Főoldal » Egyéb kategória » az EUROJUST és a közös nyomozó csoportok (JITs) tevékenységéről

Az Euro­just az Euró­pai Unió 2002-ben lét­re­ho­zott igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dé­si ügy­nök­sé­ge.

Az Euro­just célja, hogy elő­se­gít­se a bűn­ügyi igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dést a tag­ál­la­mi ható­sá­gok között a súlyos, hatá­ro­kon átnyú­ló bűn­cse­lek­mé­nyek­kel (pl. szer­ve­zett bűnö­zés, kor­rup­ció, kábítószer-kereskedelem, ter­ro­riz­mus) kap­cso­la­tos eljá­rá­sok­ban.

Az Euro­just szék­he­lye Hágá­ban van. Az Euro­just Kol­lé­gi­u­ma a egyes tag­ál­la­mok által dele­gált 28 nem­ze­ti tag­ból – ügyé­szek­ből, bírók­ból vagy rend­őr­sé­gi tiszt­vi­se­lők­ből – áll. A leg­több nem­ze­ti tag mun­ká­ját helyet­tes és asszisz­tens segí­ti.

Az Euro­just elnö­ki poszt­ját 2017 novem­be­re óta Ladis­lav Ham­ran út tölti be, aki egy­ben a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság nem­ze­ti tagja a szer­ve­zet­ben.

 Az Euro­just 2002-es meg­ala­kí­tá­sa óta folya­ma­to­san növek­vő ügy­szám­mal dol­go­zik. Az Euró­pai Unió tag­áll­ma­i­nak igaz­ság­ügyi ható­sá­gai  a kez­de­ti 202-ről 2017-re 2550 konk­rét bün­te­tő­ügyet, illet­ve bűn­cse­lek­mény­hez köt­he­tő álta­lá­nos kér­dést ter­jesz­tet­tek az Euro­just elé.

Az Euro­just tevé­keny­sé­ge

Az Euro­just tevé­keny­sé­gét főként a tag­ál­la­mi igaz­ság­ügyi ható­sá­gok (nyo­mo­zó­ha­tó­ság, ügyész­ség, igaz­ság­ügyi minisz­té­ri­um és bíró­ság) közöt­ti együtt­mű­kö­dés kap­csán fejti ki, de har­ma­dik álla­mok­kal is együtt­mű­kö­dik. A tag­ál­la­mi ható­sá­gok az Euro­just segít­sé­gét a saját nem­ze­ti tag­ju­kon keresz­tül tud­ják igény­be venni.

Az Euro­just meg­ke­re­sés­re szé­les­kö­rű gya­kor­la­ti segít­sé­get nyújt az aláb­bi kér­dé­sek­ben:

Az igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dés elő­se­gí­té­se

Az Euro­just segí­ti az egyes tag­ál­la­mok ügyész­sé­gei és nyo­mo­zó ható­sá­gai közöt­ti együtt­mű­kö­dést a bonyo­lult meg­íté­lé­sű, vagy sür­gős ügyek­ben, jog­se­gély­ké­rel­mek, euró­pai nyo­mo­zá­si és lefog­la­lá­si hatá­ro­za­tok vagy az euró­pai elfo­ga­tó­pa­ran­csok szak­sze­rű kibo­csá­tá­sát, és a meg­ke­re­sett álla­mok­ban azok sür­gős vég­re­haj­tá­sát.

A jog­ha­tó­sá­gi össze­üt­kö­zé­sek meg­elő­zé­se vagy fel­ol­dá­sa

Az Euro­just­tól véle­mény kér­he­tő arra vonat­ko­zó­an, hogy adott ügy­ben több, jog­ha­tó­ság­gal ren­del­ke­ző tag­ál­lam közül melyik van jobb hely­zet­ben a bün­te­tő­el­já­rás lefoly­ta­tá­sá­ra.

Nyo­mo­zá­sok, ügyész­sé­gi eljá­rá­sok koor­di­ná­lá­sa

Az Euro­just haté­ko­nyan szer­ve­zi a két vagy több tag­ál­lam­ban egy­ide­jű­leg folya­mat­ban lévő bün­te­tő­el­já­rá­sok során kelet­ke­zett rele­váns infor­má­ci­ók cse­ré­jét, a közös akci­ók ter­ve­zé­sét és vég­re­haj­tá­sát.

