Nemzetközi konferencia az ügyészség 150 éves évfordulóján – a Visegrádi Négyek és Ausztria legfőbb ügyészei, valamint az Eurojust elnöke részvételével

Az ügyész­ség idén ünnep­li meg­ala­ku­lá­sá­nak 150 éves évfor­du­ló­ját. Az ese­mény tisz­te­le­té­re a Leg­főbb Ügyész­ség nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át ren­de­zett, ame­lyen a Viseg­rá­di Négyek és Auszt­ria leg­főbb ügyé­szei, leg­főbb ügyész helyet­te­sei és az Euro­just elnö­ke vol­tak a meg­hí­vot­tak. A kon­fe­ren­ci­á­nak a kiber­bű­nö­zés és a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem volt a témája.

A leg­főbb ügyé­szek a kon­fe­ren­ci­át meg­elő­ző talál­ko­zón közös szán­dék­nyi­lat­ko­za­tot fogad­tak el, amely­ben meg­erő­sí­tet­ték, hogy szo­ro­san együtt­mű­köd­nek a kiber­bű­nö­zés­nek a pan­dé­mia ide­jén jel­lem­ző­vé vált for­mái, így a gyer­mek­por­nog­rá­fia, az online csa­lá­sok és a lét­fon­tos­sá­gú inf­ra­struk­tú­rá­kat érin­tő táma­dá­sok elle­ni fellépésben.

A kon­fe­ren­ci­át Polt Péter leg­főbb ügyész nyi­tot­ta meg, majd Áder János köz­tár­sa­sá­gi elnök tar­tott beszé­det, amely­ben kihang­sú­lyoz­ta, hogy 1871-ben szü­le­tett meg hazánk­ban a modern igaz­ság­szol­gál­ta­tás, amely­ben a vád, a véde­lem és az ítél­ke­zés hár­ma­sa szét­vá­lik. A köz­tár­sa­sá­gi elnök kiemel­te, hogy az Alap­tör­vény rész­le­tes sza­bá­lyok­kal ren­de­zi az ügyész­ség alkot­má­nyos hely­ze­tét. Beszé­dé­ben elhang­zott, hogy a mai ügyész­ség mind a bün­te­tő­jo­gon belül, mind azon kívül jelen­tős sze­re­pet lát el a tör­vé­nyes­ség biz­to­sí­tá­sá­ban, a jogok érvényesítésében.

Polt Péter a kon­fe­ren­ci­át meg­nyi­tó elő­adá­sá­ban átte­kin­tést nyúj­tott 1871-től nap­ja­in­kig a magyar ügyész­ség­nek az igaz­ság­szol­gál­ta­tá­son belül elfog­lalt helyé­ről. A leg­főbb ügyész fel­hív­ta a figyel­met arra, hogy a köz­pén­zek védel­me elsőd­le­ges fel­adat, amely sok­szor szo­ros nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dést kíván. A leg­főbb ügyész kiemel­te, hogy hazánk­ban a hiva­ta­li kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek nyo­mo­zá­sát az ügyész­sé­gen belül elkü­lö­nült szer­ve­zet, a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség végzi. Kiért arra is, hogy a jár­vány­hely­zet elő­tér­be helyez­te az infor­ma­ti­ká­nak a min­den­na­pi mun­ka­vég­zést is befo­lyá­so­ló szerepét. 

Franz Plöchl oszt­rák leg­főbb ügyész bemu­tat­ta a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek oszt­rák sza­bá­lyo­zá­sát, vala­mint az elmúlt évek vál­to­zá­sa­i­ról és ered­mé­nye­i­ről beszélt. Kiemel­te a kor­rup­ci­ós és gaz­da­sá­gi bűn­cse­lek­mé­nyek­kel kap­cso­la­tos ügyé­szi fel­ada­tok ellá­tá­sá­ra az egy­sé­ges ügyé­szi szer­ve­ze­ten belül lét­re­ho­zott ügyész­sé­get, amely új szem­lé­let hozott az ilyen jel­le­gű ügyek elle­ni fellépésben.

Maroš Žilin­ka szlo­vák leg­főbb ügyész a kor­rup­ci­ós ügyek vizs­gá­la­tá­ra fel­ál­lí­tott külön ügyész­ség és bíró­ság hasz­nos­sá­gát emel­te ki. Elő­adá­sá­ban kitért azok­ra az esz­kö­zök­re, ame­lyek Szlo­vá­ki­á­ban nagy­ban elő­se­gí­tik a kor­rup­ci­ós cse­lek­mé­nyek ered­mé­nyes  nyo­mo­zá­sát, így pél­dá­ul a lehe­tő­ség­re, hogy civil sze­mély is bevon­ha­tó fedett eljárásba.

