A Legfőbb Ügyészség elbírálta az MTVA székháznál történt események kapcsán az országgyűlési képviselők által tett feljelentések elutasítása elleni panaszokat

A Leg­főbb Ügyész­ség a hiva­ta­los sze­mély elle­ni erő­szak bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­sé­gen tett fel­je­len­té­sek eluta­sí­tá­sa miatt az ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők jogi kép­vi­se­lői által beje­len­tett pana­szo­kat – mivel azok alap­ta­la­nok – elutasította. 

A dön­tés előz­mé­nye, hogy a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség az MTVA szék­ház­nál 2018. decem­ber 16-án és 17-én tör­tént ese­mé­nyek miatt ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők és más sze­mé­lyek által tett fel­je­len­té­se­ket az azok­ról készült – 2500 GB ter­je­del­mű, mint­egy 1000 óra tar­tal­mú – fel­vé­te­lek alap­ján 2019. janu­ár 21-én elbí­rál­ta. A Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség az ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők sérel­mé­re hiva­ta­los sze­mély elle­ni erő­szak bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mény miatt tett fel­je­len­té­se­ket eluta­sí­tot­ta. (https://ugyeszseg.hu/elbiralta-az-ugyeszseg-az-mtva-szekhaznal-tortent-esemenyek-miatt-tett-feljelenteseket/)

Az eluta­sí­tó hatá­ro­zat ellen a fel­je­len­tő ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők panasszal éltek, és kér­ték a bün­te­tő­el­já­rás lefoly­ta­tá­sát. A pana­szo­sok vitat­ták a hatá­ro­zat meg­ál­la­pí­tá­sa­it. Sérel­mez­ték, hogy a hatá­ro­zat nem tar­tal­maz­ta, milyen maga­tar­tást tanú­sí­tot­tak, a men­tő­ket mikor érte­sí­tet­ték és azok mikor érkez­tek az épü­let elé. A pana­szo­sok két­ség­be von­ták a hatá­ro­zat azon jogi meg­ál­la­pí­tá­sa­it is, mely sze­rint az MTVA köz­ér­de­kű üzem, a kép­vi­se­lők ott nem foly­tat­tak jog­sze­rű eljá­rást, illet­ve a biz­ton­sá­gi őrség jog­sze­rű­en lépett fel velük szemben.

A Leg­főbb Ügyész­ség a pana­szok­ban fog­lal­ta­kat alap­ta­lan­nak talál­ta, és azo­kat – a lénye­gét tekint­ve aláb­bi­ak­ban össze­gez­he­tő indo­ko­lás­sal – elutasította.

1. A panasz alap­ján fel­me­rül annak a kér­dé­se, hogy az ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők az MTVA szék­ház­nál hiva­ta­los sze­mély­ként jártak-e el.

A hiva­ta­los sze­mély elle­ni erő­sza­kot csak a jog­sze­rű­en eljá­ró hiva­ta­los sze­méllyel szem­ben lehet elkö­vet­ni. Az ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lő – a rá vonat­ko­zó jog­sza­bály sze­rint – jog­sze­rű­en jár el, ami­kor a köz­in­téz­mény­be belép, ott fel­vi­lá­go­sí­tást kér. Ha ilyen hely­zet­ben – tehát jog­sze­rű eljá­rá­sa során – vele szem­ben erő­szak­kal, fenye­ge­tés­sel lép­nek fel, aka­dá­lyoz­zák vagy bán­tal­maz­zák, sérel­mé­re elkö­ve­tik a hiva­ta­los sze­mély elle­ni erőszakot.

Az MTVA szék­ház­ban 2018. decem­ber 16-17-én bent tar­tóz­ko­dó ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők – a jog­sze­rű belé­pé­sen és fel­vi­lá­go­sí­tás kéré­sen túl, erre vonat­ko­zó jog­sza­bá­lyi fel­ha­tal­ma­zás nél­kül – a köz­té­vé műso­rá­ban a saját és a velük a hely­szín­re együtt érke­ző tün­te­tők poli­ti­kai köve­te­lé­se­it akar­ták beol­vas­ni vagy beol­vas­tat­ni. Ennek érde­ké­ben jog­alap nél­kül be akar­tak jutni a szer­kesz­tő­sé­gek­be, a stú­di­ók­ba és az azok­hoz tar­to­zó vezérlőkbe.

A kép­vi­se­lők szán­dé­ka tehát nem a fel­vi­lá­go­sí­tás kérés­re irá­nyult, nem jog­sze­rű­en jár­tak el, akci­ó­juk poli­ti­kai jel­le­gű volt, így őket a foko­zott bün­te­tő­jo­gi véde­lem nem illet­te meg.

2. Az ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők a biz­ton­sá­gi őrség tájé­koz­ta­tá­sa, figyel­mez­te­té­se és egy­ér­tel­mű til­tá­sa elle­né­re meg­pró­bál­tak bejut­ni az MTVA szék­ház szer­kesz­tő­sé­ge­i­be, az élő adást készí­tő stú­di­ó­ba, a vezér­lők­be, amellyel az élő adást zavar­ták volna, a köz­ér­de­kű üzem ren­del­te­tés­sze­rű műkö­dé­sét aka­dá­lyoz­ták, illet­ve veszé­lyez­tet­ték volna.

A Fegy­ve­res Biz­ton­sá­gi Őrség a rájuk vonat­ko­zó jog­sza­bály alap­ján tör­vé­nye­sen és meg­ala­po­zot­tan lépett fel, az ará­nyos­ság köve­tel­mé­nyét betar­tot­ták, a kép­vi­se­lők­kel szem­ben alkal­ma­zott testi erő­vel tör­té­nő kény­sze­rí­tés jog­sze­rű és biz­ton­sá­gi szem­pont­ból szük­ség­sze­rű volt. Mind­er­re ugyan­is akkor került sor, ami­kor a kép­vi­se­lők lezárt, védett terü­let­re kíván­tak bemen­ni. A jog­sze­rű­en alkal­ma­zott testi kény­szer­nek pedig a kép­vi­se­lők ellenszegültek.

