Egyezségkötés a költségvetési csalás bűntette miatt indult ügyben

A Tata­bá­nyai Járá­si Ügyész­ség jelen­tős vagyo­ni hát­rányt okozó, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett költ­ség­ve­té­si csa­lás bűn­tet­te és hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lá­sá­nak vét­sé­ge miatt nyúj­tott be vád­ira­tot három fér­fi­val szem­ben, akik közül az egyik a hús­fel­dol­go­zó cég veze­tő­je­ként a hamis szám­lá­kat befo­ga­dó, a másik kettő hamis szám­lák egy részét biz­to­sí­tó elkövető. 

A vád­lott egy hús­fel­dol­go­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­ság ügy­ve­ze­tő­je­ként 2015. janu­ár­já­tól 2016. októ­be­ré­ig rend­sze­re­sen foga­dott be hamis szám­lá­kat, hogy a cége álta­lá­nos for­gal­mi adó fize­té­si köte­le­zett­sé­gét jogo­su­lat­la­nul csökkentse.

A vád­lott a szám­lá­kat a cége köny­ve­lé­sé­be beál­lít­tat­ta, azok ÁFA tar­tal­mát levo­nás­ba helyez­tet­te, és a valót­lan tar­tal­mú adó­be­val­lá­so­kat 2015. ápri­lis 27., 2016. ápri­lis 21., 2016. júli­us 20., 2016. októ­ber 20., és 2017. janu­ár 20. nap­ja­in a NAV Komárom-Esztergom Megyei Adó­igaz­ga­tó­sá­gá­hoz a köny­ve­lő­jé­vel benyúj­tat­ta, ezzel össze­sen 29.560.515,-Ft vagyo­ni hát­rányt oko­zott az álla­mi költségvetésnek.

Az ügy­ve­ze­tő­nek a hamis szám­lák egy részét a másik két vád­lott biz­to­sí­tot­ta. Az egyik  ezzel 20.785.066 forint, míg a másik 3.327.887,-Ft. vagyo­ni hát­rány oko­zá­sá­hoz járult hozzá, ez utób­bi vád­lott 1.663.944,- Ft-ot kapott a segít­sé­gé­ért a gaz­da­sá­gi tár­sa­ság veze­tő­jé­től „juta­lék­ként”.

Az ügyész­ség az első­ren­dű és másod­ren­dű vád­lot­tal egyez­sé­get kötött, erre figye­lem­mel a vád­irat­ban indít­vá­nyoz­ta, hogy a bíró­ság első­ren­dű vád­lot­tat 1 év 6 hónap, vég­re­haj­tá­sá­ban 4 évi pró­ba­idő­re fel­füg­gesz­tett bör­tön­bün­te­tés­re és 1.500.000,- Ft pénz­bün­te­tés­re, a másod­ren­dű vád­lot­tat 1 év, vég­re­haj­tá­sá­ban 3 évi pró­ba­idő­re fel­füg­gesz­tett bör­tön­bün­te­tés­re, és 500.000,-Ft. pénz­bün­te­tés­re ítélje.

A har­mad­ren­dű vád­lot­tal szem­ben egyez­ség­kö­tés nél­kül tett indít­ványt az ügyész­ség arra, hogy ha az elkö­ve­tő az elő­ké­szí­tő ülé­sen a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét beis­me­ri, úgy őt a bíró­ság 500.000,-Ft. pénz­bün­te­tés­re ítél­je. Ezen túl­me­nő­en az ügyész­ség indít­vá­nyoz­ta a bűn­cse­lek­mény­ből  szár­ma­zó 1.663.944,- Ft vagyon­el­kob­zás­ként tör­té­nő elvonását.