Főoldal » Győri Fellebbviteli Főügyészség » A Győri Fellebbviteli Főügyészség sajtóközleménye az úgynevezett sólyi gyermekgyilkosság ügyével kapcsolatban

A Győri Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség, mint másod­fo­kú ügyész­ség az első­fo­kú íté­let meg­vál­toz­ta­tá­sát, a vád­lott­nak a kis­ko­rú sér­tet­tet meg­ölés­sel fenye­ge­tő cse­lek­mé­nye ember­ölés elő­ké­szü­le­te bűn­tet­té­nek minő­sí­té­sét, a vád­lot­tal szem­ben hal­ma­za­ti bün­te­tés­ként kisza­bott sza­bad­ság­vesz­tés súlyo­sí­tá­sát, a sza­bad­ság­vesz­tés vég­re­haj­tá­si foko­za­tá­nak bör­tön­ben meg­ál­la­pí­tá­sát, a vád­lott­nak mel­lék­bün­te­té­sül a köz­ügyek gya­kor­lá­sá­tól eltil­tá­sát és egyes ren­del­ke­zé­sek mel­lő­zé­sét indít­vá­nyoz­za abban az ügy­ben, amely az ún. sólyi gyer­mek­gyil­kos­ság üggyel kap­cso­la­tos.

A Veszp­ré­mi Tör­vény­szék a 2020. júli­us 14-én meg­ho­zott íté­le­té­ben a vád­lot­tat zak­la­tás vét­sé­gé­ben és rágal­ma­zás vét­sé­gé­ben mond­ta ki bűnös­nek, s ezért hal­ma­za­ti bün­te­té­sül 1 év 9 hónap fog­ház­bün­te­tés­re ítél­te, amely­nek vég­re­haj­tá­sát 3 évi pró­ba­idő­re fel­füg­gesz­tet­te, elren­del­te a vád­lott párt­fo­gó fel­ügye­le­tét és maga­tar­tá­si sza­bály­ként elő­ír­ta, hogy a vád­lott a bűn­cse­lek­mény sér­tett­je­i­től, laká­suk­tól, mun­ka­he­lyük­től, illet­ve okta­tá­si intéz­mé­nyük­től tart­sa távol magát.

A nem jog­erős íté­let sze­rint a vád­lott, aki az úgy­ne­ve­zett sólyi gyer­mek­gyil­kos­ság ügy­ben a meg­vá­dolt, majd jog­erő­sen elítélt fia­tal­ko­rú ter­helt apja, az egyik inter­ne­tes hír­ol­dal tudó­sí­tá­sa sze­rint a meg­ölt kis­lány kis­ko­rú báty­já­tól szár­ma­zó kije­len­té­sen is fel­há­bo­rod­va, álné­ven a web­ol­da­lon kom­men­tel­ve a 15 éves fiút meg­ölés­sel fenye­get­te meg, amely fenye­ge­té­sek a sér­tett fiú­ban és csa­lád­já­ban komoly félel­met kel­tet­tek. A fiú édes­ap­ja zak­la­tás miatt tett fel­je­len­tést. A vád­lott e hír­ol­da­lon álné­ven köz­zé­tett kom­ment­jé­ben azt is állí­tot­ta, hogy a kis­lány meg­ölé­sé­ből a szü­lei pénzt csi­nál­tak, amely tény­ál­lí­tás töb­bek között a csa­lád­fő sér­tett becsü­le­té­nek csor­bí­tá­sá­ra volt alkal­mas, s amely miatt a sér­tett jog­ha­tá­lyos magán­in­dít­ványt ter­jesz­tett elő.

Az első­fo­kú íté­let ellen az ügyész­ség a vád­lott ter­hé­re a cse­lek­mé­nyei minő­sí­té­sé­nek rész­be­ni meg­vál­toz­ta­tá­sa, hal­ma­za­ti bün­te­tés­ként súlyo­sabb bör­tön­bün­te­tés és mel­lék­bün­te­tés­ként köz­ügyek­től eltil­tás kisza­bá­sa végett jelen­tett be fel­leb­be­zést, ame­lyet a másod­fo­kú ügyész­ség fenn­tar­tott.

A másod­fo­kú ügyész­ség sze­rint az első­fo­kú bíró­ság íté­le­te túl­nyo­mó­részt meg­ala­po­zott, de a vád­lott fia által meg­ölt kis­lány báty­já­nak meg­ölés­sel fenye­ge­té­se, a meg­ölés vég­hez­vi­te­lé­nek konk­rét mód­ját meg­ha­tá­roz­va, az ember­ölés elő­ké­szü­le­te bűn­tet­té­nek meg­ál­la­pí­tá­sá­ra alkal­mas, amely­nek bün­te­té­si téte­le a zak­la­tás vét­sé­gé­é­nél szi­go­rúbb. Erre, vala­mint a sér­tett csa­lád­ját ért tra­gé­dia foko­zá­sá­ra, az elvár­ha­tó bocsá­nat­ké­rés helyett a becs­mér­lés­re és ver­bá­lis táma­dás­ra figye­lem­mel, a vád­lot­tal szem­ben kizá­ró­lag vég­re­haj­tan­dó bör­tön­bün­te­tés és köz­ügyek­től eltil­tás mel­lék­bün­te­tés kisza­bá­sa lát­szik tett­ará­nyos bün­te­tés­nek.