Főoldal » Anonimizált határozatok » Általános benyújtási információk

Általános benyújtási információk

Az Ország­gyű­lés dön­té­se sze­rint a 2023. janu­ár 1-je után indult bün­te­tő­el­já­rá­sok ese­té­ben a nyo­mo­zó ható­ság és az ügyész­ség fel­je­len­tést eluta­sí­tó vagy nyo­mo­zást meg­szün­te­tő egyes hatá­ro­za­ta­i­val szem­ben felül­bí­rá­la­ti indít­vány benyúj­tá­sá­nak van helye.
A jog­sza­bá­lyi ren­del­ke­zé­sek meg­ta­lál­ha­tók itt:
Mi a felülbírálati indítvány?

2023. janu­ár 1-je után indult bün­te­tő­el­já­rá­sok­ban a köz­ha­ta­lom gya­kor­lá­sá­val és a köz­va­gyon keze­lé­sé­vel kap­cso­la­tos kiemelt bűn­cse­lek­mé­nyek ese­té­ben:

  • ha a nyo­mo­zó ható­ság vagy az ügyész­ség a fel­je­len­tést eluta­sít­ja, vagy az eljá­rást meg­szün­te­ti, 
  • akkor felül­bí­rá­la­ti indít­vány útján
  • a bíró­ság­hoz lehet for­dul­ni a nyo­mo­zás elren­de­lé­se, foly­ta­tá­sa iránt - ha a nyo­mo­zó ható­ság, ügyész­ség a felül­bí­rá­la­ti indít­vány­nak nem ad helyt. 
Milyen bűncselekményeknél van helye felülbírálati indítványnak?

A tör­vény a felül­bí­rá­la­ti indít­vány benyúj­tá­sát a köz­ha­ta­lom gya­kor­lá­sá­val és a köz­va­gyon keze­lé­sé­vel kap­cso­la­tos kiemelt bűn­cse­lek­mé­nyek ese­té­ben biz­to­sít­ja. 

Az indít­vány alap­ján az eljá­ró ható­sá­gok az ezen bűn­cse­lek­mé­nyek­kel az adott ügy­ben szo­ros össze­füg­gés­ben lévő más bűn­cse­lek­mé­nyeket is vizs­gál­hat­ják.

Melyek a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények?
  • a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek (Btk. XXCII. Feje­zet) – kivé­ve a vesz­te­ge­tés és a vesz­te­ge­tés elfo­ga­dá­sá­nak eny­héb­ben minő­sü­lő ese­te­it (Btk. 290. § (1) és (6) bekez­dés, Btk. 291. § (1) bekez­dés)
  • a hiva­ta­li vissza­élés (Btk. 305. §) – kivé­ve, ha nem veze­tő beosz­tá­sú hiva­ta­los sze­mély köve­ti el rend­vé­del­mi szerv­nél, Kato­nai Nem­zet­biz­ton­sá­gi Szol­gá­lat­nál, Ország­gyű­lé­si Őrség­nél, fővá­ro­si, megyei kor­mány­hi­va­tal­nál, önkor­mány­za­ti igaz­ga­tá­si szerv­nél, köz­tes­tü­let­nél
  • a nem­ze­ti vagyon­ra vagy a köz­fel­ada­tot ellá­tó köz­ér­de­kű vagyon­ke­ze­lő ala­pít­vá­nyok által kezelt vagyon­ra elkö­ve­tett vagy ilyen vagyon­ban kárt okozó
    • sik­kasz­tás, csa­lás, gaz­da­sá­gi csa­lás, infor­má­ci­ós rend­szer fel­hasz­ná­lá­sá­val elkö­ve­tett csa­lás súlyo­sab­ban minő­sü­lő ese­tei [Btk. 372. § (4) – (6) bekez­dé­se, Btk. 373. § (4) – (6) bekez­dé­se, Btk. 374. § (4) – (6) bekez­dé­se, Btk. 375. § (2) – (4) bekez­dé­se]
    • hűt­len keze­lés (Btk. 376. §)
  • a költ­ség­ve­tést káro­sí­tó bűn­cse­lek­mé­nyek közül
    • a költ­ség­ve­té­si csa­lás súlyo­sab­ban minő­sü­lő ese­tei [Btk. 396. § (3) – (6) bekez­dé­se]
    • a költ­ség­ve­té­si csa­lás­hoz kap­cso­ló­dó fel­ügye­le­ti vagy ellen­őr­zé­si köte­le­zett­ség elmu­lasz­tá­sa (Btk. 397. §)
  • a ver­senyt kor­lá­to­zó meg­ál­la­po­dás köz­be­szer­zé­si és kon­cesszi­ós eljá­rás­ban (Btk. 420. §)
  • az előb­bi bűn­cse­lek­mé­nyek­kel össze­füg­gés­ben elkö­ve­tett
    • bűn­szer­ve­zet­ben rész­vé­tel (Btk. 321. §)
    • pénz­mo­sás (Btk. 399. § és 400. §)
Milyen okból nyújtható be felülbírálati indítvány?

