Adóvisszaélések miatt emelt vádat az ügyészség több cégvezetővel szemben

A Magyar Állam költ­ség­ve­té­sét összes­sé­gé­ben több tíz­mil­lió forint­tal meg­ká­ro­sí­tó, fik­tív munkaerő-kölcsönzéssel össze­füg­gés­be hoz­ha­tó adó- és járu­lék­csa­lá­sok miatt emelt vádat hét sze­méllyel szem­ben a Heves Megyei Főügyészség.

Az Egri Tör­vény­szé­ken - a koráb­bi ügyé­szi vád­eme­lé­sek foly­tán - a kiter­jedt bűn­szer­ve­zet műkö­dé­sé­hez kap­cso­ló­dó­an több bün­te­tő eljá­rás is folya­mat­ban volt, illet­ve az alap­ügy­ben az első­fo­kú tár­gya­lá­si szak még jelen­leg is tart. Az újabb vád­eme­lés­re olyan - beis­me­rés­ben lévő - elkö­ve­tők­kel szem­ben került sor, akik vala­mennyi­en éltek a tár­gya­lás­ról tör­té­nő lemon­dás jog­in­téz­mé­nye által biz­to­sí­tott lehetőségekkel.

Az ügy I. rendű vád­lott­ja, egy mis­kol­ci szék­he­lyű kft. ügy­ve­ze­tő­je 2012-ben és 2013-ban kötött szín­lelt munkaerő-kölcsönzési meg­ál­la­po­dá­so­kat olyan vál­lal­ko­zá­sok kép­vi­se­lő­i­vel, melyek legá­lis gaz­da­sá­gi tevé­keny­sé­get nem végez­tek. Eze­ket a cége­ket - a más ügy­ben ter­helt­ként már bíró­ság előtt álló sze­mé­lyek - ugyan­is éppen azért hoz­ták létre, hogy ezek­be jelent­sék be egyes, velük kap­cso­lat­ba lépő gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok mun­ka­vál­la­ló­it, és valót­lan tar­tal­mú szám­lá­kat állít­sa­nak ki a nevük­ben azért, hogy az érin­tett vál­lal­ko­zá­sok jog­el­le­ne­sen csök­ken­te­ni tud­ják az adó- és járu­lék­fi­ze­té­si köte­le­zett­sé­gü­ket. Az I. rendű vád­lott a nála fog­lal­koz­ta­tott, és való­já­ban sen­ki­től nem köl­csön­zött mun­ka­vál­la­lók köl­csön­zött­ként tör­té­nő hamis fel­tün­te­té­se révén, az őt, mint tény­le­ges mun­kál­ta­tót ter­he­lő adók és járu­lé­kok beval­lá­sá­nak elmu­lasz­tá­sá­val, illet­ve valót­lan tar­tal­mú beval­lá­sok benyúj­tá­sá­val két év alatt folya­ma­to­san, rend­sze­res haszon­szer­zés­re töre­ked­ve össze­sen több mint egy­mil­lió forint hiányt oko­zott a köz­pon­ti költségvetésnek.

Az ügy­ve­ze­tő Mis­kol­con - rész­ben isme­ret­sé­ge­it, rész­ben bizo­nyos roko­ni kap­cso­la­to­kat fel­hasz­nál­va - más cég­tu­laj­do­no­so­kat is rávett arra, hogy az ő pél­dá­ját követ­ve kös­se­nek fik­tív mun­ka­vál­la­lói szer­ző­dé­se­ket az erre sza­ko­so­dott bűn­szer­ve­zet tag­ja­i­val, ami­vel össze­füg­gés­ben újabb húsz­mil­lió forin­tos vagyo­ni hát­rány érte a Magyar Álla­mot. A II., III. és IV. rendű vád­lot­tak hason­ló cse­lek­mé­nyei kilenc­mil­lió forin­tot meg­ha­la­dó, míg az V., VI. és a VII. rendű vád­lot­tak által kötött fik­tív mun­ka­vál­la­lói szer­ző­dé­se­ken ala­pu­ló valót­lan tar­tal­mú, illet­ve elmu­lasz­tott beval­lá­sok több éven át továb­bi mint­egy 4.500.000 forint elma­ra­dást okoz­tak az álla­mi adó- járu­lék bevételekben.

Az ügyész­ség a jel­lem­ző­en Heves és Bor­sod megyei cégek veze­tő­it és segí­tő­i­ket - rész­ben mint fel­buj­tó­kat, illet­ve bűn­se­gé­de­ket - egy kivé­tel­től elte­kint­ve, jel­lem­ző­en nagyobb vagyo­ni hát­rányt okozó, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­vel, emel­lett foly­ta­tó­la­go­san elkö­ve­tett hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­gé­vel vádolja.