600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a pécsi buszbeszerzés során - A Baranya Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Bara­nya Megyei Főügyész­ség külö­nös jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó gaz­da­sá­gi csa­lás bűn­tet­te miatt emelt vádat három sze­méllyel szem­ben, akik több mint 600 mil­lió forint kárt okoz­tak a pécsi busz­be­szer­zés kapcsán.

A vád­ira­ti tény­ál­lás sze­rint az egyik vád­lott a pécsi önkor­mány­zat tulaj­do­ná­ban álló köz­le­ke­dé­si vál­la­lat veze­tő tiszt­ség­vi­se­lő­je volt.

2013-ban Pécs Önkor­mány­za­ta a busz­park cse­ré­jét hatá­roz­ta el, mely fel­ada­tok ellá­tá­sát a buszos cégé­re bízta. A busz­be­szer­zés­re vonat­ko­zó dön­tést a rész­vény­tár­sa­ság saját hatás­kö­ré­ben hozta meg.

A II.r. vád­lott – aki koráb­bi busz­be­szer­zés kap­csán ismer­te meg az I.r. cég­ve­ze­tőt – még a köz­be­szer­zé­si eljá­rás kiírá­sát meg­elő­ző­en tudo­mást szer­zett a buszok beszer­zé­sé­re irá­nyu­ló elha­tá­ro­zás­ról, így fel­vet­te a kap­cso­la­tot a cég­ve­ze­tő vádlottal.

Idő­köz­ben egy busz­ér­té­ke­sí­tés­sel fog­lal­ko­zó cég a busz­be­szer­zés nyil­vá­nos­ság­ra kerü­lé­se után tájé­koz­tat­ta az önkor­mány­zat gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gát – így az I.r. vád­lot­tat is – arról, hogy nagyobb számú hasz­nált busz­flot­tá­val ren­del­ke­zik. A cég tájé­koz­tat­ta az önkor­mány­zat köz­le­ke­dé­si cégét a buszok műsza­ki ada­ta­i­ról, majd az I.r. és II.r. vád­lott a buszo­kat sze­mé­lye­sen is meg­te­kin­tet­te, illet­ve tár­gyalt az eladóval.

Az eladó cég az áraján­la­tát meg­küld­te a két vád­lott­nak, mely sze­rint a 113 busz árát az átala­kí­tá­sok­ra is tekin­tet­tel maxi­mum 2,9 mil­li­árd forint­ban hatá­roz­ta meg.

Ennek elle­né­re az I.r. vád­lott, mint az önkor­mány­za­ti cég veze­tő­je a buszok beszer­zé­si érté­két 3,5 mil­li­árd forint­ban hatá­roz­ta meg, és ilyen tar­tal­mú elő­ter­jesz­tést tett az önkor­mány­zat felé, mely alap­ján 2015 feb­ru­ár­já­ban a köz­be­szer­zé­si eljá­rás kiírás­ra került a buszok beszerzésére.

A kiírás­ra csu­pán egyet­len pályá­zó jelent­ke­zett, mely gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­got a II.r. vád­lott kép­vi­sel­te, aki a pályá­zat­ban ugyan­azo­kat a buszo­kat jelöl­te meg, mint amik­ről koráb­ban az I.r. vád­lot­tal együtt tár­gyalt. A pályá­zat­ban azon­ban a jár­mű­vek vétel­árát 3,5 mil­li­árd forint­ban hatá­roz­ta meg.

Az aján­lat benyúj­tá­sa­kor a pályá­zó a buszok­kal nem ren­del­ke­zett, azt a későb­bi­ek­ben az önkor­mány­zat által tel­je­sí­tett kifi­ze­té­sek­ből akar­ta megvásárolni.

Az I.r. vád­lott, mint az önkor­mány­za­ti cég veze­tő­je, a pályá­za­tot elfo­gad­ta és a pályá­zó cég­gel szer­ző­dést kötött annak elle­né­re, hogy tisz­tá­ban volt azzal, hogy a buszok lénye­ge­sen ala­cso­nyabb áron is besze­rez­he­tő­ek lennének.

Az önkor­mány­za­ti cég a vétel­árat a pályá­zó részé­re átutalta.

Ezt köve­tő­en a II.r. vád­lott uta­sí­tá­sa alap­ján a pályá­zó cég 1,6 mil­lió eurót átutalt a II.r. vád­lott szám­lá­já­ra, aki az össze­get néhány napon belül kész­pénz­ben felvette.

A pályá­zat­nyer­tes cég a vétel­ár­ból a II.r. vád­lott uta­sí­tá­sa alap­ján továb­bi 550 ezer Eurót utalt a III.r. vád­lott – aki az ügy­let­ben tény­le­ge­sen egy­ál­ta­lán nem vett részt – által kép­vi­selt thai­föl­di szék­he­lyű gaz­da­sá­gi tár­sa­ság részére.

Az I.r. és II.r. vád­lot­tak az ügy­let során össze­sen 600 mil­lió forint vagyo­ni hát­rányt okoz­tak az önkor­mány­za­ti cégnek.

Az I.r. és II.r. vád­lott cse­lek­mé­nye a külö­nö­sen jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó gaz­da­sá­gi csa­lás, míg a III.r. vád­lott cse­lek­mé­nye a pénz­mo­sás bűn­tet­té­nek a meg­ál­la­pí­tá­sá­ra alkalmas.