Koor­di­ná­ci­ós érte­kez­le­tek és koor­di­ná­ci­ós köz­pon­tok szer­ve­zé­se

Az Euro­just Hágá­ban vagy egyéb hely­szí­nen az uta­zás, szál­lás és tol­má­cso­lás költ­sé­ge­it fedez­ve, koor­di­ná­ci­ós érte­kez­le­te­ket szer­vez az érin­tett tag­ál­la­mok ügyé­szei, vizs­gá­ló­bí­rái és meg­hí­vott nyo­mo­zói szá­má­ra. Ezek célja az egy­más­sal össze­füg­gő nyo­mo­zá­sok során szer­zett infor­má­ci­ók cse­ré­je, annak alap­ján a bün­te­tő­el­já­rá­sok­ra vonat­ko­zó közös stra­té­gia kiala­kí­tá­sa, vala­mint a közös akci­ók (pl. ház­ku­ta­tá­sok, lefog­la­lá­sok, letar­tóz­ta­tá­sok) meg­ter­ve­zé­se.

A koor­di­ná­ci­ós köz­pon­to­kat a külön­bö­ző tag­ál­la­mok­ban egy­ide­jű­leg vég­re­haj­tott közös akci­ók támo­ga­tá­sá­ra és koor­di­ná­lá­sá­ra szer­ve­zi az Euro­just.

Har­ma­dik álla­mok­ból érke­ző vagy felé­jük irá­nyu­ló igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dés irán­ti kérel­mek tel­je­sí­té­sé­nek koor­di­ná­lá­sa és elő­se­gí­té­se

Az Euro­just­nak 42 har­ma­dik állam­ban (így pél­dá­ul Argen­tí­ná­ban, Bra­zí­li­á­ban, Indi­á­ban, Thai­föl­dön, Orosz­or­szág­ban és Ukraj­ná­ban) van­nak kon­takt­pont­jai és 8 ország­gal kötött együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dást (köz­tük az Egye­sült Álla­mok­kal), amely meg­könnyí­ti a kap­cso­lat­fel­vé­telt egy har­ma­dik állam­be­li ható­ság­gal.

Közös nyo­mo­zó­cso­por­tok fel­ál­lí­tá­sá­nak elő­moz­dí­tá­sa és támo­ga­tá­sa

Az Euro­just elő­se­gí­ti és támo­gat­ja a közös nyo­mo­zó­cso­por­tok fel­ál­lí­tá­sát, műkö­dé­sét és érté­ke­lé­sét. Pénz­ügyi támo­ga­tást nyújt­hat a közös nyo­mo­zó cso­por­tok műkö­dé­sé­vel kap­cso­la­to­san fel­me­rü­lő költ­sé­gek (pl. ira­tok for­dí­tá­sa) fede­zé­sé­re, vagy tár­gyi esz­kö­zö­ket (pl. mobil­te­le­fon, szá­mí­tó­gép) is ren­del­ke­zés­re bocsát­hat.

2017-ben 87 új közös nyo­mo­zó­cso­port ala­kult az Euro­just segít­sé­gé­vel, össze­sen pedig 200 kapott anya­gi támo­ga­tást az Euro­just­tól.

Az Euro­just magyar szek­ci­ó­já­nak tevé­keny­sé­ge

 Magyar­or­szág 2004 óta tagja az Euro­just­nak. A rész­vé­tel­lel kap­cso­la­tos fel­ada­to­kat az ügyész­ség tel­je­sí­ti, jelen­leg nem­ze­ti tag­ként a leg­főbb ügyész által kine­ve­zett főosztályvezető-helyettes ügyész kép­vi­se­li Magyar­or­szá­got. A nem­ze­ti tag mun­ká­ját helyet­tes, asszisz­tens és nem­ze­ti szak­ér­tő segí­ti, akik szin­tén ügyé­szek.

 Az Euro­just magyar szek­ci­ó­ja a szer­ve­zet kife­je­zet­ten aktív részt­ve­vői közé tar­to­zik. Folya­ma­to­san növek­vő számú (2017-ben már 244) üggyel fog­lal­ko­zik. Magyar­or­szág tavaly kez­de­mé­nye­ző tag­ál­lam­ként 117 konk­rét bűn­cse­lek­mé­nyek kap­csán regiszt­rált ügy­nek, míg meg­ke­re­sett tag­ál­lam­ként 109 ilyen ügy­nek volt a része­se. Ezzel 7. a kez­de­mé­nye­ző, illet­ve 11. a meg­ke­re­sett EU tag­ál­la­mok sorá­ban. Hazánk jelen­leg első a tag­ál­la­mok között, a kiemelt bűn­cse­lek­mé­nyek kap­csán tör­té­nő infor­má­ció­át­adás terén.

A hazai ügyé­szek egyre több koor­di­ná­ci­ós érte­kez­le­ten vesz­nek részt, és évről-évre emel­ke­dik a közös nyo­mo­zó­cso­por­tok száma is.

A közös nyo­mo­zó­cso­por­tok (JITs) kon­cep­ci­ó­ja

 A közös nyo­mo­zó­cso­port két vagy több állam igaz­ság­ügyi ható­sá­ga tipi­ku­san nyo­mo­zó ható­sá­gok és ügyész­sé­gek közöt­ti meg­ál­la­po­dá­sa, amely min­dig vala­mi­lyen konk­rét nyo­mo­zás érde­ké­ben elvég­zen­dő fel­adat­ra, és meg­ha­tá­ro­zott idő­tar­tam­ra jön létre. A közös nyo­mo­zó­cso­port veze­tő­je magyar rész­ről csak az ügyész lehet.

A hagyo­má­nyos együtt­mű­kö­dé­sek­hez képest a közös nyo­mo­zó­cso­port elő­nyö­sebb, hiszen a részes ható­sá­gok egy­más orszá­ga­i­ban köz­vet­le­nül gyűjt­het­nek infor­má­ci­ó­kat, bizo­nyí­té­ko­kat, és azo­kat egy­más­sal meg is oszt­hat­ják. Ezek a bizo­nyí­té­kok tör­vé­nye­sen beszer­zett­nek minő­sül­nek, és a nem­ze­ti bíró­ság előtt fel­hasz­ná­lók. Ezen túl­me­nő­en a nyo­mo­zó­cso­port tag­jai a többi részt vevő tag­ál­lam­ban jogo­sul­tak jelen lenni és részt venni nyo­mo­zá­si cse­lek­mé­nye­ken.

 A közös nyo­mo­zó­cso­por­tok­ban foly­ta­tott magyar tevé­keny­ség­ről

 Euro­just tag­sá­gunk egyik fon­tos hoza­dé­ka a közös nyo­mo­zó­cso­por­tok­ban tör­té­nő rész­vé­tel. Az ügyé­szek a közös nyo­mo­zó­cso­port­ban meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pet ját­sza­nak, első alka­lom­mal 2011-ben vet­tek részt német és finn társ­szer­vek kép­vi­se­lő­i­vel közös nyo­mo­zó­cso­port mun­ká­já­ban az ún. „foci­bun­da” ügy­ben. Ezt köve­tő­en a mai napig továb­bi 24 ügy­ben jött létre közös nyo­mo­zó­cso­port a magyar ügyé­szi szer­vek rész­vé­te­lé­vel. A 25 közös nyo­mo­zó­cso­port­nak mint­egy fele magyar kez­de­mé­nye­zés­re ala­kult meg, ami jól mutat­ja a magyar ügyé­szek akti­vi­tá­sát az igaz­ság­ügyi együtt­mű­kö­dés e terü­le­tén.

A közös nyo­mo­zó­cso­por­tok lét­re­ho­zá­sa nagy szám­ban for­dult elő ember­ke­res­ke­de­lem és ember­csem­pé­szet miatt. Emel­lett azon­ban nagy hord­ere­jű kábítószer-kereskedelem, költ­ség­ve­té­si csa­lás, vesz­te­ge­tés, gyer­mek­por­nog­rá­fia miatt is működ­tek együtt közös nyo­mo­zó­cso­port kere­té­ben a magyar ügyé­szek más tag­ál­lam, illet­ve har­ma­dik ország igaz­ság­ügyi szer­ve­i­vel.

Bűn­cse­lek­mény Közös nyo­mo­zó­cso­por­tok száma
ember­ke­res­ke­de­lem 9
ember­csem­pé­szet 4
kábítószer-kereskedelem 3
költ­ség­ve­té­si csa­lás 2
vesz­te­ge­tés 1
gyer­mek­por­nog­rá­fia 1
cyberc­ri­me 2
csa­lás 1
lopás 1
pénz­mo­sás 1
  25

Leg­több kap­cso­la­ta a magyar ügyé­szi szer­vek­nek a közös nyo­mo­zó­cso­por­tok kere­té­ben az Egye­sült Király­ság ható­sá­ga­i­val (7), a Cseh Köz­tár­sa­ság­gal (6), és a Szlo­vák Köz­tár­sa­ság­gal (4) volt.

A közös nyo­mo­zó cso­por­tok ered­mé­nyes műkö­dé­sé­nek köszön­he­tő­en eddig 10 ügy­ben emelt vádat a magyar ügyész­ség és/vagy a kül­föl­di ható­ság. Ezek közül ezi­dá­ig 4 ügy­ben szü­le­tett marasz­ta­ló íté­let. Az összes többi ügy­ben jelen­leg is folyik a nyo­mo­zás.

Néhány példa az ered­mé­nyes együtt­mű­kö­dés­re:

Magyar­or­szág és az Egye­sült Király­ság ható­sá­gai 2013 janu­ár­já­tól sike­re­sen működ­tek együtt abban a közös nyo­mo­zó­cso­port­ban, amely­nek célja az angol és a magyar ható­sá­gok nyo­mo­zá­sá­nak elő­se­gí­té­se volt azon szer­ve­zett bűnö­zői cso­port tevé­keny­sé­gé­nek fel­szá­mo­lá­sá­ra, amely túl­nyo­mó­részt magyar nőket csem­pé­szett sze­xu­á­lis kizsák­má­nyo­lás cél­já­ból az Egye­sült Király­ság­ba. A közös nyo­mo­zó­cso­port egy éven át műkö­dött. Az elkö­ve­tő­ket Ang­li­á­ban fog­ták el. Magyar­or­szá­gon üzlet­sze­rű kerí­tés bűn­tet­te, Ang­li­á­ban erő­sza­kos közö­sü­lés, sze­xu­á­lis kizsák­má­nyo­lás érde­ké­ben elkö­ve­tett ember­ke­res­ke­de­lem, zsa­ro­lás és bűn­szer­ve­zet­ben rész­vé­tel miatt emelt vádat az ügyész­ség. Az ügy az Egye­sült Király­ság­ban befe­je­ző­dött, az 5 vád­lott­ra össze­sen 36 év bör­tön­bün­te­tést szab­tak ki.

Egy másik ügy­ben 2012 szep­tem­be­ré­ben magyar kez­de­mé­nye­zés­re, magyar, cseh és szlo­vák rész­vé­tel­lel jött létre közös nyo­mo­zó­cso­port – egy Győr kör­nyé­kén élő csa­lád érde­kelt­sé­gé­be tar­to­zó szlo­vá­ki­ai és cseh­or­szá­gi szék­he­lyű tár­sa­sá­gok fel­hasz­ná­lá­sá­val, szer­ve­zet­ten, az ún. „körhinta-csalásként” ismert csa­lás elkö­ve­té­sé­re sza­ko­so­dott cég­há­ló­zat lelep­le­zé­sé­re. A nem­zet­kö­zi közös nyo­mo­zó­cso­port mun­ká­ja ered­mé­nye­ként a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyész­ség az ügy­ben 2014 decem­be­ré­ben nyúj­tott be vád­ira­tot 16 vád­lot­tal szem­ben, akik ÁFA adó­nem­ben mil­li­ár­dos nagy­ság­ren­dű kárt okoz­tak.

Ered­mé­nye­sen működ­tek együtt a magyar igaz­ság­ügyi szer­vek a fran­cia ható­sá­gok­kal az ellen a leg­alább 2011 óta aktív szer­ve­zett bűnö­zői cso­port ellen, amely cso­port veze­tői Magyar­or­szá­gon nőket szer­vez­tek be, és szál­lí­tot­tak kül­föld­re, ahol pros­ti­tú­ci­ó­ra kény­sze­rí­tet­ték őket. A nők tevé­keny­sé­gét a szer­ve­zett bűnö­zői cso­port tag­jai szo­ro­san fel­ügyel­ték, és a pros­ti­tú­ci­ó­ból szár­ma­zó bevé­tel átadá­sá­ra kény­sze­rí­tet­ték. A bűn­cse­lek­mény­ből szár­ma­zó jöve­del­met Magyar­or­szág­ra hoz­zák és ingó, vala­mint ingat­lan vagyon­tár­gyak­ba fek­tet­ték. Az ügy­ben Magyar­or­szá­gon a Csong­rád Megyei Főügyész­ség 2017. júni­us 29-én emelt vádat.

2018 feb­ru­ár­já­ban magyar, román és cseh együtt­mű­kö­dést igény­lő közös nyo­mo­zó­cso­por­tot állí­tot­tak fel, egy mint­egy 50 főt szám­lá­ló szer­ve­zett bűnö­zői cso­port fel­szá­mo­lá­sá­ra, amely Magyar­or­szág, Auszt­ria, Szlo­vá­kia, Romá­nia és Német­or­szág terü­le­tén köve­tett el vagyon elle­ni bűn­cse­lek­mé­nye­ket. Az elkö­ve­té­si érték mint­egy más­fél mil­lió euró. A nyo­mo­zás folya­mat­ban van.

Fon­tos kiemel­ni, hogy egy ügy­ben har­ma­dik ország­gal, a Szerb Köz­tár­sa­ság igaz­ság­ügyi ható­sá­ga­i­val is foly­tat­tak együtt­mű­kö­dést közös nyo­mo­zó­cso­port kere­té­ben a magyar ügyé­szek. Egy Szer­bia, Magyar­or­szág és Auszt­ria terü­le­tén műkö­dő szer­ve­zett bűnö­zői cso­port ellen, amely vagyo­ni haszon­szer­zés érde­ké­ben közel-keleti és afri­kai ille­gá­lis mig­rán­sok magyar-szerb hatá­ron át nyugat-európai EU tag­ál­la­mok­ba tör­té­nő csem­pé­szé­sét szer­vez­te. A cso­port­nak leg­alább 25 tagja volt, és leg­alább 2014 októ­be­ré­től műkö­dött. A közös nyo­mo­zó­cso­por­tot 2015 szep­tem­be­ré­ben állí­tot­ták fel, és egy éven át foly­tat­ta tevé­keny­sé­gét. A vád­eme­lés meg­tör­tént, az ügy bíró­sá­gi szak­ban folya­mat­ban van.

Az EU tag­ál­la­ma­in túl, elvi­leg szin­te bár­mely más ország­gal is lehet­sé­ges hason­ló együtt­mű­kö­dés, mul­ti­la­te­rá­lis nem­zet­kö­zi egyez­mé­nyek, pl. az ENSZ Hatá­ron Átnyú­ló Szer­ve­zett Bűnö­zés Elle­ni Egyez­mé­nye (UNTOC vagy Paler­mói Egyez­mény) alap­ján.

Így jött létre 2017-ben az ame­ri­kai ható­sá­gok kez­de­mé­nye­zé­sé­re a magyar ható­sá­gok­kal közös, jelen­leg is műkö­dő nyo­mo­zó­cso­port, amely­nek célja a Dark­ne­ten tör­tént kábítószer-kereskedelem, első­sor­ban hero­in, illet­ve ecs­ta­sy érté­ke­sí­tés elkö­ve­tő­i­nek fel­de­rí­té­se.