Bog­dan Święcz­kows­ki len­gyel leg­főbb ügyész helyet­tes a len­gyel meg­ol­dás kap­csán elmond­ta, hogy az ügyész­sé­gi szer­ve­ze­ten belül külön osz­tá­lyok fog­lal­koz­nak a kor­rup­ci­ós és kiber­bű­nö­zés­sel. A kor­rup­ci­ó­val leg­in­kább érin­tett terü­le­tek meg­ha­tá­ro­zá­sá­val, a fel­lé­pés leg­ha­té­ko­nyabb esz­kö­ze­ink ismer­te­té­sé­vel és pár ügy bemu­ta­tá­sá­val vázol­ta a len­gyel leg­főbb ügyész helyet­tes a len­gyel tapasztalatokat.

Pavel Zeman cseh leg­főbb ügyész a kiber­bűn­cse­lek­mé­nyek drasz­ti­kus növe­ke­dé­sé­ről szá­molt be. A jár­vány alatt a kiber­bű­nö­zés koráb­ban nem jel­lem­ző for­mái is meg­je­len­tek, mint az egész­ség­ügyi szol­gál­ta­tók elle­ni zsa­ro­ló víru­sok. Az elő­adó kiemel­te, hogy az elekt­ro­ni­kus ada­tok gyűj­té­sé­re, fel­hasz­nál­ha­tó­sá­gá­ra, vala­mint az elekt­ro­ni­kus bizo­nyí­té­kok­ra vonat­ko­zó uniós és nem­ze­ti sza­bá­lyo­zá­sok átgon­do­lá­sa alap­ve­tő fontosságú.

Laj­tár Ist­ván leg­főbb ügyész helyet­tes is hang­sú­lyoz­ta elő­adá­sá­ban, hogy az inter­net határ­ta­lan­sá­ga újfaj­ta bün­te­tő­el­já­rás­jo­gi esz­kö­zö­ket igé­nyel, hiszen a bizo­nyí­tás döntő részt digi­tá­lis ada­to­kon ala­pul, amely ada­tok fel­ku­ta­tá­sa, bizo­nyí­ték­ként fel­hasz­nál­ha­tó módon tör­té­nő rög­zí­té­se új kihí­vás. A nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés emi­att kiemelt jelentőségű.

Ladis­lav Ham­ran, az Euro­just elnö­ke a jeles évfor­du­lón köszön­töt­te a magyar ügyé­sze­ket, alá­za­tot, loja­li­tást, türel­met kíván­va a magyar állam­pol­gá­rok biz­ton­sá­ga érde­ké­ben foly­ta­tott fon­tos mun­ká­juk gya­kor­lá­sa során. Az elnök kiemel­te, hogy a világ nagyot vál­to­zott 1871 óta, nap­ja­ink­ban ötmil­li­árd aktív net­hasz­ná­ló napi 300 mil­li­árd e-mailt küld, a bűnö­zők szer­ve­zet­ten, glo­bá­li­san lép­nek fel. Az elnök hang­sú­lyoz­ta, hogy a bűn­ügyi együtt­mű­kö­dés az Euró­pai Unión belül sose volt ilyen szo­ros, mint az elmúlt 20 évben, amely közös mun­ká­nak 2004 óta a magyar ügyé­szek is aktív, meg­bíz­ha­tó résztvevői. 

A kör­nye­ző orszá­gok ügyész­sé­ge­i­nek tapasz­ta­la­ta­i­ra, gya­kor­la­tá­ra kite­kin­tést nyúj­tó kon­fe­ren­ci­át Polt Péter leg­főbb ügyész összeg­zé­se zárta. 

Polt Péter leg­főbb ügyész és Ladis­lav Ham­ran, az Euro­just elnö­ke két­ol­da­lú meg­be­szé­lést is foly­ta­tott. Közös állás­pont­juk sze­rint, a már eddig is sike­res koope­rá­ci­ót tovább kell foly­tat­ni, mert ez a garan­ci­á­ja annak, hogy a nem­ze­ti ügyész­sé­gek iga­zán haté­ko­nyan tud­ja­nak együtt­mű­köd­ni egy­más­sal és küz­de­ni a bűnö­zés új for­má­i­val szem­ben. Abban is egyet­ér­tet­tek, hogy tovább kell erő­sí­te­ni az euró­pai együtt­mű­kö­dés rend­sze­ré­ben az Euro­just szerepét.