Ha a nyo­mo­zó ható­ság vagy ügyész­ség a fel­je­len­tést azért uta­sí­tot­ta el, vagy az eljá­rást azért szün­tet­te meg, mert a véle­mé­nye sze­rint: 

  • a cse­lek­mény nem bűn­cse­lek­mény,
  • a bűn­cse­lek­mény gya­nú­ja hiány­zik (csak fel­je­len­tés­nél),
  • nem a gya­nú­sí­tott követ­te el a bűn­cse­lek­ményt,
  • nem álla­pít­ha­tó meg bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­se,
  • a cse­lek­mény nem köz­vád­ra üldö­zen­dő bűn­cse­lek­mény,
  • az elkö­ve­tő bün­tet­he­tő­sé­gét, illet­ve a cse­lek­mény bün­te­ten­dő­sé­gét kizá­ró ok álla­pít­ha­tó meg (így pél­dá­ul ha a ható­ság úgy látta, hogy a cse­lek­mény elkö­ve­té­se kény­szer, fenye­ge­tés hatá­sa alatt tör­tént).
Mikor nem nyújtható be felülbírálati indítvány?

Ha:

  • a fel­je­len­tett, a gya­nú­sí­tott fia­tal­ko­rú,
  • az elkö­ve­tő gyer­mek­ko­rú, vagy kóros elme­ál­la­po­ta miatt nem bün­tet­he­tő,
  • a fel­je­len­tés eluta­sí­tá­sa, az eljá­rás meg­szün­te­té­se a ter­helt együtt­mű­kö­dé­se miatt tör­tént,
  • a fel­je­len­tés eluta­sí­tá­sá­ra, az eljá­rás meg­szün­te­té­sé­re azért került sor, mert a ter­helt fedett nyo­mo­zó, lep­le­zett esz­kö­zök alkal­ma­zá­sá­ra fel­jo­go­sí­tott szerv tagja, vagy tit­ko­san együtt­mű­kö­dő sze­mély.
Mikor hozott határozatok kapcsán van helye felülbírálati indítványnak?

Csak a 2023. janu­ár 1-je után indult bün­te­tő­el­já­rá­sok­ban szü­le­tett fel­je­len­tést eluta­sí­tó és eljá­rást meg­szün­te­tő hatá­ro­za­tok ese­té­ben biz­to­sít­ja a tör­vény a felül­bí­rá­la­ti indít­vány lehe­tő­sé­gét. Az ezen idő­pont előtt indult bün­te­tő­el­já­rá­sok­ban nincs helye felül­bí­rá­la­ti indít­vány­nak.

Ki nyújthat be felülbírálati indítványt?

Min­den ter­mé­sze­tes és jogi sze­mély, kivé­ve a ter­hel­tet, a védőt, vala­mint az álla­mi vagy köz­ha­tal­mat gya­kor­ló szer­ve­ket. Az Integ­ri­tás Ható­ság képez a tila­lom alól kivé­telt, a Ható­ság szin­tén élhet felül­bí­rá­la­ti indít­vánnyal.

A felül­bí­rá­lat indít­ványt tehát a cse­lek­ménnyel köz­vet­le­nül nem érin­tett, „kívül­ál­ló” sze­mély is benyújt­hat.

A sér­tett­nek, fel­je­len­tő­nek „elsőbb­sé­ge” van: ha a sér­tett, fel­je­len­tő felül­bí­rá­la­ti indít­ványt nyúj­tott be, akkor más sze­mély szá­má­ra már nincs lehe­tő­ség arra, hogy felül­bí­rá­lat­tal éljen.

