Főoldal » Hírek » A Fővárosi Főügyészség eljárás gyorsítása érdekében tett indítványa a Quaestor ügyben

A bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény ren­del­ke­zé­se alap­ján, a Fővá­ro­si Főügyész­ség az eljá­rás jelen­tős elhú­zó­dá­sá­nak elke­rü­lé­se érde­ké­ben indít­ványt tett a bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség­re vonást érdem­ben nem érin­tő ügy­ré­szek megszüntetésére.

A bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény úgy ren­del­ke­zik, hogy a bíró­ság az eljá­rást meg­szün­te­ti olyan ügy, illet­ve ügy­rész vonat­ko­zá­sá­ban, ami olyan bűn­cse­lek­mény miatt folyik, ami­nek a vád tár­gyá­vá tett jelen­tő­sebb tár­gyi súlyú bűn­cse­lek­mény mel­lett a fele­lős­ség­re vonás szem­pont­já­ból nincs jelentősége.

A ren­del­ke­zés célja a bün­te­tő­el­já­rás egy­sze­rű­sí­té­se, ezál­tal az eljá­rás gyor­sí­tá­sá­nak elő­se­gí­té­se. Mind­emel­lett a per­gaz­da­sá­gos­sá­got is szol­gál­ja, mivel a meg­szün­te­tés­sel érin­tett bűn­cse­lek­mény miatt nem kell bizo­nyí­tá­si eljá­rást lefolytatni.

A Quaes­tor ügy­ben eddig lefoly­ta­tott bizo­nyí­tá­si eljá­rás alap­ján egy­ér­tel­mű, hogy az 50 mil­lió forint alat­ti kárt okozó bűn­cse­lek­mé­nye­ket érin­tő bizo­nyí­tás a továb­bi­ak­ban jelen­tős időt venne igény­be. Tény­ként rög­zít­he­tő az is, hogy a vád­eme­lés óta eltelt idő­ben a szó­ban forgó bűn­cse­lek­mé­nyek­ben érin­tett sér­tet­tek döntő több­sé­gé­nek (84 %) a bün­te­tő­el­já­rás­ban figye­lem­be vehe­tő kára rész­ben vagy tel­jes egész­ben meg­té­rült. Össze­gez­ve, ezek­nél a cse­lek­mé­nyek­nél a meg nem térült kár össze­ge a tel­jes vád tár­gyá­vá tett mint­egy 72 mil­li­árd forin­tos elkö­ve­té­si érték 0,3 százaléka.

Mind­ezek alap­ján meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a Quaes­tor ügy vád­ira­tá­nak 4. vád­pont­já­ban írt bűn­cse­lek­mé­nyek­nek a vád tár­gyá­vá tett továb­bi, jelen­tő­sebb tár­gyi súlyú bűn­cse­lek­mé­nyek mel­lett, a ter­hel­tek fele­lős­ség­re voná­sa szem­pont­já­ból nincs jelen­tő­sé­ge. Erre tekin­tet­tel, a Fővá­ro­si Főügyész­ség állás­pont­ja sze­rint ezek­ben az ügyek­ben a bün­te­tő­el­já­rás meg­szün­te­té­sé­nek van helye, ezért erre tett indít­ványt, az eljá­rás éssze­rű időn belül tör­té­nő befe­je­zé­se érde­ké­ben. Az eljá­rás rész­le­ges meg­szün­te­té­se – bűnös­ség kimon­dás ese­tén – a bün­te­tés­ki­sza­bá­si elvek­re figye­lem­mel, érdem­ben nem befo­lyá­sol­ja a kisza­ban­dó bün­te­tés mértékét.

Az indít­vány­ról a Fővá­ro­si Tör­vény­szék dönt.