Az ügyészi függetlenség a központi gondolata annak a kötetnek, amelyet Polt Péter állított össze a modern magyar ügyészség fennállásának 150. évfordulója alkalmából. Az Első Magyar Jogi Könyvszalonon bemutatott, „Törvény és igazság” címet viselő antológia az elmúlt húsz év dokumentuma. A modern ügyészség történetében jelentős periódus volt a mögöttünk hagyott két évtized – fogalmazott a legfőbb ügyész – hiszen olyan kérdéseket sikerült tisztázni, amelyekre a rendszerváltoztatás idején sem adtak egyértelmű választ a döntéshozók. A legfőbb ügyész utalt arra, hogy 1989-90-ben nem volt végleges döntés arról, hogy az ügyészség független szervezetként vagy az igazságügyi minisztérium alá tagozódva működjön. Az ügyészség függetlenségét, azt, hogy a szervezet – bár nem önálló hatalmi ág – de önálló alkotmányos szervezet, az Alkotmánybíróság mondta ki először, majd az Alaptörvény is rögzítette. Ez azt is jelenti – hangsúlyozta a könyvbemutatón Polt Péter –, hogy a legfőbb ügyésznek nincs politikai kötelezettsége az Országgyűlés felé.
A legfőbb ügyész jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar ügyészség az utóbbi két évtizedben nemzetközi színtéren is bizonyított. Erős, jól működő, hatékony kapcsolatokat épített ki a Eurojust-tal, az OLAF-fal, a V4 országok ügyészségeivel. Utóbbi államok legfőbb ügyészeivel rendszeres találkozókat bonyolítanak le, amelyek a szubregionális együttműködés jegyében, közös munkára sarkallják a nemzeti szervezeteket.
A könyvbemutató zárásaként Polt Péter, a modern magyar ügyészség alapítójának, Kozma Sándornak a gondolataira utalva azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség a biztosítéka annak, hogy Magyarország a jogállamok közé tartozik, a szervezet a jogbiztonság és az objektív igazság megtalálásának jegyében dolgozik.
