A világjárvány idején a magyar igazságszolgáltatást és azon belül Magyarország ügyészségét ért kihívásokról tartott előadást Polt Péter legfőbb ügyész - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető professzora - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében.
A 2019 végén kitört pandémia miatt feszültség keletkezett egyes alapvető jogok között, melyeket fel kellett oldani – jellemezte a jogi helyzetet a legfőbb ügyész. Példaként említette az élethez, az egészséghez való jogot, amelyet a szabadságjogok érvényesítésének csökkentésével, korlátozó intézkedésekkel volt kénytelen az állam védeni.
A legfőbb ügyész az igazságszolgáltatás területéről is hozott példát az alapvető jogok szembenállására: miközben a személyes érintkezések minimálisra csökkentése volt az egyik eszköz, amellyel az életet, az egészséget védeni lehetett, tiszteletben kellett tartani a tisztességes eljáráshoz és az állam büntetőigényének érvényesítéséhez való jogot is.
Ebben a helyzetben az ügyészség szerepe a korábbiaknál is hangsúlyosabbá vált – fogalmazott a legfőbb ügyész.
Polt Péter kifejtette, hogy az igazságszolgáltatás működését olyan eszközökkel lehetett biztosítani, amelyek egyszerre védték az életet, az egészséget és szereztek érvényt a jognak.
Ennek érdekében a jogalkotó kiszélesítette a büntetővégzés meghozatalának a lehetőségét, ami az esetek 87,5 százalékában jogerőre emelkedett, vagyis egyik fél sem kérte a tárgyalás megtartását.
Ugyanígy hatékony eszköznek bizonyult a mértékes indítvány gyakoribb alkalmazása, amely az ügyek megalapozott, gyors befejezését tette lehetővé.
Két jogszabályváltozásra is felhívta a figyelmet: egyrészt a járványügyi védekezés akadályozására, mint új törvényi tényállásra, másrészt a rémhírterjesztés tényállásának módosítására, amelynek kapcsán legfőbb ügyészségi állásfoglalás is született.
