistance against Corruption, which was signed 18 November 2011.

Last year, the Curia of Hungary again took numerous steps in order to improve integrity. Considering the fact that the term ‘integrity’ is not restricted to the prevention of the crime of corruption, but also includes measures taken in order to prevent any material loss or moral harm that could endanger the state authority’s due functioning as prescribed by law, the Curia of Hungary gives top priority to the regular review of internal rules and policies. In 2016, the Operational and Organisational Rules were modified for several reasons. The department in charge of HR management and educational affairs was transformed into the Department for Coordination, HR Management and Education and accordingly, the modified Organisational Rules define all coordination tasks. In accordance with the law, the Operational and Organisational Rules establish the position and specify the duties of the Security Manager of the Electronic Information System. According to the amended Organisational Rules, the legal representative of the Curia shall be a judge serving at the Curia. In addition, the Organisational Rules also specify judicial employees’ obligations pertaining to the declaration of assets. In 2016, the President’s order on the formal requirements and drafting rules of the decisions of the Curia entered into force.

Last year, by way of its representatives the Curia was actively involved in the Integrity Task Force of the National Office for the Judiciary (NOJ), which made significant contributions to the Integrity Rules issued by the President of the NOJ. In accordance with its provisions, the Curia established its own Integrity Rules which apply to both judges and judicial employees, and specify the rules relating to the giving and acceptance of presents, the prohibition of accepting certain presents, the duties of the Integrity Manager, as well as the management of complaints concerning integrity issues.

Over the course of the past year, the Curia took further measures in order to improve the security of its IT system.  Based on the results of the vulnerability tests, the operating systems of critical servers were replaced by new versions supported by the manufacturer. After attending an e-learning course in English, the Security Manager of the Electronic Information Systems passed all exams successfully and obtained the Certified Information Security Manager (CISM) certificate, through which he also completed the compulsory training prescribed by law.

In addition to information security, the Curia also paid special attention to the protection of classified data. Taking into account that there is no taking of evidence in extraordinary remedy procedures, the Curia itself does not classify, but receives files containing classified data from lower instance courts, and ensures the protection of these data in line with professional and statutory requirements. The protection of classified data in electronic form is ensured by a TEMPEST laptop, which was obtained as a result of a tender announced by the NOJ in 2016 and which is used by the Curia’s Classified Data Office. The technology focuses on minimising the electromagnetic emanations of IT devices containing classified data, which can effectively prevent any unauthorised access to these data. Pursuant to applicable legal provisions, the National Security Authority conducted the respective qualification test, as a result of which the Curia obtained the operation permit.

In order to create an organisational environment that resists any form of corruption, last year the Curia organised knowledge-sharing conferences for its employees with the support of the Constitution Protection Office, Hungary’s internal security intelligence agency.

The conferences focused on strengthening security awareness and the prevention of corruption. Cooperation is a key factor in improving integrity, therefore in 2016, the Curia participated for the fifth time in an anti-corruption survey conducted by the State Audit Office of Hungary as part of the Integrity Project and – together with seven other institutions – was qualified as ‘excellent’.

The President of the National Office for the Judiciary (NOJ) has viewed the development of an organisational and operational system ensuring the integrity of courts as a priority from the very beginning. The President bears in mind the commitment undertaken in the Joint Declaration signed in 2011 that emphasised the importance of taking effective actions against corruption. Her commitment is further reflected by the fact that the integrity of the judicial structure, the transparency of the judicial and administrative practice, as well as the latter’s predictability and control, have been included amongst her strategic objectives since 2012.

In 2012, the NOJ, in cooperation with the Constitution Protection Office, launched a so-called Awareness Programme focusing on security awareness. The professionals responsible for the trainings provide graphic demonstration on security issues concerning the judges and the judicial staff.

The Court Integrity Task Force of the NOJ has been also pursuing its activity since 2012. The members of this task force work at different courts and in different divisions as directors, judges and highly experienced theoretical and subject matter experts. They discuss the most important integrity-related professional questions, and work out the related administrative proposed measures. In addition, at first the National Judicial Council was engaged as observer, then from 2015 as a standing member in the professional activities of the European Networks of Councils for the Judiciary (ENCJ), where formal attention is given to the European norms of judicial independence and ethics.

The national courts continue to be involved every year in the integrity assessments conducted by the State Audit Office of Hungary.

The entry into force of the Code of Judicial Conduct on 1 January 2015 was a major step was in the process of enhancing the integrity of the judicial system.  The Code sets ethics requirements for judges based on the “Bangalore Principles of Judicial Conduct” by grouping such expectations around the principles of independence, impartiality, integrity, propriety, equality, competence and diligence.

In November 2015, we surveyed the integrity status of the courts, and the awareness of the affected judges regarding the avoidance of situations infringing and undermining integrity through our integrity questionnaires completed by judges. The draft Integrity Policy was developed by focusing on the most sensitive areas uncovered by the findings of the questionnaire.

The Policy on Court Administration entered into force on 1 January 2016, intended to ensure the transparency, predictability and control of administrative work by regulating administrative activities.

An Integrity Map of the Judicial Organisation was completed in January 2016, and in the same month an integrity conference was organised with the participation of the authorities involved in the cooperation activities. The attendees heard presentations on the integrity exposures of judicial activities, including that of the courts, and on the potential threats and the practical experiences of managing such situations.