Mi a felülbírálati indítvány benyújtásának határideje?

Ha az eljá­rás­ban fel­je­len­tő, sér­tett vett részt, első­sor­ban ők jogo­sul­tak felül­bí­rá­la­ti indít­ványt benyúj­ta­ni. Részük­re a ható­ság a hatá­ro­za­tot köz­vet­le­nül kéz­be­sí­ti és nekik a kéz­be­sí­tés­től szá­mí­tott 1 hónap áll ren­del­ke­zés­re az indít­vány benyúj­tás­ra. Az ő részük­re az ere­de­ti, nem ano­ni­mi­zált hatá­ro­zat kerül kéz­be­sí­tés­re.

Ha letelt a sér­tett, fel­je­len­tő részé­re biz­to­sí­tott 1 hónap és felül­bí­rá­la­ti indít­ványt nem nyúj­tot­tak be, vagy az ügy­ben nincs sem sér­tett, sem fel­je­len­tő, akkor a hatá­ro­zat 5 mun­ka­na­pon belül meg­je­le­nik a hatá­ro­za­tot hozó szerv hiva­ta­los olda­lán, de ekkor már ano­ni­mi­zált for­má­ban. A hatá­ro­zat­tal együtt az ano­ni­mi­zált ügy­irat­jegy­zék is fel­ke­rül a hon­lap­ra. A köz­zé­té­tel­től szá­mí­tott 1 hóna­pon belül ter­jeszt­he­tő elő felül­bí­rá­la­ti indít­vány a hatá­ro­za­tot hozó nyo­mo­zó ható­ság­nál, ügyész­ség­nél.

A határ­idő a követ­ke­ző hónap azo­nos számú nap­ján telik le, ha nincs olyan számú nap a követ­ke­ző hónap­ban, akkor annak a hónap­nak az utol­só nap­ján. Ha a határ­idő utol­só napja hét­vé­gé­re, vagy mun­ka­szü­ne­ti napra esik, akkor a határ­idő a követ­ke­ző mun­ka­na­pon jár le.

Az írás­be­li indít­vá­nyo­kat az elekt­ro­ni­kus kap­cso­lat­tar­tás sza­bá­lyai sze­rint (e-űrlapon, cég­ka­pun) a határ­idő utol­só nap­ján éjfé­lig lehet meg­ten­ni. E-mailben benyúj­tott indít­vány nem hatá­lyos!

Mi az indítvány benyújtásának menete?

Az ano­ni­mi­zált hatá­ro­zat és ügy­irat­jegy­zék meg­je­le­nik a hatá­ro­za­tot hozó szerv hiva­ta­los olda­lán. A köz­zé­té­tel idő­pont­já­tól szá­mít­va 1 hóna­pon belül lehet az indít­ványt a hatá­ro­za­tot hozó nyo­mo­zó ható­ság­hoz vagy ügyész­ség­hez benyúj­ta­ni.

Az eljá­rás­ban köte­le­ző a jogi kép­vi­se­let. Írás­be­li bead­vány kizá­ró­lag jogi kép­vi­se­lő útján adha­tó be. A jogi kép­vi­se­lő kizá­ró­lag a jogi kép­vi­se­lők­re vonat­ko­zó sza­bá­lyok sze­rint, elekt­ro­ni­ku­san ter­jeszt­het elő bead­ványt (cég­ka­pun keresz­tül).

A felül­bí­rá­la­ti indít­ványt meg kell indo­kol­ni. Az indít­vány mellé az indít­vá­nyo­zó az állás­pont­ja sze­rint az ügy­ben bizo­nyí­tás­ra alkal­mas ada­to­kat, ira­to­kat, nyi­lat­ko­za­to­kat is csa­tol­hat. 

Van-e lehetőség igazolásra a benyújtás határidejének elmulasztása miatt?

Az eljá­rás­ban a határ­idő elmu­lasz­tá­sa miatt iga­zo­lás­nak nincs helye.

Szükséges-e ügyvéd vagy más jogi képviselő?

Az eljá­rás­ban köte­le­ző a jogi kép­vi­se­let. A felül­bí­rá­la­ti indít­ványt és min­den más ahhoz kap­cso­ló­dó bead­ványt írás­ban kizá­ró­lag az indít­vá­nyo­zó jogi kép­vi­se­lő­je nyújt­hat­ja be.

