A magyarországi termőföldek kapcsán fennálló, külföldi magánszemélyekre vonatkozó tulajdonszerzési tilalom megkerülésének következménye az állam javára történő pénzfizetési kötelezettség.

Egy német állampolgárságú férfi és egy magyar család közötti elszámolási vita miatt indult kártérítési perben másodfokon is eredménnyel zárult az ügyészi fellépés.

A perbeli tényállás lényege szerint a német férfi még az 1990-es évek végén Magyarországon kívánt lótenyésztéssel, illetve mezőgazdasági termeléssel foglalkozni, ám mivel hazánkban a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok tulajdonjogát külföldiként nem szerezhette meg, így megállapodott egy Veszprém megyei férfival, aki vállalta, hogy a jogszabályi előírásokat megkerülve a termőföldek megszerzésében közreműködik. A megállapodás nyomán közel 1000 ha mező- és erdőgazdálkodási hasznosítású ingatlant vásároltak úgy, hogy a vételárat minden esetben a német férfi biztosította, az ingatlanok tulajdonjoga pedig a veszprémi férfi és családtagjai nevére került bejegyzésre. A német férfi a földeken egy, a magyar férfival közösen alapított cégen keresztül gazdálkodott évekig.

A külföldi fél, látva, hogy a magyar jogszabályok továbbra sem teszik lehetővé számára a földtulajdon megszerzését, elhatározta, hogy gazdálkodási tevékenységét felszámolja, és a termőföldeket értékesítteti. Az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett magyar család tagjai az adásvételi szerződéseket 2014-ben kötötték meg, ám a vételárral kapcsolatos elszámolás elmaradása miatt a német férfi peres úton követelt pénzt az érintett család tagjaitól.

Az ügyész e polgári perben lépett fel, az ügyletkötések idején hatályos törvényi előírás alapján, az állam érdekében. Miután a peres felek jogviszonya a tulajdonszerzés törvényi tilalmának megkerülésére irányult, ezért az ügyész indítványa nyomán az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék 2018 novemberében úgy döntött, hogy a német fél számára az ingatlanvagyon értékesítéséből visszajáró pénzszolgáltatásból 68.000.000 Ft-ot az állam javára kell elvonni.

A Győri Ítélőtábla a 2019. március 14-én tartott másodfokú tárgyalásának eredményeképpen hozott ítéletével az elsőfokú döntést – a Győri Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően – annak helytálló indokai alapján helybenhagyta.

Hozzászólások lezárva.