3. A kép­vi­se­lők állí­tá­sá­val szem­ben, nem tekint­he­tő jog­ta­lan­nak, hogy a hely­szí­nen tar­tóz­ko­dó rend­őrök az MTVA szék­há­zá­ba nem men­tek be.

Az ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők jog­sze­rűt­le­nül, kép­vi­se­lői jogo­sult­sá­guk­kal vissza­él­ve jár­tak el, ebből követ­ke­ző­en a fegy­ve­res biz­ton­sá­gi őrség velük szem­ben jog­sze­rű­en intéz­ke­dett. Ezért a rend­őri intéz­ke­dés­re ala­pot adó, ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők sérel­mé­re elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mény gya­nú­ja nem merült fel. Az intéz­ke­dés elma­ra­dá­sa a hely­szí­nen szol­gá­la­tot tel­jes­tő rend­őrök ter­hé­re nem róha­tó, hiva­ta­li vissza­élést vagy bűn­pár­to­lást nem követ­tek el.

4. Továb­bi kér­dés­ként merült fel a panasz kap­csán, hogy az MTVA szék­há­zá­ban a köz­ér­de­kű üzem műkö­dé­se meg­za­va­rá­sá­nak bűn­tet­te elkövethető-e.

A Bün­te­tő Tör­vény­könyv sze­rint köz­ér­de­kű üzem­nek tekint­he­tő az elekt­ro­ni­kus hír­köz­lő háló­zat. Ennek része a háló­za­ti inf­ra­struk­tú­ra és a műkö­dé­sé­hez szük­sé­ges ener­gia­el­lá­tást biz­to­sí­tó beren­de­zé­sek, a kap­cso­lás­tech­ni­ka, továb­bá az átvi­tel­tech­ni­ka. Mind­ezek műkö­dé­sé­nek jelen­tős meg­za­va­rá­sa bűncselekmény.

Az MTVA szék­ház, illet­ve annak éppen azon részei, ame­lyek­be a kép­vi­se­lők be akar­tak jutni – így a stú­di­ók, szer­kesz­tő­sé­gek, vágó­szo­bák – egy­ér­tel­mű­en az elekt­ro­ni­kus hír­köz­lő háló­zat részét képe­zik, hiszen az elekt­ro­ni­kus hír­köz­lés terü­le­tén hasz­nált inf­ra­struk­tú­ra részei, így köz­ér­de­kű üzem­nek minősülnek.

5. A pana­szok­ban írtak­kal elle­nét­ben, a fel­je­len­tést eluta­sí­tó hatá­ro­zat rész­le­te­sen tar­tal­maz­za, hogy az MTVA épü­le­té­ben tar­tóz­ko­dó kép­vi­se­lők közül ki lépett fel táma­dó­lag a biz­ton­sá­gi őrség tag­ja­i­val szem­ben, és minden­nek során pon­to­san milyen maga­tar­tást tanú­sí­tott. A hatá­ro­zat – a panasz­ban fog­lal­tak­tól elté­rő­en – nem kelti azt a lát­sza­tot, hogy min­den, az MTVA épü­le­té­ben tar­to­zó­dó sze­mély táma­dó­lag lépett volna fel.

Az egyik panasszal szem­ben, a men­tők érte­sí­té­sé­nek idő­pont­ja az ügy meg­íté­lé­se kap­csán nem bír jelen­tő­ség­gel. Meg­ér­ke­zé­sük és az egyik kép­vi­se­lő­höz tör­té­nő kísé­ré­sük között eltelt rövid időt a hatá­ro­zat tar­tal­maz­za. Ennek kap­csán segít­ség­nyúj­tás elmu­lasz­tá­sa, illet­ve kény­sze­rí­tés bűn­cse­lek­mé­nye nem merült fel.

A kép­vi­se­lő állí­tá­sá­val szem­ben, a bűn­pár­to­lás gya­nú­ja sem merült fel, ugyan­is az MTVA vala­mennyi, így az adott kép­vi­se­lő­vel szem­be­ni intéz­ke­dés­ről készült fel­vé­telt is átadta.

A Leg­főbb Ügyész­ség meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a fel­je­len­tést elbí­rá­ló Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség jogi állás­pont­ja meg­ala­po­zott volt, és önma­gá­ban az a tény, hogy a pana­szos nem ért egyet a hatá­ro­zat tény­meg­ál­la­pí­tá­sa­i­val, a hatá­ro­zat­ban írta­kat nem teszi megalapozatlanná.

A Leg­főbb Ügyész­ség mind­ezek miatt a pana­szo­kat elutasította.

Egy­ben a hatá­ro­za­tá­ban tájé­koz­tat­ta az érin­tet­te­ket a hiva­ta­los sze­mély elle­ni erő­szak bűn­tet­te és a segít­ség­nyúj­tás elmu­lasz­tá­sá­nak vét­sé­ge vonat­ko­zá­sá­ban a pót­ma­gán­vád­ló­ként tör­té­nő fel­lé­pés lehetőségéről.

A köz­vé­le­mény tel­jes körű és hite­les tájé­koz­ta­tá­sa érde­ké­ben a Leg­főbb Ügyész­ség a panaszt eluta­sí­tó hatá­ro­za­tot mel­lé­kel­ten  közzéteszi:

KSB.74.2019-13-23-I.