Mikor nem hatályos a benyújtott felülbírálati indítvány?

Fel­hív­juk a figyel­mét arra, hogy ha

  • nincs jogi kép­vi­se­lő­je 

és/vagy

  • az írás­be­li indít­ványt nem jogi kép­vi­se­lő útján, az elekt­ro­ni­kus kap­cso­lat­tar­tás sza­bá­lyai sze­rint nyújt­ja be

és/vagy

  • nem határ­időn belül

akkor az indít­vány nem hatá­lyos, az indít­ványt a ható­sá­gok érdem­ben nem tud­ják elbí­rál­ni.  

Így ezek­nek a sza­bá­lyok­nak a betar­tá­sa kiemel­ten fon­tos!

Fel­hív­juk a figyel­met arra, hogy az e-mailben benyúj­tott indít­vány nem felel meg az elekt­ro­ni­kus kap­cso­lat­tar­tás sza­bá­lya­i­nak.

Kérhető-e költségkedvezmény?

A felül­bí­rá­la­ti indít­vány elő­ter­jesz­tő­je költ­ség­ked­vez­mény irán­ti kérel­met nem ter­jeszt­het elő.

Kérhető-e pártfogó ügyvéd?

A felül­bí­rá­la­ti indít­vány elő­ter­jesz­tő­je párt­fo­gó ügy­véd­re nem jogo­sult.

Megismerhetők-e a nem anonimizált határozat, ügyiratjegyzék, valamint a nyomozás iratai?

A sér­tet­ten és fel­je­len­tőn kívül min­den más felül­bí­rá­la­ti indít­ványt benyúj­tó kizá­ró­lag az ano­ni­mi­zált hatá­ro­za­tot és az ano­ni­mi­zált ügy­irat­jegy­zé­ket ismer­he­ti meg.

A nyo­mo­za­ti ira­tok meg­is­me­ré­sé­re csak az eljá­rás későb­bi sza­ka­szá­ban nyí­lik lehe­tő­ség: a vád­in­dít­vány benyúj­tá­sa érde­ké­ben kér­he­ti a koráb­ban felül­bí­rá­la­ti indít­ványt benyúj­tó a nyo­mo­za­ti ira­to­kat.

A felülbírálati indítvány benyújtása után mi történik?

1./A hatá­ro­za­tot hozó nyo­mo­zó ható­ság, ügyész­ség meg­vár­ja, hogy a felül­bí­rá­la­ti indít­vá­nyok elő­ter­jesz­tés­re ren­del­ke­zés­re álló 1 hóna­pos határ­idő letel­jen, majd ezután 3 napon belül meg­vizs­gál­ja az indítvány(oka)t.

Ha egyet­ért az abban fog­lal­tak­kal, saját maga elren­de­li vagy foly­tat­ja a nyo­mo­zást.

Ha nem ért egyet, fel­ter­jesz­ti az ira­to­kat az indítvánnyal/indítványokkal együtt

  • a nyo­mo­zó ható­ság az ügyész­ség­nek,
  • az ügyész­ség a felet­tes ügyész­ség­nek, 

amely 8 napon belül meg­vizs­gál­ja a felül­bí­rá­la­ti indít­vány­ban fog­lal­ta­kat.

2./Ha az ügyész­ség, vagy a felet­tes ügyész­ség egyet­ért az indítvány(ok)ban fog­lal­tak­kal, saját maga elren­de­li vagy foly­tat­ja a nyo­mo­zást.

Ha nem ért egyet, fel­ter­jesz­ti az ira­to­kat az indítvánnyal/indítványokkal együtt a Budai Köz­pon­ti Kerü­le­ti Bíró­ság Nyo­mo­zá­si Bírói Cso­port­já­nak.

3./A bíró­ság 1 hóna­pon belül dönt. Ha a felül­bí­rá­lat indít­ványt eljá­rást meg­szün­te­tő hatá­ro­zat miatt nyúj­tot­ták be és az ira­tok mennyi­sé­ge vagy a felül­bí­rá­la­ti indít­vá­nyok száma jelen­tős, akkor ez a határ­idő leg­fel­jebb 2 hónap­pal meg­hosszab­bít­ha­tó.

A bíró­ság:

  • eluta­sít­hat­ja az indítvány(oka)t, vagy
  • a meg­tá­ma­dott hatá­ro­za­tot hatá­lyon kívül helye­zi, ezzel a dön­tés­sel meg­in­dul a nyo­mo­zás, vagy foly­ta­tó­dik az eljá­rás.

Mi az ismételt felülbírálati indítvány?

Ha a felül­bí­rá­la­ti indít­vány alap­ján a bíró­ság a nyo­mo­zás elren­de­lé­sé­ről, vagy foly­ta­tá­sá­ról dön­tött, és a nyo­mo­zó ható­ság, ügyész­ség ismé­tel­ten meg­szün­te­ti a bün­te­tő­el­já­rást a meg­ha­tá­ro­zott okok miatt, akkor ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­vány benyúj­tá­sá­ra van lehe­tő­ség.

Ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt kizá­ró­lag az nyújt­hat be, aki a koráb­ban felül­bí­rá­la­ti indít­ványt nyúj­tott be az ügy­ben (ide értve az Integ­ri­tás Ható­sá­got is). 

Az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt a hatá­ro­zat kéz­be­sí­té­sé­től szá­mí­tott 1 hóna­pon belül kell benyúj­ta­ni.

Az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt a hatá­ro­za­tot hozó nyo­mo­zó ható­ság­hoz, ügyész­ség­hez kell benyúj­ta­ni, amit a nyo­mo­zó ható­ság, ügyész­ség 3 napon belül a Budai Köz­pon­ti Kerü­le­ti Bíró­ság Nyo­mo­zá­si Bírói Cso­port­já­nak küld meg.

A bíró­ság az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt – ha azt nem tart­ja ala­pos­nak – eluta­sít­ja. Ha azon­ban úgy látja, hogy meg­szün­te­tő hatá­ro­zat hatá­lyon kívül helye­zé­sé­nek lenne helye, akkor a  bíró­ság a  hatá­ro­zat hatá­lyon kívül helye­zé­se helyett meg­ál­la­pít­ja, hogy vád­in­dít­vány benyúj­tá­sá­nak lehet helye. 

Ki nyújthat be vádindítványt?

Ha bíró­ság az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­vány alap­ján azt álla­pí­tot­ta meg, hogy vád­in­dít­vány benyúj­tá­sá­nak van helye, akkor fő sza­bály sze­rint kizá­ró­lag az nyújt­hat be vád­in­dít­ványt, aki az ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt benyúj­tot­ta. Erre 2 hónap áll ren­del­ke­zés­re, a hatá­ro­za­tot hozó nyo­mo­zó ható­sá­gon, ügyész­sé­gen keresz­tül nyújt­ha­tó be a vád­in­dít­vány az ille­té­kes bíró­ság előtt. 

Egyet­len kivé­tel az, ha kizá­ró­lag az Integ­ri­tás Ható­ság nyúj­tott be ismé­telt felül­bí­rá­la­ti indít­ványt. Az Integ­ri­tás Ható­ság ugyan­is nem nyújt­hat be vád­in­dít­ványt és nem kép­vi­sel­het vádat.

Ilyen­kor az ano­ni­mi­zált hatá­ro­za­tot és ügy­irat­jegy­zé­ket (füg­get­le­nül attól, hogy nyo­mo­zó ható­sá­gi, vagy ügyész­sé­gi hatá­ro­zat­ról van szó), vala­mint a bíró­ság dön­té­se­it az ügyész­ség 1 hónap­ra köz­zé­te­szi a hon­lap­ján és bár­mely ter­mé­sze­tes vagy jogi sze­mély vád­in­dít­vánnyal for­dul­hat az ille­té­kes bíró­ság­hoz. 

Ha a bíró­ság úgy dönt, hogy a vád­in­dít­vány meg­fe­lel a tör­vény­ben fog­lal­tak­nak és a vád­lott­ként meg­je­lölt sze­mély meg­ala­po­zot­tan gya­nú­sít­ha­tó, akkor a vád­in­dít­vány benyúj­tó­ja, mint­egy „lai­kus ügyész­ként” fogja a vádat kép­vi­sel­ni a bíró­ság előtt. A jogi kép­vi­se­let ekkor is köte­le­ző.

A tájé­koz­ta­tó egy­sé­ges for­má­ban letölt­he­tő itt: