Főoldal » Hírek » 100 éves kollégánk az emlékeiről mesélt

Dr. Frisch­mann Edgár nyu­gal­ma­zott főügyész­sé­gi ügyész kol­lé­gánk már­ci­us­ban ünne­pel­te 100. szü­le­tés­nap­ját. Élete maga a tör­té­ne­lem. Közel 70 éve, 1953-ban nevez­ték ki ügyész­nek a Kis­kun­fél­egy­há­zi Járá­si Ügyész­ség­re. A Pest Megyei Főügyész­ség­ről ment nyug­díj­ba, ahol köz­ér­dek­vé­del­mi terü­le­ten látott el szolgálatot.

Bécs­ben szü­le­tett, a néme­tet anya­nyel­ve­ként beszé­li. Fia­tal­em­ber­ként, miu­tán haza­tért a mun­ka­szol­gá­lat­ból, elsza­kí­tot­ták a csa­lád­já­tól és több tíz­ezer ember­rel együtt vagon­ba zsú­fol­va a német­or­szá­gi Sach­sen­ha­us­en­be hur­col­ták. Azt mond­ta, már az úton tudta, hogy láger­be viszik. Étlen-szomjan utaz­tak tíz napig egy vagon­ban. Körü­löt­te töme­gé­vel hal­tak meg az embe­rek, ahogy később a tábor­ban is.  Ott tanul­ta meg, hogy a kenyér­mor­zsá­ban is van kaló­ria, és hogy még füvet enni is jobb, mint éhen halni. Azt is látta, hogy a Halál­me­net­ben az utol­só sor­ban mene­te­lő­ket agyon lövik, ezért hátá­ra vette össze­om­lott tár­sát és úgy mene­telt a töb­bi­ek­kel. Meg­men­tet­te az éle­tét. A vélet­le­nen múlt, hogy a kivég­zés elől meg­me­ne­kül­tek. Kol­lé­gánk fel­ele­ve­ní­tet­te emlé­ke­it, ame­lyet az aláb­bi vide­ó­ban tekint­het­nek meg.

Dr. Frisch­mann Edgár­ral dr. Mer­hej Raulla beszélget.