Főoldal » Archív » A rendőri intézkedés után visszament és megszurkálta a csábítót - vádemelés

A Fővá­ro­si Főügyész­ség élet­ve­szélyt okozó testi sér­tés bűn­tet­té­nek kísér­le­te miatt vádat emelt egy 26 éves, több­szö­rös vissza­eső fér­fi­val szem­ben, aki még 2016. októ­ber 25-én, haj­nal­ban – ita­lo­zást köve­tő­en – sze­re­lem­fél­tés­ből meg­szur­kál­ta az ő és élet­tár­sa alkal­mi ismerősét.

A vád­lott és élet­tár­sa előző este egy Buda­pest, XXII. kerü­le­ti vegyes­bolt­ban ita­loz­tak, ahol meg­is­mer­ked­tek a későb­bi sér­tet­tel és annak barát­já­val. Nem sok­kal később az ita­lo­zás a sér­tett barát­já­nak laká­sán foly­ta­tó­dott, ahol a sér­tett sze­xu­á­lis köze­le­dé­se miatt a vád­lott az élet­tár­sát pofon ütöt­te, míg a sér­tet­tel szó­vál­tás­ba keve­re­dett, aki erre kihív­ta a rend­őr­sé­get. Ezt a vád­lott nem várta meg, és a hely­szín­ről elme­ne­kült, mivel egy koráb­bi jog­erős sza­bad­ság­vesz­tés bün­te­tés letöl­té­sét nem kezd­te meg. A férfi azon­ban a rend­őrök távo­zá­sa után vissza­tért, és egy kb. 8 cen­ti­mé­ter pen­ge­hosszú­sá­gú kés­sel a sér­tet­tet az arcán, a gyo­mor­tá­jé­kán és a fel­kar­ján meg­vág­ta, megszurkálta.

A főügyész­ség a bíró­ság­ra benyúj­tott vád­ira­tá­ban az új bün­te­tő­el­já­rá­si kódex adta lehe­tő­sé­ge­ket kihasz­nál­va alter­na­tív bün­te­té­si indít­ványt is tett. Ennek lénye­ge, hogy ha a vád­lott az elő­ké­szí­tő ülé­sen a 2 évtől 12 évig ter­je­dő sza­bad­ság­vesz­tés­sel fenye­ge­tett cse­lek­ményt beis­me­ri, úgy konk­rét bün­te­tés, 4 év 6 hónap sza­bad­ság­vesz­tés, és 4 év köz­ügyek­től eltil­tás kisza­bá­sát kéri.

Ezen új eljá­rá­si sza­bály sze­rint a tár­gya­lás elő­ké­szí­té­se során tör­té­nő beis­me­rés­nek és a tár­gya­lás jogá­ról lemon­dás­nak a vád­lott­ra nézve az az elő­nye, hogy ha tet­tét meg­bán­ja, avagy véde­ke­zé­sét cáfol­ha­tó­nak tart­ja, és ezért beis­mer, akkor az ügyé­szi indít­vány­nál súlyo­sabb bün­te­tést nem kap­hat. A bün­te­tő­el­já­rás pedig fel­gyor­sul azál­tal, hogy a tanúk, szak­ér­tők bírói szak­ban tör­té­nő meg­hall­ga­tá­sá­ra már nem kerül sor, és ha a bíró­ság éssze­rű kételyt nem lát a beis­me­rés önkén­tes­sé­ge, vala­mint a bűn­cse­lek­mény bizo­nyí­tott­sá­ga felől, akár nyom­ban jog­erős íté­le­tet hozhat.