Főoldal » Az ügyészségről » Előadások a XXXI. tudományos-szakmai konferencián: a kiadatás az évezredek során
Gon­dol­ta volna, hogy az orszá­go­kon átíve­lő igaz­ság­szol­gál­ta­tás már több mint 3000 éves? Kez­det­ben a poli­ti­kai mene­kül­te­ket adták ki a másik fél­nek az álla­mok, biro­dal­mak, király­sá­gok, a het­ti­ták­tól a közép­ko­ri ural­ko­dó­kig - a mai gya­kor­lat­tal pont ellen­ke­ző­leg. A leg­főbb bűn­cse­lek­mény ugyan­is a felség- és haza­áru­lás volt, ami nem marad­ha­tott meg­tor­lás nél­kül. Sok egyéb érde­kes­ség mel­lett erről is beszélt dr. Törő And­rea, a Leg­főbb Ügyész­ség Nem­zet­kö­zi és Euró­pai Ügyek Főosz­tá­lyá­nak mun­ka­tár­sa az ügyész­ség XXXI. szak­mai, tudo­má­nyos konferenciáján.
 
Per­sze a Het­ti­ta Biro­da­lom eljá­rá­sát nehéz lenne – modern érte­lem­ben – a nem­zet­kö­zi bűn­ügyi együtt­mű­kö­dés­be illesz­ke­dő­nek tekin­te­ni, de a XVII. szá­zad­ban már meg­szü­le­tett az az elmé­le­ti munka, ami meg­ala­poz­ta a mai eljá­rá­so­kat is. Hugo Gro­ti­us 1625-ös műve, A hábo­rú és béke az állam­nak arról a jogá­ról ír, misze­rint saját védel­me érde­ké­ben alkal­maz­hat­ja bün­te­tő hatal­mát. Az állam vagy meg­bün­te­ti az elkö­ve­tőt, vagy kiad­ja annak az állam­nak, amely meg akar­ja bün­tet­ni. A modern nem­zet­kö­zi jog elmé­le­ti meg­ala­po­zó­ja kiállt amel­lett is, hogy az álla­mok közöt­ti kiada­tás ter­jed­jen ki a köz­tör­vé­nyes cse­lek­mé­nyek elkö­ve­tő­i­re is. 
 
Az elmé­let gya­kor­la­ti alkal­ma­zá­sá­ig még eltelt jó száz év, a XVIII. szá­zad köze­pé­től fogad­ták el az első olyan egyez­mé­nye­ket, ame­lyek a kiada­tá­so­kat sza­bá­lyoz­ták, ekkor­tól már nem­csak az ural­ko­dó kénye-kedvétől, és poli­ti­kai érde­ke­i­től füg­gött a kiada­tás - a köz­tör­vé­nyes elkö­ve­tő­ké is -, hanem többé-kevésbé sza­bá­lyo­zott módon zajlott.