Áfával trükköző étolaj nagykereskedők elleni vádemelés

A Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség költ­ség­ve­té­si csa­lás és hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sa miatt vádat emelt egy ÁFA-elkerülésre sza­ko­so­dott hét­ta­gú bűn­szer­ve­zet­tel szem­ben, amely közel két és fél év alatt 274 mil­lió forint adót csalt el. 

A vád sze­rint a főként kecs­ke­mé­ti fér­fi­ak­ból álló bűn­szer­ve­ze­tet egy zsi­ra­dék nagy­ke­res­ke­de­lem­mel fog­lal­ko­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­ság veze­tő­je hozta létre. A cég a vád­be­li idő­szak­ban jelen­tős mennyi­sé­gű ömlesz­tett étola­jat szer­zett be köz­vet­le­nül egy romá­ni­ai tár­sa­ság­tól. A közös­sé­gi beszer­zést köve­tő a bel­föl­di étolaj for­gal­ma­zás után az ÁFA meg­fi­ze­té­se a nagy­ke­res­ke­dő magyar céget ter­hel­te. Annak érde­ké­ben azon­ban, hogy a bel­föl­di for­gal­ma­zás utáni adó­fi­ze­tést elke­rül­je, a cég­ve­ze­tő 2014 novem­be­re és 2017 már­ci­u­sa között magyar és kül­föl­di cégek­ből álló fik­tív szám­lá­zá­si lán­cot ala­kí­tott ki.

A bűn­szer­ve­zet össze­sen tizen­négy – ebből hét magyar, továb­bá cseh, len­gyel, hor­vát, román és bol­gár honos­sá­gú – céget hasz­nált fel arra, hogy a lánc­ügy­le­tek leg­vé­gén álló nagy­ke­res­ke­dő tár­sa­ság szá­má­ra az adó­el­ke­rü­lést biz­to­sít­sa és a cég jogo­su­lat­lan előny­re tegyen szert.

A fik­tív szám­lák mögöt­ti vétel­árak szín­lelt tel­je­sí­té­sét a vád­lot­tak a nagy­ke­res­ke­dő cég­ve­ze­tő uta­sí­tá­sa­i­nak meg­fe­le­lő­en banki átuta­lá­sok révén végez­ték. A bűn­szer­ve­zet alsóbb szin­ten álló tag­jai az átutalt össze­ge­ket a bank­szám­lák­ról fel­vet­ték és vissza­jut­tat­ták az irá­nyí­tást végző vád­lot­tak részé­re. A szín­lelt ügy­le­tek­ben részt­ve­vő cégek bejegy­zett kép­vi­se­lői az elekt­ro­ni­kus banki ügy­in­té­zés­hez szük­sé­ges ada­to­kat, kódo­kat a felet­tük álló, őket irá­nyí­tó vád­lott tár­suk részé­re átad­ták, továb­bá a bank­szám­lá­val kap­cso­la­tos SMS érte­sí­tés is ezen közép­ve­ze­tő­höz érke­zett. A lelep­le­ző­dés elke­rü­lé­se érde­ké­ben a vád­lot­tak a fik­tív cég­lán­co­lat­ban lévő cége­ket időről-időre változtatták.

A hosszabb időre szer­ve­zett, hie­rar­chi­kus kere­tek között, össze­han­gol­tan műkö­dő szer­ve­zet  több, mint 274 mil­lió forint kárt oko­zott a költségvetésnek.

A Kecs­ke­mé­ti Tör­vény­szé­ken benyúj­tott vád­irat­ban a bűn­szer­ve­zet hét tag­ját az ügyész­ség külö­nö­sen nagy vagyo­ni hát­rányt okozó, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­té­vel és hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­gé­vel vádol­ja és ezért vala­mennyi­ük­kel szem­ben fegy­ház­bün­te­tés kisza­bá­sát indít­vá­nyoz­za, továb­bá azt, hogy a bíró­ság a zár alá vett vagyo­nu­kat koboz­za el és tilt­sa el őket a cég­ve­ze­tői fog­lal­ko­zás­tól is.