A magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán

Az OLAF szep­tem­ber 3-án nyil­vá­nos­ság­ra hozott 2018-as éves jelen­té­se sze­rint, a magyar ügyész­ség az uniós átla­got (36%) lénye­ge­sen meg­ha­la­dó mér­ték­ben, az OLAF által kez­de­mé­nye­zett ügyek 45 %-ában emelt vádat 2012 és 2018 között.

Az OLAF magyar ügyész­ség­hez eljut­ta­tott igaz­ság­ügyi aján­lá­sa­i­nak a száma folya­ma­to­san csök­kent az elmúlt években.

Az OLAF egyre több­ször olyan ügy­ben tesz igaz­ság­ügyi aján­lást, amely­ben már folyik Magyar­or­szá­gon nyomozás.

Az OLAF az uniós pén­zek­kel össze­füg­gő admi­niszt­ra­tív sza­bály­ta­lan­sá­go­kat vizs­gál­ja, bün­te­tő­jo­gi tény­ál­lást nem álla­pít meg, bűn­ügyi bizo­nyí­tást nem végez. Erre sem fel­ha­tal­ma­zá­sa, sem pedig esz­kö­ze nincsen.

A magyar ügyész­ség – bár erre nincs tör­vé­nyi köte­le­zett­sé­ge – a min­dig köve­tett pro­to­koll sze­rint az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa nyo­mán vala­mennyi eset­ben elren­del­te a nyo­mo­zást, illet­ve amennyi­ben már folya­mat­ban volt a nyo­mo­zás, az OLAF aján­lá­sát a nyo­mo­zás ira­ta­i­hoz csa­tol­ták és abban értékelték.

Az OLAF 2018-ra vonat­ko­zó éves jelen­té­sé­ből egy­ér­tel­mű­en kitű­nik, hogy a magyar ügyész­ség az OLAF ügyek 45 %-ában emelt vádat. Ez a szám lénye­ge­sen maga­sabb mint a 36 %-os uniós átlag. Ugyan­ezen arány pél­dá­ul Német­or­szág­ban 21 %, Fran­cia­or­szág­ban 25 %, míg Finn­or­szág­ban 0 %.

Az OLAF jelen­tés meg­ál­la­pí­tá­sa sze­rint az OLAF Magyar­or­szá­got érin­tő­en 9 vizs­gá­la­tot feje­zett be, ame­lyek közül 7-et zárt aján­lás­sal. Ez a szám ugyan­ak­kor vala­mennyi – igaz­ga­tá­si, pénz­ügyi és igaz­ság­szol­gál­ta­tá­si – aján­lást takarja.

Ezen belül a 2018. évben érke­zett igaz­ság­ügyi aján­lá­sok száma 4.

A 2018-ban érke­zett igaz­ság­ügyi aján­lá­so­kat – az álta­lá­nos pro­to­koll­nak meg­fe­le­lő­en – az igaz­ság­ügyi ható­sá­gok nyo­mo­zás kere­té­ben vizs­gál­ják ki. 1 ügy­ben került sor nyo­mo­zás elren­de­lé­sé­re, 3 ügy­ben az OLAF aján­lá­sa már folya­mat­ban lévő nyo­mo­zás­ban kerül értékelésre.

Az igaz­ság­ügyi aján­lá­sok száma folya­ma­to­san csök­ken, 2015-ben és 2016-ban még 10-10 aján­lás érke­zett, 2017-ben már csak 6 aján­lás, 2018-ban az emlí­tett 4, míg 2019-ben eddig még nem érke­zett az OLAF-tól igaz­ság­ügyi ajánlás.

Az OLAF aján­lá­sok ered­mé­nyé­vel fog­lal­ko­zó jelentés-rész össze­fog­la­ló­an tar­tal­maz­za a csa­lárd és nem csa­lárd jel­le­gű sza­bály­ta­lan­sá­gok ada­ta­it, illet­ve ezek pénz­ügyi hatá­sa­it, a pénz­ügyi aján­lás­sal érin­tett össze­gek arányát.

A csa­lárd és nem csa­lárd sza­bály­ta­lan­sá­gok­kal kap­cso­la­tos ada­tok dif­fe­ren­ci­á­lat­lan össze­sí­té­sé­re, vala­mint arra is figye­lem­mel, hogy a pénz­ügyi aján­lás­sal érin­tett összeg nem azo­nos a bűn­cse­lek­mé­nyek­kel oko­zott kár­ral vagy vagyo­ni hát­ránnyal, ezek­ből az ada­tok­ból az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa­i­val érin­tett bűn­cse­lek­mé­nyek­kel oko­zott kárra sem­mi­lyen követ­kez­te­tést nem lehet levonni.

Össze­fog­lal­va meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy Magyar­or­szág igaz­ság­ügyi ható­sá­gai – folya­ma­to­san jó tel­je­sít­ményt nyújt­va, az OLAF-fal a leg­szé­le­sebb körű együtt­mű­kö­dés­ben – egyre nagyobb mér­ték­ben derí­tik fel az OLAF által is vizs­gált ügyeket.

Az OLAF – a csök­ke­nő számú kez­de­mé­nye­zé­sei között – egyre több­ször olyan ügy­ben tesz igaz­ság­ügyi aján­lást, amely­ben már folyik Magyar­or­szá­gon nyomozás.