Főoldal » Hírek » Egy évtizede az integritásért, elkötelezetten a korrupció ellen

A Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um, az Álla­mi Szám­ve­vő­szék, a Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal, a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság, a Kúria, a Leg­főbb Ügyész­ség, a Magyar Nem­ze­ti Bank és az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal érté­ke­lé­se az elmúlt év kor­rup­ció­el­le­nes tevé­keny­sé­gé­ről

Stra­té­gi­ai jelen­tő­sé­gű a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés, hiszen az ország meg­íté­lé­se mel­lett nagy­mér­ték­ben befo­lyá­sol­ja a nem­zet­gaz­da­ság fej­lő­dé­sét is. A kor­rup­ció leküz­dé­sé­hez és az integ­ri­tás alapú köz­igaz­ga­tá­si kul­tú­ra meg­te­rem­té­sé­hez – ahogy az elmúlt évti­zed­ben, a továb­bi­ak­ban is – az álla­mi intéz­mé­nyek össze­han­golt együtt­mű­kö­dé­sé­re van szük­ség – szö­gez­ték le a X. jubi­le­u­mi Integ­ri­tás Kerek­asz­ta­lon részt vevő álla­mi veze­tők.

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék kez­de­mé­nye­zé­sé­re – a köz­igaz­ga­tá­si és igaz­ság­ügyi minisz­ter, a leg­főbb ügyész, a Leg­fel­sőbb Bíró­ság elnö­ke és az Álla­mi Szám­ve­vő­szék elnö­ke 2011. novem­ber 18-án Buda­pes­ten közös szán­dék­nyi­lat­ko­za­tot írtak alá, amely­ben erköl­csi köte­le­zett­sé­get vál­lal­tak az álta­luk veze­tett álla­mi szer­vek kor­rup­ci­ó­val szem­be­ni ellen­ál­ló képes­sé­gé­nek erő­sí­té­sé­re, a kor­rup­ció­el­le­nes esz­köz­tár fej­lesz­té­sé­re. Az össze­fo­gás­hoz 2012-ben csat­la­ko­zott az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal, majd 2014-ben a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um, 2016-ban – az együtt­mű­kö­dés V. évfor­du­ló­ján – a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság és a Magyar Nem­ze­ti Bank, tavaly pedig a Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal is.

Az eltelt egy évti­zed­ben Magyar­or­szág zéró tole­ran­ci­át hir­de­tett a kor­rup­ci­ó­val szem­ben, s cél­zott, haté­kony lépé­sek tör­tén­tek annak meg­elő­zé­sé­re, vissza­szo­rí­tá­sá­ra. Az álla­mi intéz­mé­nyek által kép­vi­selt kor­rup­ció­el­le­nes tevé­keny­sé­gek több terü­le­ten is szo­ro­san össze­kap­cso­lód­tak, egy­más­ra épül­tek, s erő­sí­tet­ték egy­mást. Kiemel­ke­dő ered­mény, hogy - a 2011-ben még jórészt isme­ret­len - integ­ri­tás foga­lom mára szer­ves részét képe­zi a köz­in­téz­mé­nyek műkö­dé­sé­nek: kiépül­tek azok az integritásirányítási- és kont­roll­rend­sze­rek, ame­lyek hoz­zá­já­rul­nak a kor­rup­ci­ós hely­ze­tek rend­szer­szin­tű kiala­ku­lá­sá­nak meg­elő­zé­sé­hez.

Bár a szán­dék­nyi­lat­ko­zat cél­ki­tű­zé­sei tel­je­sül­tek, az elért ered­mé­nyek fenn­tar­tá­sa és az integ­ri­tás­kul­tú­ra továb­bi erő­sí­té­se érde­ké­ben a közös erő­fe­szí­té­se­ket foly­tat­ni kell – nyil­vá­ní­tot­ták ki X. Integ­ri­tás Kerek­asz­tal részt­ve­vői.

