Az Eurojust az Európai Unió 2002-ben létrehozott igazságügyi együttműködési ügynöksége.
Az Eurojust célja, hogy elősegítse a bűnügyi igazságügyi együttműködést a tagállami hatóságok között a súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekkel (pl. szervezett bűnözés, korrupció, kábítószer-kereskedelem, terrorizmus) kapcsolatos eljárásokban.
Az Eurojust székhelye Hágában van. Az Eurojust Kollégiuma a egyes tagállamok által delegált 28 nemzeti tagból – ügyészekből, bírókból vagy rendőrségi tisztviselőkből – áll. A legtöbb nemzeti tag munkáját helyettes és asszisztens segíti.
Az Eurojust elnöki posztját 2017 novembere óta Ladislav Hamran út tölti be, aki egyben a Szlovák Köztársaság nemzeti tagja a szervezetben.
Az Eurojust 2002-es megalakítása óta folyamatosan növekvő ügyszámmal dolgozik. Az Európai Unió tagállmainak igazságügyi hatóságai a kezdeti 202-ről 2017-re 2550 konkrét büntetőügyet, illetve bűncselekményhez köthető általános kérdést terjesztettek az Eurojust elé.
Az Eurojust tevékenysége
Az Eurojust tevékenységét főként a tagállami igazságügyi hatóságok (nyomozóhatóság, ügyészség, igazságügyi minisztérium és bíróság) közötti együttműködés kapcsán fejti ki, de harmadik államokkal is együttműködik. A tagállami hatóságok az Eurojust segítségét a saját nemzeti tagjukon keresztül tudják igénybe venni.
Az Eurojust megkeresésre széleskörű gyakorlati segítséget nyújt az alábbi kérdésekben:
Az igazságügyi együttműködés elősegítése
Az Eurojust segíti az egyes tagállamok ügyészségei és nyomozó hatóságai közötti együttműködést a bonyolult megítélésű, vagy sürgős ügyekben, jogsegélykérelmek, európai nyomozási és lefoglalási határozatok vagy az európai elfogatóparancsok szakszerű kibocsátását, és a megkeresett államokban azok sürgős végrehajtását.
A joghatósági összeütközések megelőzése vagy feloldása
Az Eurojusttól vélemény kérhető arra vonatkozóan, hogy adott ügyben több, joghatósággal rendelkező tagállam közül melyik van jobb helyzetben a büntetőeljárás lefolytatására.
Nyomozások, ügyészségi eljárások koordinálása
Az Eurojust hatékonyan szervezi a két vagy több tagállamban egyidejűleg folyamatban lévő büntetőeljárások során keletkezett releváns információk cseréjét, a közös akciók tervezését és végrehajtását.
Koordinációs értekezletek és koordinációs központok szervezése
Az Eurojust Hágában vagy egyéb helyszínen az utazás, szállás és tolmácsolás költségeit fedezve, koordinációs értekezleteket szervez az érintett tagállamok ügyészei, vizsgálóbírái és meghívott nyomozói számára. Ezek célja az egymással összefüggő nyomozások során szerzett információk cseréje, annak alapján a büntetőeljárásokra vonatkozó közös stratégia kialakítása, valamint a közös akciók (pl. házkutatások, lefoglalások, letartóztatások) megtervezése.
A koordinációs központokat a különböző tagállamokban egyidejűleg végrehajtott közös akciók támogatására és koordinálására szervezi az Eurojust.
Harmadik államokból érkező vagy feléjük irányuló igazságügyi együttműködés iránti kérelmek teljesítésének koordinálása és elősegítése
Az Eurojustnak 42 harmadik államban (így például Argentínában, Brazíliában, Indiában, Thaiföldön, Oroszországban és Ukrajnában) vannak kontaktpontjai és 8 országgal kötött együttműködési megállapodást (köztük az Egyesült Államokkal), amely megkönnyíti a kapcsolatfelvételt egy harmadik állambeli hatósággal.
Közös nyomozócsoportok felállításának előmozdítása és támogatása
Az Eurojust elősegíti és támogatja a közös nyomozócsoportok felállítását, működését és értékelését. Pénzügyi támogatást nyújthat a közös nyomozó csoportok működésével kapcsolatosan felmerülő költségek (pl. iratok fordítása) fedezésére, vagy tárgyi eszközöket (pl. mobiltelefon, számítógép) is rendelkezésre bocsáthat.
2017-ben 87 új közös nyomozócsoport alakult az Eurojust segítségével, összesen pedig 200 kapott anyagi támogatást az Eurojusttól.
Az Eurojust magyar szekciójának tevékenysége
Magyarország 2004 óta tagja az Eurojustnak. A részvétellel kapcsolatos feladatokat az ügyészség teljesíti, jelenleg nemzeti tagként a legfőbb ügyész által kinevezett főosztályvezető-helyettes ügyész képviseli Magyarországot. A nemzeti tag munkáját helyettes, asszisztens és nemzeti szakértő segíti, akik szintén ügyészek.
Az Eurojust magyar szekciója a szervezet kifejezetten aktív résztvevői közé tartozik. Folyamatosan növekvő számú (2017-ben már 244) üggyel foglalkozik. Magyarország tavaly kezdeményező tagállamként 117 konkrét bűncselekmények kapcsán regisztrált ügynek, míg megkeresett tagállamként 109 ilyen ügynek volt a részese. Ezzel 7. a kezdeményező, illetve 11. a megkeresett EU tagállamok sorában. Hazánk jelenleg első a tagállamok között, a kiemelt bűncselekmények kapcsán történő információátadás terén.
A hazai ügyészek egyre több koordinációs értekezleten vesznek részt, és évről-évre emelkedik a közös nyomozócsoportok száma is.
A közös nyomozócsoportok (JITs) koncepciója
A közös nyomozócsoport két vagy több állam igazságügyi hatósága tipikusan nyomozó hatóságok és ügyészségek közötti megállapodása, amely mindig valamilyen konkrét nyomozás érdekében elvégzendő feladatra, és meghatározott időtartamra jön létre. A közös nyomozócsoport vezetője magyar részről csak az ügyész lehet.
A hagyományos együttműködésekhez képest a közös nyomozócsoport előnyösebb, hiszen a részes hatóságok egymás országaiban közvetlenül gyűjthetnek információkat, bizonyítékokat, és azokat egymással meg is oszthatják. Ezek a bizonyítékok törvényesen beszerzettnek minősülnek, és a nemzeti bíróság előtt felhasználók. Ezen túlmenően a nyomozócsoport tagjai a többi részt vevő tagállamban jogosultak jelen lenni és részt venni nyomozási cselekményeken.
A közös nyomozócsoportokban folytatott magyar tevékenységről
Eurojust tagságunk egyik fontos hozadéka a közös nyomozócsoportokban történő részvétel. Az ügyészek a közös nyomozócsoportban meghatározó szerepet játszanak, első alkalommal 2011-ben vettek részt német és finn társszervek képviselőivel közös nyomozócsoport munkájában az ún. „focibunda” ügyben. Ezt követően a mai napig további 24 ügyben jött létre közös nyomozócsoport a magyar ügyészi szervek részvételével. A 25 közös nyomozócsoportnak mintegy fele magyar kezdeményezésre alakult meg, ami jól mutatja a magyar ügyészek aktivitását az igazságügyi együttműködés e területén.
A közös nyomozócsoportok létrehozása nagy számban fordult elő emberkereskedelem és embercsempészet miatt. Emellett azonban nagy horderejű kábítószer-kereskedelem, költségvetési csalás, vesztegetés, gyermekpornográfia miatt is működtek együtt közös nyomozócsoport keretében a magyar ügyészek más tagállam, illetve harmadik ország igazságügyi szerveivel.
Bűncselekmény | Közös nyomozócsoportok száma |
emberkereskedelem | 9 |
embercsempészet | 4 |
kábítószer-kereskedelem | 3 |
költségvetési csalás | 2 |
vesztegetés | 1 |
gyermekpornográfia | 1 |
cybercrime | 2 |
csalás | 1 |
lopás | 1 |
pénzmosás | 1 |
25 |
Legtöbb kapcsolata a magyar ügyészi szerveknek a közös nyomozócsoportok keretében az Egyesült Királyság hatóságaival (7), a Cseh Köztársasággal (6), és a Szlovák Köztársasággal (4) volt.
A közös nyomozó csoportok eredményes működésének köszönhetően eddig 10 ügyben emelt vádat a magyar ügyészség és/vagy a külföldi hatóság. Ezek közül ezidáig 4 ügyben született marasztaló ítélet. Az összes többi ügyben jelenleg is folyik a nyomozás.
Néhány példa az eredményes együttműködésre:
Magyarország és az Egyesült Királyság hatóságai 2013 januárjától sikeresen működtek együtt abban a közös nyomozócsoportban, amelynek célja az angol és a magyar hatóságok nyomozásának elősegítése volt azon szervezett bűnözői csoport tevékenységének felszámolására, amely túlnyomórészt magyar nőket csempészett szexuális kizsákmányolás céljából az Egyesült Királyságba. A közös nyomozócsoport egy éven át működött. Az elkövetőket Angliában fogták el. Magyarországon üzletszerű kerítés bűntette, Angliában erőszakos közösülés, szexuális kizsákmányolás érdekében elkövetett emberkereskedelem, zsarolás és bűnszervezetben részvétel miatt emelt vádat az ügyészség. Az ügy az Egyesült Királyságban befejeződött, az 5 vádlottra összesen 36 év börtönbüntetést szabtak ki.
Egy másik ügyben 2012 szeptemberében magyar kezdeményezésre, magyar, cseh és szlovák részvétellel jött létre közös nyomozócsoport – egy Győr környékén élő család érdekeltségébe tartozó szlovákiai és csehországi székhelyű társaságok felhasználásával, szervezetten, az ún. „körhinta-csalásként” ismert csalás elkövetésére szakosodott céghálózat leleplezésére. A nemzetközi közös nyomozócsoport munkája eredményeként a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség az ügyben 2014 decemberében nyújtott be vádiratot 16 vádlottal szemben, akik ÁFA adónemben milliárdos nagyságrendű kárt okoztak.
Eredményesen működtek együtt a magyar igazságügyi szervek a francia hatóságokkal az ellen a legalább 2011 óta aktív szervezett bűnözői csoport ellen, amely csoport vezetői Magyarországon nőket szerveztek be, és szállítottak külföldre, ahol prostitúcióra kényszerítették őket. A nők tevékenységét a szervezett bűnözői csoport tagjai szorosan felügyelték, és a prostitúcióból származó bevétel átadására kényszerítették. A bűncselekményből származó jövedelmet Magyarországra hozzák és ingó, valamint ingatlan vagyontárgyakba fektették. Az ügyben Magyarországon a Csongrád Megyei Főügyészség 2017. június 29-én emelt vádat.
2018 februárjában magyar, román és cseh együttműködést igénylő közös nyomozócsoportot állítottak fel, egy mintegy 50 főt számláló szervezett bűnözői csoport felszámolására, amely Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Románia és Németország területén követett el vagyon elleni bűncselekményeket. Az elkövetési érték mintegy másfél millió euró. A nyomozás folyamatban van.
Fontos kiemelni, hogy egy ügyben harmadik országgal, a Szerb Köztársaság igazságügyi hatóságaival is folytattak együttműködést közös nyomozócsoport keretében a magyar ügyészek. Egy Szerbia, Magyarország és Ausztria területén működő szervezett bűnözői csoport ellen, amely vagyoni haszonszerzés érdekében közel-keleti és afrikai illegális migránsok magyar-szerb határon át nyugat-európai EU tagállamokba történő csempészését szervezte. A csoportnak legalább 25 tagja volt, és legalább 2014 októberétől működött. A közös nyomozócsoportot 2015 szeptemberében állították fel, és egy éven át folytatta tevékenységét. A vádemelés megtörtént, az ügy bírósági szakban folyamatban van.
Az EU tagállamain túl, elvileg szinte bármely más országgal is lehetséges hasonló együttműködés, multilaterális nemzetközi egyezmények, pl. az ENSZ Határon Átnyúló Szervezett Bűnözés Elleni Egyezménye (UNTOC vagy Palermói Egyezmény) alapján.
Így jött létre 2017-ben az amerikai hatóságok kezdeményezésére a magyar hatóságokkal közös, jelenleg is működő nyomozócsoport, amelynek célja a Darkneten történt kábítószer-kereskedelem, elsősorban heroin, illetve ecstasy értékesítés elkövetőinek felderítése.