The Integrity Policy became effective on 1 July 2016, and was aimed at ensuring and maintaining the integrity of the judicial organisation, furthermore at guaranteeing transparency, responsibility, impartiality and procedural fairness, as well as at guaranteeing uniform and proportionate actions against any conduct infringing integrity. One of the tangible results of the Policy is that integrity managers have been appointed at the NOJ, at all the courts of appeal and courts of justice and amongst others, these officers are responsible for receiving, collecting, analysing and evaluating the notifications relating to the integrity of the judicial organisation, as well as for supporting the management decisions required for tackling such issues.

The Integrity Questionnaire for Judges is planned to be published again before the end of this year complemented with some additional questions, and our aim is to survey what results have been achieved by our efforts so far, and in what areas we need to take further measures. Furthermore, the development of a national scheme/template for assigning cases is under way.

The Hungarian Prosecution Service achieved significant results both in terms of the fight against corruption offences and in the field of organisational integration. Internal and external cooperation is a fundamental prerequisite for taking effective steps against corruption.

The Office of the Prosecutor General has significantly enhanced its international relationships at various levels. Special mention should be given to the mutual legal assistance issues with the US, which are expected to become more streamlined in the future, as a result of multiple consultations. The Office of the Prosecutor General has maintained an excellent relationship with the European Anti-fraud Office. The meeting between Prosecutor General Dr. Péter Polt and the Director General of OLAF (Office Européen de Lutte Anti-Fraude) Dr. Giovanni Kessler held last year was followed by multiple consultations and information exchanges by the subject matter experts of the two organisations.

Owing to the effective activities of the prosecutor’s office and the police, supported by their respective counterparts, a significantly higher number of corruption cases have been uncovered in the past five years compared to previous periods (in total 2,818 cases were investigated between 2006-2010, while 6,702 cases were tackled between 2011-2015).

An Anti-corruption Department was set up by the Central Chief Prosecution Office of Investigation in April 2011, which is responsible for investigating corruption-related offences committed serially or in an organised manner by government officials falling under the competence of the Central Chief Prosecution Office. In the past five years of the integration-related cooperation effort (from November 2011 to September 2016), the Central Chief Prosecution Office of Investigation received 822 reports on corruption offences, as a result of which 732 investigations were launched, and charges were pressed against 578 defendants in 201 cases. The courts have convicted 138 defendants in 86 cases so far. Numerous investigations and court proceedings are still in progress. The accusees under proceedings included persons protected by immunity, mayors, high ranking police officers, tax authority and other officials.

The investigations launched by the Office of the Prosecutor General last year were all aimed at taking more effective steps against corruption, and at analysing the characteristics of the related offences and the issue of confiscation of assets. The Office of the Prosecutor General shared its experiences in the form of guidance with the Chief Prosecutor’s Offices with a view to avoiding the errors detected in the future.

The new central department, i.e. the Department for Investigating Special Anti-corruption and Organised Crime Cases, established by the Office of the Prosecutor General as of 1 January 2016 ensures more effective technical management of the actions taken against corruption offences.

The Office of the Prosecutor General explained its arguments during the codification procedure of the new legislation on criminal proceedings, based on its experiences gained from its fight against corruption. The prosecutor’s office agreed with the opinion that the planned regulation would further limit the scope of exemptions. It is an important achievement that the draft legislation contains regulations on special investigative techniques, as a result of the consultancy provided by the prosecutor’s office. The use of various concealed instruments is inevitable in the detection of and in providing evidence for corruption cases.

Any reliability assessment performed by the National Protective Service may only be conducted subject to a prosecutor’s approval, and the prosecutor also verifies the legality of the investigation after its completion. These duties are performed by the public law division in the prosecutor’s organisation. The effectiveness of the screenings has improved this year, as despite the decreasing number of investigations, the number of integrity-related cases resulting in criminal charges has already reached the overall figures of the previous year by October (in 2015: 26 cases, up to October 2016: 23 cases). Recently, the criminal law division of the Office of the Prosecutor General has also summarised the experiences of criminal proceedings launched based on the reliability assessments conducted. The key finding was the following: no acquittal decisions have been adopted in any of these cases so far.

Personal and organisational security is a fundamental prerequisite for establishing integrity. This issue carries special importance in light of the machine-carbine attack carried out on the premises of the Regional Court and Prosecutor’s Office of Kiskunhalas in March 2016. Such new security risks justify the additional enhancement of protection. In April 2016, Prosecutor General Dr. Péter Polt and Minister of the Interior Sándor Pintér adopted a decision on a joint prosecution and police cooperation scheme for the purposes of enhancing the security and protection of the employees, buildings and data assets of the prosecution’s offices. Within the framework of this cooperation scheme, a technical task force assessed the security-related elements of the buildings used by the prosecution service, and made a recommendation on the establishment of a national prosecution telephone warning system. After completing a successful test run in August 2016, the national telephone system will start its operation from the first quarter of the coming year.

In addition, organisational integrity is strengthened by the assessment of corruption risks and by the continual and large-scale training just as much as the Prosecutors’ Code of Conduct adopted in December 2014, as well as the publication of measures taken in corruption cases on the organisation’s website and through the media.

Budapest, 17 November 2016

Hozzászólások lezárva.