A ren­dez­vé­nyen Dr. Pin­tér Sán­dor, miniszterelnök-helyettes, bel­ügy­mi­nisz­ter hang­sú­lyoz­ta: „A köz­élet tisz­ta­sá­gá­ért tett első közös szán­dék­nyi­lat­ko­zat óta eltelt tíz évben a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um elkö­te­le­zett­sé­ge töret­len a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem­ben. A tárca sze­re­pe e terü­le­ten még hang­sú­lyo­sab­bá vált, a kiala­kí­tott haté­kony jog­sza­bá­lyi kör­nye­zet és esz­köz­rend­szer nagy­ban hoz­zá­já­rult az ered­mé­nyes ható­sá­gi fel­lé­pés­hez.”

Domo­kos Lász­ló, az Álla­mi Szám­ve­vő­szék elnö­ke elmond­ta: „10 évvel ezelőtt meg­ígér­tem, hogy a Szám­ve­vő­szék képes lesz arra, hogy rend­szer­szin­ten ellen­őriz­ze az egyes ága­za­tok kor­rup­ció elle­ni védett­sé­gét. Büsz­kén jelent­he­tem be, hogy idén befe­jez­tük mind a 3197 önkor­mány­zat és 1284 önkor­mány­za­ti hiva­tal érté­ke­lé­sét, vala­mint folya­mat­ban van 3300 önkor­mány­za­ti intéz­mény és közel 600 önkor­mány­zat és tár­su­lás irá­nyí­tá­sa alá tar­to­zó intéz­mény, illet­ve mint­egy 1350 önkor­mány­za­ti tulaj­do­nú vál­la­lat rend­szer­szin­tű érté­ke­lé­se. Mind­ez azt jelen­ti, hogy 2021-ben a Szám­ve­vő­szék még nagyobb hatást gya­ko­rol a köz­szfé­ra kor­rup­ció elle­ni védett­sé­gé­re.”

Dr. Kand­rács Csaba, az MNB alel­nö­ke rámu­ta­tott: „Az integ­ri­tás erő­sí­té­sé­re az MNB idén meg­újí­tot­ta belső Eti­kai Kóde­xét, amely a jog­sza­bá­lyo­kon túl továb­bi eti­kai köve­tel­mé­nye­ket hatá­roz meg az egyes szak­te­rü­le­tek­nek. A jegy­bank­nál a belső kont­rol­lo­kat érté­ke­lő Integ­rált Bizo­nyos­ság Prog­ram kere­té­ben mérik fel az intéz­mé­nyen belü­li folya­ma­tok, tevé­keny­sé­gek koc­ká­za­ti kitett­sé­gét, kont­roll­kör­nye­ze­tét. Új comp­li­ance koc­ká­zat­ér­té­ke­lé­si mód­szer­tan jött létre a VIBER kap­csán az új és a meg­lé­vő ügy­fél­kört érin­tő­en a vissza­élé­sek, csa­lárd kez­de­mé­nye­zé­sek meg­elő­zé­sé­re, amit a fize­té­si, elszá­mo­lá­si, kiegyen­lí­té­si rend­sze­rek kap­csán érin­tett vala­mennyi sze­rep­lő is alkal­maz­hat.”

Dr. Patyi And­rás, a Kúria elnök­he­lyet­te­se nyo­ma­té­ko­sí­tot­ta: „A Kúria alap­tör­vé­nyi meg­ha­tá­ro­zott­sá­gá­nál fogva az ítél­ke­zést ellá­tó álta­lá­nos hatás­kö­rű bíró­sá­gok egyi­ke, amely saját ítél­ke­ző szint­jén egye­dü­li­ként működ­ve, az egye­di ügyek­ben tör­té­nő igaz­ság­szol­gál­ta­tás mel­lett köte­les biz­to­sí­ta­ni a bíró­sá­gi jog­al­kal­ma­zás egy­sé­ges­sé­gét. A Kúri­á­nak ezért szi­lárd­nak, maga­biz­tos­nak és meg­bíz­ha­tó­nak kell len­nie. A meg­bíz­ha­tó­ság egyik fel­té­te­le az átlát­ha­tó, min­den ille­ték­te­len befo­lyás­tól men­tes intéz­mé­nyi műkö­dés. A Kúria ezért a kor­rup­ció­el­le­nes ügyek­ben foly­ta­tott bün­te­tő igaz­ság­szol­gál­ta­tás és jog­egy­sé­ge­sí­tés mel­lett folya­ma­to­san biz­to­sít­ja saját bírói és tiszt­vi­se­lői kará­nak, mun­ka­fo­lya­ma­ta­i­nak ellen­ál­ló­ké­pes­sé­gét is, és kez­det­től fogva részt vesz az álla­mi szer­vek kor­rup­ció­el­le­nes együtt­mű­kö­dé­sé­ben. Az együtt­mű­kö­dést elin­dí­tó szán­dék­nyi­lat­ko­zat 2011 decem­be­ri alá­írá­sa óta a Kúria jelen­tős mér­ték­ben fej­lesz­tet­te kor­rup­ció­el­le­nes esz­köz­tá­rát és ehhez kap­cso­ló­dó­an vala­mennyi igaz­ga­tá­si mun­ka­fo­lya­mat sza­bá­lyo­zá­sa meg­va­ló­sult.”

