A családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében a büntetőjogi távoltartás elrendelését megelőzően alkalmazható közjogi eszközök

Magyar­or­szá­gon 2009. óta külön tör­vény ren­del­ke­zik a hoz­zá­tar­to­zók közöt­ti erő­szak miatt alkal­maz­ha­tó távol­tar­tás­ról, mely­nek alap­ve­tő célja, hogy még azt meg­elő­ző­en kezel­je a csa­lá­don belü­li erő­sza­kot, mielőtt súlyo­sabb konf­lik­tus, hely­re­hoz­ha­tat­lan követ­kez­mé­nyek­kel járó bűn­cse­lek­mény bekövetkezne.

A tör­vény ide­ig­le­nes meg­elő­ző távol­tar­tás elren­de­lé­sé­nek a lehe­tő­sé­gét biz­to­sít­ja a csa­lá­don belü­li erő­szak ész­le­lé­sét köve­tő­en a rend­őr­ség részé­re az álta­lá­nos köz­igaz­ga­tá­si eljá­rás­ról szóló jog­sza­bály ren­del­ke­zé­sei sze­rint, továb­bá meg­elő­ző távol­tar­tást ren­del­het el a bíró­ság pol­gá­ri nem­pe­res eljá­rás keretében.

A távol­tar­tás mind­két for­má­ja átme­ne­ti­leg kor­lá­toz­za a bán­tal­ma­zó fél tar­tóz­ko­dá­si hely sza­bad meg­vá­lasz­tá­sá­nak jogát, szü­lői fel­ügye­le­it jogát, vala­mint a gyer­me­ké­vel való kap­cso­lat­tar­tá­si jogát, amely tény­le­ge­sen azt jelen­ti, hogy a bán­tal­ma­zó­nak távol kell marad­nia a bán­tal­ma­zott fél ingat­la­ná­tól, illet­ve tar­tóz­kod­nia kell attól, hogy a dön­tés­ben rög­zí­tett idő­tar­tam alatt a bán­tal­ma­zot­tal köz­vet­le­nül vagy köz­vet­ve érint­ke­zés­be lépjen.

A jog­sza­bály az ügyész­ség köz­jo­gi szak­ágá­ban tevé­keny­ke­dő ügyé­szei szá­má­ra a meg­elő­ző távol­tar­tás elren­de­lé­se iránt indult bíró­sá­gi pol­gá­ri nem­pe­res eljá­rás­ban fel­lé­pé­si jogot biz­to­sít, abban részt vehet, indít­ványt tehet.

A köz­jo­gi szak­ág­ban dol­go­zó ügyé­szek ezt a jogu­kat a nők, a gyer­me­kek, a fogya­ték­kal élők, az idős­ko­rú­ak mint hely­ze­tük­nél és álla­po­tuk­nál fogva kiszol­gál­ta­tott sze­mé­lyek jogi védel­me érde­ké­ben gya­ko­rol­ják. Követ­ke­ze­te­sen részt vesz­nek azok­ban a nem­pe­res eljá­rá­sok­ban, ahol a bán­tal­ma­zást a hoz­zá­tar­to­zó, a gyer­mek, házas­társ, élet­társ vagy szülő sérel­mé­re köve­tik el. A bán­tal­ma­zás magá­ban fog­lal­ja a fizi­kai erő­szak mel­lett a csa­lád­ta­gok, hoz­zá­tar­to­zók meg­fé­lem­lí­té­sét, ter­ro­ri­zá­lá­sát, kiszol­gál­ta­tott hely­ze­té­nek kihasz­ná­lá­sát is.

2018. évben a Hajdú-Bihar megyei járás­bí­ró­sá­gok előtt 112 nem­pe­res eljá­rás indult, ame­lyek közül az ügyész 60 ügy­ben jelen­tett be fel­lé­pést és indít­vá­nyoz­ta a meg­elő­ző távol­tar­tás elrendelését.

A fel­lé­pé­si jog biz­to­sí­tá­sa mel­lett az ügyész­ség­re a tör­vény e kör­ben köte­le­zett­sé­get is meg­ál­la­pít, más ható­sá­gok és intéz­mé­nyek mel­lett köte­les jelez­ni az ille­té­kes gyám­hi­va­tal­nak azt, ha hoz­zá­tar­to­zók közöt­ti erő­szak veszé­lyét észleli.

A Hajdú-Bihar Megyei Főügyész­ség Köz­jo­gi Szak­ága 2018. évben 40 ügy­ben élt figye­lem­fel­hí­vó jel­zés­sel az ille­té­kes gyám­hi­va­ta­lok felé annak érde­ké­ben, hogy a ható­ság foly­tas­sa le a szük­sé­ges vizs­gá­la­tot. és a fel­tárt tények vizs­gá­la­tát köve­tő­en hozza meg az adott csa­lád­ra nézve a leg­ha­té­ko­nyabb­nak mutat­ko­zó gyer­mek­vé­del­mi intéz­ke­dést a kis­ko­rú érdekében.