1 milliárd forint áfát csaltak uniós „postaláda” cégek segítségével - a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség külö­nö­sen jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó költ­ség­ve­té­si csa­lás, pénz­mo­sás és hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sa miatt vádat emelt egy bűn­szer­ve­zet 7 tag­já­val szem­ben, akik 3 éven át száj­masz­kok, kijel­ző­vé­dők és más kis­mé­re­tű ter­mé­kek szín­lelt adás­vé­te­le során a magyar mel­lett uniós gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok­ból álló szám­la­lán­cot hasz­nál­tak fel kör­hin­ta­csa­lás­hoz, több mint 1 mil­li­árd forint­tal káro­sít­va meg a magyar költségvetést.

A vád­irat sze­rint a bűn­szer­ve­ze­tet lét­re­ho­zó és irá­nyí­tó duna­ve­csei férfi és tár­sai 2018 és 2021 között a for­gal­mi adó elke­rü­lé­se és áfa jogo­su­lat­lan meg­szer­zé­se érde­ké­ben száj­masz­kok, folyé­kony kijel­ző­vé­dők, pendrive-ok, külső memó­ria­kár­tyák és más kis­mé­re­tű ter­mé­kek szín­lelt adás­vé­te­lé­vel fog­lal­koz­tak. Tevé­keny­sé­gük lep­le­zé­se érde­ké­ben tit­ko­sí­tott alkal­ma­zá­sok segít­sé­gé­vel kom­mu­ni­kál­tak egy­más­sal.  A fel­adat­meg­osz­tá­son ala­pu­ló, kons­pi­ra­tí­van műkö­dő, több­szin­tű, kiter­jedt cég­há­ló­zat solt­vad­ker­ti, kis­kő­rö­si, szent­end­rei és szé­kes­fe­hér­vá­ri haszon­hú­zó cégei az elté­rő tag­ál­la­mi adóz­ta­tá­si sza­bá­lyo­kat kihasz­nál­va áfa men­te­sen érté­ke­sí­tet­tek nagy­szá­mú, egye­di­leg nem azo­no­sít­ha­tó, továb­bá kis hely­igé­nyű és ezál­tal ked­ve­zőbb fel­té­te­lek­kel szál­lít­ha­tó ter­mé­ke­ket. A szín­lelt közös­sé­gi eladás­ra figye­lem­mel a saját beszer­zé­sü­ket valót­la­nul bel­föl­di szám­lák segít­sé­gé­vel iga­zol­ták, amely­nek révén olyan áfát tud­tak vissza­igé­nyel­ni, ame­lyet soha senki nem fize­tett meg.

A bűn­szer­ve­zet­be bevont szlo­vák, szlo­vén, cseh és hor­vát honos­sá­gú cégek kizá­ró­lag a tovább­szám­lá­zó sze­re­pét töl­töt­ték be a lán­co­lat­ban, valós tevé­keny­sé­get nem végez­tek, ún. „pos­ta­lá­da” vagy „vir­tu­á­lis tár­sa­ság­ként” működ­tek. A szám­lá­zá­si rend­szer alján álló, bel­föl­di beszer­zést iga­zo­ló magyar cégek szin­tén nem végez­tek valós üzle­ti tevé­keny­sé­get, sze­re­pük­nek meg­fe­le­lő­en a fik­tív szám­lák kiál­lí­tá­sa után jelen­tős áfa-tartozás hát­ra­ha­gyá­sá­val eltűntek.

Min­den csak lát­szó­la­gos volt: a meg­ren­de­lé­sek­től kezd­ve a ter­mé­kek és a vétel­ár cégek közöt­ti kör­be­fut­ta­tá­sán át. Ez utób­bi ered­mé­nye­ként a bűnös célra for­dí­tott pén­zek, miként a haszon is mind­vé­gig a bűn­szer­ve­zet irá­nyí­tó­já­nak ren­del­ke­zé­se alatt marad­tak. A 7 tagú bűn­szer­ve­zet három adó­éven át több mint 1 mil­li­árd forint vagyo­ni hát­rányt oko­zott a költ­ség­ve­tés­nek. A nyo­mo­zás során gép­jár­mű­ve­ket, hajót, ingat­la­no­kat és bank­szám­lá­kat zároltak.

Az ügyész­ség hat fér­fit és egy nőt bűn­szer­ve­zet­ben, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­vel és hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­gé­vel vádol, míg a bűn­szer­ve­zet irá­nyí­tó­já­nak emel­lett pénz­mo­sás bűn­tet­te miatt is felel­nie kell. Az ügyész­ség velük szem­ben fegy­ház­bün­te­tés kisza­bá­sát indít­vá­nyoz­za azzal, hogy ked­vez­ménnyel nem sza­ba­dul­hat­nak, továb­bá a bűn­szer­ve­zet ideje alatt szer­zett vagyo­nu­kat is el kell koboz­ni. Bűnös­sé­gük­ről a Kecs­ke­mé­ti Tör­vény­szék fog dönteni.