Dr. Senyei György Barna, az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal elnö­ke rávi­lá­gí­tott: „A bíró­sá­gok 2021. évi műkö­dé­sé­re – az előző évhez hason­ló­an – rányom­ta a bélye­gét COVID-19 világ­jár­vány elle­ni véde­ke­zés. Ennek követ­kez­té­ben az ügy­fe­lek és a bíró­sá­gi dol­go­zók egész­sé­gé­nek védel­me vált a bíró­sá­gok működ­te­té­sé­nek pri­o­ri­tá­sá­vá, ugyan­ak­kor ezzel egy­ide­jű­leg az ítél­ke­ző munka és az igaz­ga­tás folya­ma­tos­sá­gát is biz­to­sí­ta­ni kel­lett. A bíró­sá­gok műkö­dé­se a meg­vál­to­zott körül­mé­nyek között is folya­ma­tos volt, ami­ben ügy­dön­tő jelen­tő­sé­ge volt a digi­tá­lis esz­kö­zök és meg­ol­dá­sok hasz­ná­la­tá­nak.”

Dr. Kovács Lász­ló, a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság elnö­ke hang­sú­lyoz­ta: „A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság az eljá­rá­sok integ­ri­tá­sá­nak elő­se­gí­té­se érde­ké­ben idén min­den ellen­őr­zé­si terü­le­ten tovább szi­go­rí­tott. Közel 24.000 beér­ke­zett hir­det­mény ese­té­ben csak­nem ugyan­ennyi sza­bály­ta­lan­ság­ra vonat­ko­zó figyel­mez­te­tést – hiány­pót­lást – küld­tünk ki, meg­előz­ve ezzel szá­mos jog­sze­rűt­len eljá­rás lefoly­ta­tá­sát. A hir­det­mény nél­kü­li tár­gya­lá­sos eljá­rá­sok szá­mát az elmúlt évek­ben csak­nem a tizen­ötö­dé­re csök­ken­tet­tük, mára ez évi kb. 250 eljá­rást jelent, ami az összes eljá­rás 2-3%-a. A szerződés-ellenőrzések szá­mát több, mint 10%-kal növel­tük. Tovább­ra is jelen­tős a Ható­ság ellen­őr­zé­si tevé­keny­sé­ge alap­ján hiva­tal­ból indí­tott jog­or­vos­la­ti kez­de­mé­nye­zé­sek száma, 116 szer­ve­zet ellen 117 jog­or­vos­la­ti kérel­met nyúj­tot­tunk be, amely az összes hiva­tal­bó­li kez­de­mé­nye­zés több, mint egy­har­ma­da.  A transz­pa­ren­ci­át növel­ve hon­la­pun­kon és mobi­lapp­li­ká­ci­ón­kon folya­ma­tos­sá tet­tük a köz­be­szer­zés­re vonat­ko­zó sta­tisz­ti­kák köz­zé­té­te­lét.”

Dr. Laj­tár Ist­ván köz­jo­gi leg­főbb ügyész helyet­tes kifej­tet­te: „Magyar­or­szág Ügyész­sé­ge – a jogi és tech­ni­kai újí­tá­sok­nak köszön­he­tő­en – az elmúlt idő­szak­ban a világ­jár­vány elle­né­re is haté­ko­nyan műkö­dött. A 2020 már­ci­u­sá­ban beve­ze­tett veszély­hely­zet a bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény­ben fog­lal­tak­tól elté­rő eljá­rás­jo­gi sza­bá­lyo­kat hatá­ro­zott meg. Az ügyész­ség sze­re­pe rend­kí­vü­li módon fel­ér­té­ke­lő­dött, hiszen nem csu­pán a vádat kép­vi­sel­te a bíró­ság előtt, vagy a nyo­mo­zás fel­ügye­le­tét látta el, hanem aktí­van segí­tet­te az eljá­rá­sok gyors és jár­vány­ügyi szem­pont­ból minél keve­sebb koc­ká­za­tot jelen­tő befe­je­zé­sét.”

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnö­ke kiemel­te: „A nem­ze­ti ver­seny­ha­tó­ság 2021-ben sem tét­len­ke­dett: a Ver­seny­ta­nács az idei esz­ten­dő­ben kisza­bott összes mint­egy 17,3 mil­li­árd forint­nyi bír­ság 94%-át ver­seny­kor­lá­to­zá­sok miatt rótta ki. Ez jól mutat­ja, hogy a GVH képes fel­szá­mol­ni a magyar fogyasz­tó­kat káro­sí­tó kar­tel­le­ket és nem csu­pán fogyasz­tó­vé­del­mi ügyek­ben aktív. Ennél is fon­to­sabb azon­ban, hogy a GVH dön­té­sei fel­szá­mol­ják a magyar fogyasz­tó­kat káro­sí­tó tisz­tes­ség­te­len piaci maga­tar­tá­so­kat és ver­seny­kor­lá­to­zá­so­kat.”

Rész­le­tes ügyész­sé­gi saj­tó­össze­fog­la­ló

Magyar­or­szág Ügyész­sé­ge – a jogi és tech­ni­kai újí­tá­sok­nak köszön­he­tő­en – az elmúlt idő­szak­ban a világ­jár­vány elle­né­re is haté­ko­nyan műkö­dött. A 2020 már­ci­u­sá­ban beve­ze­tett veszély­hely­zet a bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény­ben fog­lal­tak­tól elté­rő eljá­rás­jo­gi sza­bá­lyo­kat hatá­ro­zott meg. Az ügyész­ség sze­re­pe rend­kí­vü­li módon fel­ér­té­ke­lő­dött, hiszen nem csu­pán a vádat kép­vi­sel­te a bíró­ság előtt, vagy a nyo­mo­zás fel­ügye­le­tét látta el, hanem aktí­van segí­tet­te az eljá­rá­sok gyors és jár­vány­ügyi szem­pont­ból minél keve­sebb koc­ká­za­tot jelen­tő befe­je­zé­sét.

A köz­élet tisz­ta­sá­sá­gá­ért tett első közös szán­dék­nyi­lat­ko­zat óta eltelt egy évti­zed­ben – így a jár­vánnyal ter­helt elmúlt évben is – töret­len az ügyész­ség elkö­te­le­zett­sé­ge a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem­ben. A Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség sze­re­pe e terü­le­ten még hang­sú­lyo­sab­bá vált, hiszen az új Be. hatály­ba­lé­pé­sé­vel vala­mennyi hiva­ta­li kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mény nyo­mo­zá­sa ügyész­sé­gi hatás­kör­be került. Az ügyész­ség szo­ro­san együtt­mű­kö­dik az ezen bűn­cse­lek­mé­nyek fel­de­rí­té­sé­re hiva­tott ható­sá­gok­kal, így külö­nö­sen a Nem­ze­ti Védel­mi Szol­gá­lat­tal. A kiala­kult haté­kony esz­köz­rend­szer – amely tovább gya­ra­po­dott a meg­bíz­ha­tó­sá­gi vizs­gá­lat köré­nek kiszé­le­sí­té­sé­vel – nagy­ban hoz­zá­já­rult az ered­mé­nyes ható­sá­gi fel­lé­pés­hez.

A magyar ügyész­ség nem­zet­kö­zi szín­té­ren is fon­tos sze­re­pet vál­lal a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem­ben.

A gaz­da­sá­gi bűn­cse­lek­mé­nyek­hez kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek is kap­cso­lód­hat­nak. Emi­att is kiemel­ten fon­tos, hogy a szer­ve­ze­tünk – mind veze­tői, mind szak­ér­tői szin­ten – tovább­ra is szo­ro­san együtt­mű­kö­dik az OLAF-fal, mint az uniós pén­zek­kel össze­füg­gő admi­niszt­ra­tív sza­bály­ta­lan­sá­go­kat vizs­gá­ló uniós szer­ve­zet­tel.

A magyar ügyész­ség – bár erre nincs tör­vé­nyi köte­le­zett­sé­ge – a min­dig köve­tett pro­to­koll sze­rint az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa nyo­mán vala­mennyi eset­ben elren­del­te a nyo­mo­zást, illet­ve amennyi­ben már folya­mat­ban volt a nyo­mo­zás, az OLAF aján­lá­sát a nyo­mo­zás ira­ta­i­hoz csa­tol­ták és abban érté­kel­ték. Az OLAF 2020-ra vonat­ko­zó éves jelen­té­sé­ből kitű­nik, hogy a magyar ügyész­ség az OLAF ügyek 67 %-ában emelt vádat. Ez a szám kima­gas­ló ered­mény, hiszen közel a dup­lá­ja a 37 %-os uniós átlag­nak. 

Az igaz­ság­ügyi aján­lá­sok száma egyéb­ként évről évre csök­ken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban 2 aján­lás érke­zett.

Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész és Ville Itälä OLAF főigaz­ga­tó a 2020 janu­á­ri buda­pes­ti talál­ko­zó­ju­kon meg­ál­la­pod­tak abban, hogy az eddig is jól műkö­dő szak­mai kap­cso­lat továb­bi elmé­lyí­té­se érde­ké­ben együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dást dol­goz­nak ki. 

Az EUROJUST több uniós orszá­got érin­tő súlyos és szer­ve­zett bűn­cse­lek­mé­nyek ese­tén nyújt segít­sé­get a tag­ál­la­mok ügyész­sé­ge­i­nek. A magyar kez­de­mé­nye­zé­sű ügyek alap­ján Magyar­or­szág az elmúlt két évben az 5. leg­több ügyet nyitó tag­ál­lam volt. 2020 folya­mán az Euro­just égi­sze alatt a magyar ható­sá­gok össze­sen 4 újon­nan lét­re­ho­zott és 11 folya­mat­ban lévő közös nyo­mo­zó­cso­port­ban vet­tek részt.

Min­den más Euró­pai Uniós szerv­vel is együtt­mű­kö­dik az ügyész­ség annak érde­ké­ben, hogy minél haté­ko­nyab­ban lép­jen fel a kor­rup­ció ellen. Így ez a szán­dék vezet­te a szer­ve­ze­tet, ami­kor idén ápri­lis­ban – a nem csat­la­ko­zott orszá­gok közül első­ként és eddig egye­dü­li­ként – mun­ka­meg­ál­la­po­dást kötött az Euró­pai Ügyész­séggel (EPPO-val).

A kor­rup­ci­ós ügyek­ben a meg­elő­zés egyik fon­tos esz­kö­ze, hogy a köz­vé­le­mény nyo­mon tudja követ­ni a bün­te­tő­el­já­rá­sok ala­ku­lá­sát, ezért az ilyen bűn­cse­lek­mé­nyek kap­csán tett ügyész­sé­gi intéz­ke­dé­sek­ről a saj­tó­szó­vi­vői háló­zat folya­ma­to­san tájé­koz­tat­ja a nyil­vá­nos­sá­got.

Az összes részt­ve­vő rész­le­tes sajtó-összefoglalóját tar­tal­ma­zó tel­jes anyag meg­ta­lál­ha­tó itt: