Főoldal » Egyéb kategória » Az állam javára marasztalás

A magyar­or­szá­gi ter­mő­föl­dek kap­csán fenn­ál­ló, kül­föl­di magán­sze­mé­lyek­re vonat­ko­zó tulaj­don­szer­zé­si tila­lom meg­ke­rü­lé­sé­nek követ­kez­mé­nye az állam javá­ra tör­té­nő pénz­fi­ze­té­si köte­le­zett­ség.

Egy német állam­pol­gár­sá­gú férfi és egy magyar csa­lád közöt­ti elszá­mo­lá­si vita miatt indult kár­té­rí­té­si per­ben másod­fo­kon is ered­ménnyel zárult az ügyé­szi fel­lé­pés.

A per­be­li tény­ál­lás lénye­ge sze­rint a német férfi még az 1990-es évek végén Magyar­or­szá­gon kívánt lóte­nyész­tés­sel, illet­ve mező­gaz­da­sá­gi ter­me­lés­sel fog­lal­koz­ni, ám mivel hazánk­ban a mező­gaz­da­sá­gi ren­del­te­té­sű ingat­la­nok tulaj­don­jo­gát kül­föl­di­ként nem sze­rez­het­te meg, így meg­ál­la­po­dott egy Veszp­rém megyei fér­fi­val, aki vál­lal­ta, hogy a jog­sza­bá­lyi elő­írá­so­kat meg­ke­rül­ve a ter­mő­föl­dek meg­szer­zé­sé­ben köz­re­mű­kö­dik. A meg­ál­la­po­dás nyo­mán közel 1000 ha mező- és erdő­gaz­dál­ko­dá­si hasz­no­sí­tá­sú ingat­lant vásá­rol­tak úgy, hogy a vétel­árat min­den eset­ben a német férfi biz­to­sí­tot­ta, az ingat­la­nok tulaj­don­jo­ga pedig a veszp­ré­mi férfi és csa­lád­tag­jai nevé­re került bejegy­zés­re. A német férfi a föl­de­ken egy, a magyar fér­fi­val közö­sen ala­pí­tott cégen keresz­tül gaz­dál­ko­dott éve­kig.

A kül­föl­di fél, látva, hogy a magyar jog­sza­bá­lyok tovább­ra sem teszik lehe­tő­vé szá­má­ra a föld­tu­laj­don meg­szer­zé­sét, elha­tá­roz­ta, hogy gaz­dál­ko­dá­si tevé­keny­sé­gét fel­szá­mol­ja, és a ter­mő­föl­de­ket érté­ke­sít­te­ti. Az ingatlan-nyilvántartásban tulaj­do­nos­ként bejegy­zett magyar csa­lád tag­jai az adás­vé­te­li szer­ző­dé­se­ket 2014-ben kötöt­ték meg, ám a vétel­ár­ral kap­cso­la­tos elszá­mo­lás elma­ra­dá­sa miatt a német férfi peres úton köve­telt pénzt az érin­tett csa­lád tag­ja­i­tól.

Az ügyész e pol­gá­ri per­ben lépett fel, az ügy­let­kö­té­sek ide­jén hatá­lyos tör­vé­nyi elő­írás alap­ján, az állam érde­ké­ben. Miu­tán a peres felek jog­vi­szo­nya a tulaj­don­szer­zés tör­vé­nyi tilal­má­nak meg­ke­rü­lé­sé­re irá­nyult, ezért az ügyész indít­vá­nya nyo­mán az első fokon eljá­ró Veszp­ré­mi Tör­vény­szék 2018 novem­be­ré­ben úgy dön­tött, hogy a német fél szá­má­ra az ingat­lan­va­gyon érté­ke­sí­té­sé­ből vissza­já­ró pénz­szol­gál­ta­tás­ból 68.000.000 Ft-ot az állam javá­ra kell elvon­ni.

A Győri Íté­lő­táb­la a 2019. már­ci­us 14-én tar­tott másod­fo­kú tár­gya­lá­sá­nak ered­mé­nye­kép­pen hozott íté­le­té­vel az első­fo­kú dön­tést – a Győri Fel­lebb­vi­te­li Főügyész­ség indít­vá­nyá­nak meg­fe­le­lő­en – annak helyt­ál­ló indo­kai alap­ján hely­ben­hagy­ta.