A fogyasztók jogainak védelme érdekében indított ügyészi perek

A Pest Megyei Főügyész­ség a fogyasz­tók védel­me érde­ké­ben foly­ta­tott tevé­keny­sé­ge során külön­bö­ző vál­lal­ko­zá­sok fogyasz­tó­kat érin­tő tevé­keny­sé­gét, vala­mint olyan szer­ző­dé­si fel­té­te­le­it vizs­gál­ta meg, melye­ket fogyasz­tók­kal való szer­ző­dés­kö­tés­hez hasz­nál­tak. A vizs­gá­lat ered­mé­nye­ként az ügyész­ség több peres eljá­rást indí­tott, így egy mobil­szol­gál­ta­tó­val, egy uta­zá­si iro­dá­val és egy bank­kal szem­ben is.

 I.

A Pest Megyei Főügyész­ség pert indí­tott az egyik leg­na­gyobb hazai mobil­szol­gál­ta­tó­val szem­ben, azért mert a cég jog­el­le­ne­sen szá­mít­ja fel az SMS-ben kül­dött fize­té­si fel­szó­lí­tá­sok díját lakos­sá­gi ügyfeleinek.

Az egyik hazai mobil­szol­gál­ta­tó abban az eset­ben, ami­kor az elő­fi­ze­tő a díj befi­ze­té­sé­vel kés­le­ke­dik, SMS-ben küld fel­szó­lí­tást. Azt köve­tő­en a fize­té­si fel­szó­lí­tás díja­ként 750 forint­tal ter­he­li meg az ügy­fél követ­ke­ző havi számláját.

A  főügyész­ség állás­pont­ja sze­rint a fize­té­si fel­szó­lí­tá­si eljá­rás díjá­nak meg­fi­zet­te­té­se jog­el­le­nes. A fel­szó­lí­tó SMS-ekért a szol­gál­ta­tó csak akkor szá­mít­hat­na fel díjat az ügy­fe­lek­nek, ha azzal költ­sé­gei kelet­kez­né­nek. A mobil­szol­gál­ta­tó azon­ban a saját táv­köz­lé­si rend­sze­rén keresz­tül küldi az SMS-eket a fogyasz­tók­nak. Az ily módon meg­kül­dött figyel­mez­te­tő SMS-ek pedig nem okoz­nak szá­má­ra külön költséget.

A díj­sza­bás azért is jog­el­le­nes, mert egy mil­li­ós ügy­fél­kör­rel ren­del­ke­ző vál­la­lat ese­tén ész­sze­rű­en kell szá­mí­ta­ni arra, hogy min­dig lesz­nek olya­nok, akik elfe­lej­tik befi­zet­ni a szám­lá­ju­kat, még akkor is, ha egyéb­ként ezt álta­lá­ban határ­idő­ben meg­te­szik. Ez a szol­gál­ta­tás nyúj­tá­sá­nak szük­sé­ges vele­já­ró­ja. A vonat­ko­zó jog­sza­bály sze­rint viszont ebben az eset­ben a szol­gál­ta­tó egy­ál­ta­lán nem szá­mol­hat fel külön díjat.

A Pest Megyei Főügyész­ség a bíró­ság­ra benyúj­tott kere­se­té­ben azt indít­vá­nyoz­ta, hogy a bíró­ság a szol­gál­ta­tót tilt­sa el a fize­té­si fel­szó­lí­tás díjá­nak továb­bi fel­szá­mí­tá­sá­tól, vala­mint az ezen a címen besze­dett díja­kat egy évre vissza­me­nő­leg térít­se vissza az érin­tett fogyasztóknak.

 II.

A Pest Megyei Főügyész­ség egy orszá­go­san műkö­dő uta­zá­si iro­dá­val szem­ben azért indí­tott pert, mert a rész­vé­te­li díjat meg­ha­la­dó­an 1500 Ft fog­la­lá­si díjat fizet­te­tett utasaival.

A főügyész­ség állás­pont­ja sze­rint az utas a rész­vé­te­li díj­jal már meg­fi­zet­tet­te a fog­la­lás díját, ezért a fog­la­lás díj ismé­telt meg­fi­zet­te­té­se jogsértő.

Szer­ző­dé­ses köte­les­sé­ge az uta­zá­si iro­dá­nak, hogy elvé­gez­ze az uta­zás fog­la­lá­sá­val kap­cso­la­tos vala­mennyi ügy­in­té­zést. A hatá­lyos jog­sza­bá­lyi elő­írá­sok­ból pedig egye­ne­sen az követ­ke­zik, hogy az utas által fize­ten­dő rész­vé­te­li díj­nak tar­tal­maz­nia kell a fog­la­lás díját is.

Ezen okok­ból az uta­zá­si iroda a rész­vé­te­li díj mel­lett külön fog­la­lá­si díjat nem szá­mít­hat­na fel.

A Pest Megyei Főügyész­ség kere­se­té­ben indít­vá­nyoz­ta, hogy a bíró­ság az uta­zá­si iro­dát tilt­sa el a „fog­la­lá­si díj” továb­bi fel­szá­mí­tá­sá­tól, vala­mint az uta­sa­i­tól ilyen jog­cí­men besze­dett díjat öt évre vissza­me­nő­leg fizes­se vissza.

III.

Az egyik bank­kal szem­ben a Pest Megyei Főügyész­ség - töb­bek között - azért nyúj­tott be kere­se­tet, mert a bank a fogyasz­tók­kal köten­dő szer­ző­dé­se­i­ben olyan kikö­tést alkal­ma­zott, mely alap­ján a fogyasz­tó előre elfo­gad­ja, hogy a szer­ző­dés banki fel­mon­dá­sa ese­tén a tar­to­zá­sa annak elő­ze­tes vitat­ha­tó­sá­ga nél­kül végrehajtható.

Ez a szer­ző­dé­ses meg­ol­dás egy olyan tar­to­zás­el­is­me­rés, melyet a fogyasz­tó a szer­ző­dés alá­írá­sa­kor előre elfo­gad. Erre az ún. „tény­ta­nú­sít­vány­ra” a szer­ző­dés alap­ján a bank köz­jegy­zői vég­re­haj­tá­si zára­dé­ko­lást kér­het, így elér­he­ti, hogy bíró­sá­gi, illet­ve békél­te­tő tes­tü­let előt­ti eljá­rás nél­kül, azon­nal elren­de­lés­re kerül­jön a vég­re­haj­tás a fogyasz­tó­val szemben.

Ha a köz­vet­len vég­re­haj­tás­ra a bank­nak nem lenne lehe­tő­sé­ge, akkor egy per­ben a bank lenne köte­les a köve­te­lé­se jog­alap­já­nak és összeg­sze­rű­sé­gé­nek bizonyítására.

Ez az eljá­rás a bank szá­má­ra meg­könnyí­ti a fogyasz­tó­val szem­be­ni igény­ér­vé­nye­sí­tést, hiszen a fogyasz­tó majd csak a vele szem­ben már foga­na­to­sí­tott vég­re­haj­tás­sal szem­ben indít­hat pert a vég­re­haj­tás meg­szün­te­té­se vagy kor­lá­to­zá­sa érde­ké­ben, mely­ben már nem a bank­nak, hanem a fogyasz­tó­nak kell bizo­nyí­ta­nia. A fogyasz­tó bizo­nyí­tá­si lehe­tő­sé­ge­it tekint­ve ebben a per­ben már jóval hát­rá­nyo­sabb hely­zet­ben van, mind­amel­lett, hogy a per­in­dí­tás továb­bi nehéz­sé­ge­ket és költ­sé­ge­ket ró a vég­re­haj­tás alá került fogyasztóra.

* * *

A Pest Megyei Főügyész­ség a fogyasz­tók joga­i­nak védel­me érde­ké­ben már koráb­ban is indí­tott peres eljá­rá­so­kat, mely ügyek­ben a bíró­sá­gok az ügyé­szi indít­vá­nyok­nak helyt adtak. Ezek­ről az ügyek­ről az aláb­bi lin­ke­ken talál­ha­tók meg az ügyész­ség sajtóközleményei:

https://ugyeszseg.hu/tisztessegtelen-szerzodesi-felteteleket-alkalmazott-tobb-ingatlankozvetito-irodahalozat/

https://ugyeszseg.hu/tisztessegtelen-szerzodesi-felteteleket-alkalmazott-egy-orszagos-ingatlankozvetito-irodahalozat/