Az ügyészség vádat emelt „Bróker Marcsi” ügyében

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyész­ség üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett, külö­nö­sen jelen­tős kárt okozó csa­lás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt vádat emelt a „Bró­ker Mar­csi” néven elhí­re­sült kar­ca­gi nővel szemben.

A vád­lott egy buda­pes­ti szék­he­lyű szol­gál­ta­tó Kft. ügy­ve­ze­tő­je­ként, a gaz­da­sá­gi tár­sa­ság buda­pes­ti és kar­ca­gi iro­dá­i­ban, a cég 1999. augusz­tus 9-én tör­tént meg­ala­pí­tá­sá­tól kez­dő­dő­en 2015. ápri­lis 14-ig rend­sze­re­sen jogo­su­lat­la­nul kötött, lénye­gé­ben betét­gyűj­tés­re irá­nyu­ló, rész­ben forint­ala­pú, rész­ben devi­za­ala­pú határ­idős szer­ző­dé­se­ket, vala­mint port­fó­lió keze­lé­sé­re irá­nyu­ló szerződéseket.

A vád­lott havi 1%-1,75%-os hozam, vala­mint a hoza­mok akár 3 havon­ta lehe­tő­vé tett tőké­sí­té­sé­re és az így elér­he­tő kama­tos kamat­ra figye­lem­mel akár évi 22% felet­ti hozam garan­tá­lá­sa mel­lett vál­lal­ta az átvett pénz­össze­gek forgatását.

A vád­lott az ügy­fe­le­it meg­té­veszt­ve a szer­ző­dé­sek­ben olyan köte­le­zett­sé­get vál­lalt, hogy a részé­re befek­te­tés cél­já­ból átadott pén­zek külön­bö­ző pénz­in­té­ze­tek­nél beté­tet, vagy érték­pa­pír befek­te­tést képez­nek. Az átvett össze­ge­ket azon­ban a pénz­in­té­ze­tek­nél nem helyez­te el, azok­ra nézve befek­te­té­si tevé­keny­sé­get nem folytatott.

A vád­lott a betét­gyűj­té­si tevé­keny­sé­gé­hez nem ren­del­ke­zett enge­déllyel. Ennek elle­né­re a szer­ző­dés­kö­té­sek alkal­má­val ügy­fe­le­it arról tájé­koz­tat­ta, hogy a tevé­keny­sé­gét jog­sze­rű­en műkö­dő pénz­ügyi szol­gál­ta­tó­ként, ellen­őr­zött for­má­ban végzi és a Pénz­ügyi Szer­ve­ze­tek Álla­mi Fel­ügye­le­te által erre kiadott enge­dély a bir­to­ká­ban van. A vád­lott valót­la­nul hivat­ko­zott arra is, hogy a sér­tet­tek által befek­tet­ni kívánt pénz tekin­te­té­ben az Orszá­gos Betét­biz­to­sí­tá­si Alap har­minc mil­lió forin­tig garan­ci­át biztosít.

A vád­lott a sér­tet­tek által kész­pénz­ben tel­je­sí­tett befi­ze­té­se­ket a Kft. köny­ve­lé­sé­ben nem rög­zí­tet­te, ami­kor pedig a sér­tet­tek átuta­lás útján bocsá­tot­ták a vád­lott ren­del­ke­zé­sé­re a befek­tet­ni kívánt pén­zü­ket, a vád­lott azt kérte tőlük, hogy az átuta­lás jog­cí­me­ként valu­ta­vá­sár­lást jelöl­je­nek meg.

Az évek során a vád­lott Kar­ca­gon szé­les kör­ben ismert sze­méllyé vált, nagyon sokan meg­bíz­tak benne. Annak érde­ké­ben, hogy a sike­res tevé­keny­ség lát­sza­tát folya­ma­to­san fenn­tart­sa, az ügy­fe­lek által kez­de­mé­nye­zett hozam, ille­tő­leg tőke kifi­ze­té­se­ket pon­to­san tel­je­sí­tet­te. A kifi­ze­té­sek fede­ze­tét azon­ban nem a Kft. gaz­dál­ko­dá­sá­nak ered­mé­nye, hanem a sér­tet­ti befi­ze­té­sek biztosították.

A szer­ző­dés­kö­té­sek, ille­tő­leg hosszab­bí­tá­sok alkal­má­val sze­mé­lye­sen eljá­ró vád­lott az ügy­fe­le­i­vel bizal­mi alapú, jó sze­mé­lyes kap­cso­la­tot ápolt. Emel­lett a szer­ző­dé­sek lejár­ta­kor a sér­tet­tek­nek más befek­te­té­sek révén el nem érhe­tő magas hoza­mot muta­tott ki. Tevé­keny­sé­gé­vel a sér­tet­te­ket arra ösz­tö­nöz­te, hogy a befek­te­tett tőké­jü­ket ne vegyék ki, a szer­ző­dé­se­i­ket hosszab­bít­sák meg, és még a továb­bi meg­ta­ka­rí­tá­sa­i­kat is nála helyez­zék el.

A vád­lott az ügy­fe­le­i­től átvett pén­zek­ből, egy­részt a folya­ma­tos tevé­keny­sé­gé­hez nél­kü­löz­he­tet­len biza­lom fenn­tar­tá­sát szol­gá­ló kifi­ze­té­se­ket fedez­te, más­részt maga és a csa­lád­ja meg­él­he­té­sét is ebből biz­to­sí­tot­ta, emel­lett nagy érté­kű ingat­la­no­kat, gép­jár­mű­ve­ket is vásá­rolt, csa­lád­tag­ja­i­val költ­sé­ges uta­zá­so­kon vett részt, továb­bá a cég műkö­dé­si költ­sé­ge­it fizette.

A bűncselekmény-sorozat elkö­ve­té­sé­nek körül­mé­nye­i­ből követ­ke­zik, hogy vád­lott­nak már a sér­tet­tek által befi­ze­tett tőke­össze­gek átvé­te­le­kor sem állt szán­dé­ká­ban, hogy vala­mennyi sér­tett részé­re akár csak az ere­de­ti­leg befi­ze­tett tőke össze­gét vissza­té­rít­se, erre reá­lis lehe­tő­sé­ge sem volt, az egyes sér­tet­tek részé­re tör­tént kifi­ze­té­sek pusz­tán szerencse-elemként érté­kel­he­tő meg­té­rü­lés­ként vehe­tők figyelembe.

A Kft. az ország több pont­ján műkö­dő iro­dá­it 2015. ápri­lis 14. nap­ján bezárta.

A sér­tet­tek a vád­lott részé­re befek­te­tés cél­já­ból átadott pén­zü­ket a továb­bi­ak­ban már nem tud­ták fel­ven­ni, azok­ra a fel­szá­mo­lás alatt álló gaz­da­sá­gi tár­sa­ság vagyo­na nem nyújt fedezetet.

A vád­lott által dön­tő­en magán­sze­mély sér­tet­tek részé­re oko­zott károk száz­ezer forint­tól egy­mil­li­árd forin­tig ter­jed­nek. Az össze­sen 768 sér­tett sérel­mé­re elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mé­nyek tekin­te­té­ben az összes kár­ér­ték meg­ha­lad­ja a tíz­mil­li­árd forin­tot, ezzel szem­ben a vád­lott által az évek során a sér­tet­tek részé­re tel­je­sí­tett – meg­té­rü­lés­ként érté­kel­he­tő – kifi­ze­té­sek össz­ér­té­ke nem éri el a négy­mil­li­árd forintot.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyész­ség a mel­lék­le­tek­kel együtt mint­egy 64.000 oldal­nyi nyo­mo­za­ti irat alap­ján dön­tött a vád­eme­lés­ről. A ter­je­del­mes, 1729 oldal­nyi vád­irat­ban össze­sen 767 rend­be­li üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett csa­lás, 2 rend­be­li sik­kasz­tás, 5 rend­be­li szám­vi­tel rend­jé­nek meg­sér­té­se, vala­mint jogo­su­lat­lan pénz­ügyi tevé­keny­ség miatt tör­tént vád­eme­lés az elő­ze­tes letar­tóz­ta­tás­ban lévő vád­lot­tal szemben.