A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádat emelt azzal a nővel és két férfivel szemben, akik hamis önerő igazolással jutottak a magyar és az uniós költségvetési forrásokból származó 822 millió forint támogatáshoz. Az ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal is ajánlással élt.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. nyarán "Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban" címen pályázati felhívást tett közzé, melynek célja többek között az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások fejlesztése volt. Az egymással élettársi kapcsolatban álló férfi és nő 2012. szeptemberében nyújtottak be pályázatot az általuk vezetett és irányított cég nevében egy, a Kistelek közigazgatási területén megvalósítandó hotel és gyógyászati központ felépítésére. A vádlottak által benyújtott pályázat célja az egy helyen elérhető, 15 különböző testi és lelki gyógymódot kínáló szolgáltatás volt, a gyógyászati központban összesen 76 szállás és fekvőbeteg férőhely került volna kialakításra.
A pályázati dokumentáció szerint az összköltség 1,2 milliárd forintot lett volna, ennek 70%-t, 822millió forintot vissza nem térítendő támogatásként, míg a saját forrás összegét a vádlottak 364 millió forintban jelölték meg. Az önerő meglétét a vádlottak valótlan tartalmú nyilatkozatokkal igazolták, többek között vádlott-társuk, egy szegedi ügyvéd által készített valótlan kölcsönszerződéssel, valamint egy letéti igazolással, mely szerint elhelyezésre került az ügyvédi letéti számláján az önerő teljes összege. Ténylegesen azonban a vádlottak az önerő összegével nem rendelkeztek.
A projekthez az Európai Regionális Fejlesztési Alap 698, míg a magyar állam 124 millió forint támogatást nyújtott. A vádlottak a kivitelezés megkezdése után röviddel a támogatással érintett céget eladták. Az új tulajdonos a támogatás összegét a beruházásra fordította, azonban az önerő hiányában azt befejezni nem tudta, a kivitelezéssel 2016. év végére leállt. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szerződéstől 2017. áprilisában elállt, a kifizetett teljes támogatási összeg visszakövetelése mellett.
A vádlottak cselekményükkel 822 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. A főügyészség a három vádlottal szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat.
A nyomozás során az OLAF – az Európai Csalás Elleni Hivatal - ajánlásában foglalt megállapítások is felhasználásra kerültek.
A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni.