Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a hivatalában fogadta az Európai Bizottság szakértőit

Az Euró­pai Bizott­ság Man­fred Berg­mann vezet­te szak­ér­tői az Euró­pai Sze­mesz­ter kere­té­ben érkez­tek Magyar­or­szág­ra, mely­nek során novem­ber 21-én Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész a hiva­ta­lá­ban fogad­ta a dele­gá­ció tag­ja­it. Az Euró­pai Bizott­ság szak­ér­tői meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy a magyar ügyész­ség ered­mé­nye­ket ért el a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem terü­le­tén és ígé­re­tes tren­dek mutatkoznak.

 Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész a nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés kap­csán kiemel­te, hogy a magyar ügyész­ség – bár erre nincs tör­vé­nyi köte­le­zett­sé­ge – a min­dig köve­tett pro­to­koll sze­rint az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa nyo­mán vala­mennyi eset­ben elren­del­te a nyo­mo­zást, illet­ve amennyi­ben már folya­mat­ban volt a nyo­mo­zás, az OLAF aján­lá­sát a nyo­mo­zás ira­ta­i­hoz csa­tol­ták és abban érté­kel­ték. Az OLAF 2018-as éves jelen­té­se sze­rint, a magyar ügyész­ség az uniós átla­got (36%) lénye­ge­sen meg­ha­la­dó mér­ték­ben, az OLAF által kez­de­mé­nye­zett ügyek 45 %-ában emelt vádat 2012 és 2018 között. Az OLAF magyar ügyész­ség­hez eljut­ta­tott igaz­ság­ügyi aján­lá­sa­i­nak a száma folya­ma­to­san csök­kent az elmúlt évek­ben. 2015-ben és 2016-ban még 10-10 aján­lás érke­zett, 2017-ben már csak 6 aján­lás, 2018-ban 4, míg 2019-ben eddig még egy sem. Az OLAF egyre több­ször olyan ügy­ben tesz igaz­ság­ügyi aján­lást, amely­ben már folyik Magyar­or­szá­gon nyomozás.

A kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek száma az előző évi­hez képest emel­ke­dett; a bűn­cse­lek­mény­cso­por­ton belül mind a hiva­ta­li, mind a gaz­da­sá­gi vesz­te­ge­té­sek száma nőtt. Az emel­ke­dés hát­te­ré­ben dön­tő­en több, soro­zat­jel­leg­gel elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mény, illet­ve a mind ered­mé­nye­sebb fel­de­rí­tés áll.

Az ügyész­ség mun­ká­já­nak haté­kony­sá­gát jól pél­dáz­za a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek­kel kap­cso­la­tos intéz­ke­dé­sek ala­ku­lá­sa. Az elmúlt 10 év szám­ada­ta­it össze­vet­ve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy míg 2007-ben a kor­rup­ci­ós cse­lek­mé­nyek 11,9 %-ában uta­sí­tot­ták el a fel­je­len­tést és 38,8 %-ában szün­tet­ték meg a nyo­mo­zást, ezek az ará­nyok 2016. évre 7,6 %-ra és 25,7 %-ra estek vissza. A vád­eme­lés­sel érin­tett cse­lek­mé­nyek ará­nya jelen­tő­sen maga­sabb – a tel­jes bűn­cse­lek­mé­nyi kör­höz viszo­nyít­va – a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek ese­té­ben. Az elmúlt tíz év átla­gá­ban az összes kor­rup­ci­ós cse­lek­mény 58,1 %-a vád­eme­lés­sel feje­ző­dött be. (Az összes vád­eme­lést tekint­ve ez az arány: 2015: 52%, 2016: 55%)

A leg­főbb ügyész fel­hív­ta a az EU szak­ér­tői figyel­mét arra, hogy az Euró­pai Bizott­ság­nak, illet­ve tag­ál­la­ma­i­nak nincs egy­sé­ges defi­ní­ci­ó­ja az un. „magas szin­tű korrupcióra”.

Dr. Polt Péter kiemel­te, hogy a több­ször hivat­ko­zott un. kor­rup­ció érzé­ke­lé­si méré­sek kap­csán az Álla­mi Szám­ve­vő­szék kuta­tá­sa rámu­ta­tott, hogy a külön­bö­ző ilyen mód­sze­rek eltér­nek egy­más­tól és tudo­má­nyo­san nem kel­lő­en megalapozottak.

Az Euró­pai Bizott­ság szak­ér­tői a tanács­ko­zás során meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy a magyar ügyész­ség ered­mé­nye­ket ért el a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem terü­le­tén és ígé­re­tes tren­dek mutatkoznak.