1. A járá­si és járá­si szin­tű ügyész­ség­hez, vala­mint a főügyész­ség­hez panasszal, kére­lem­mel, beje­len­tés­sel (a továb­bi­ak­ban együtt: panasz) for­du­ló sze­mé­lyek­nek (a továb­bi­ak­ban: pana­szos), vala­mint annak a ter­mé­sze­tes vagy jogi sze­mély­nek, jogi sze­mé­lyi­ség­gel nem ren­del­ke­ző szer­ve­zet­nek, aki­nek (amely­nek) jogát vagy jogos érde­két, jogi hely­ze­tét bár­mely ügyé­szi szerv előtt folya­mat­ban lévő ügy érin­ti (a továb­bi­ak­ban: ügy­fél), foga­dá­sát a bün­te­tő­jo­gi, illet­ve a köz­jo­gi szak­ág­ban szol­gá­la­tot tel­je­sí­tő ügyé­szek, alügyé­szek és ügyész­sé­gi fogal­ma­zók lát­ják el.

A pana­szost, ille­tő­leg az ügy­fe­let a panasz elő­ter­jesz­té­se­kor joga­i­ról tájé­koz­tat­ni kell, vala­mint fel kell hívni az infor­má­ci­ós önren­del­ke­zé­si jog­ról és az infor­má­ció­sza­bad­ság­ról szóló 2011. évi CXII. tör­vény 5. § (1) bekez­dés b) pont­ja alap­ján az „Adat­ke­ze­lés­hez hoz­zá­já­ru­ló nyi­lat­ko­zat” kitöl­té­sé­re. Ha a panasz nem tar­to­zik az ügyész­ség, ille­tő­leg a fél­fo­ga­dást ellá­tó ügyész­ség hatás­kö­ré­be, ille­té­kes­sé­gé­be, közöl­ni kell, hogy annak elin­té­zé­sé­re melyik szerv, ille­tő­leg melyik ügyész­ség jogo­sult. A panasz elin­té­zé­se során egye­bek­ben a hatá­lyos tör­vé­nyek és a szak­ági alap­uta­sí­tá­sok vonat­ko­zó ren­del­ke­zé­se­it kell alkalmazni.

A fél­fo­ga­dás rend­jét a fél­fo­ga­dást ellá­tó ügyész­ség veze­tő­je álla­pít­ja meg.

A fél­fo­ga­dást ellá­tó ügyész­sé­gek épü­le­te­i­nek bejá­ra­tá­nál a fél­fo­ga­dás rend­jét tar­tal­ma­zó tájé­koz­ta­tó táb­lát kell elhelyezni.

A fél­fo­ga­dást ellá­tó ügyész, alügyész, ügyész­sé­gi fogal­ma­zó az ügy­fe­let – amennyi­ben azt kivé­te­le­sen szük­sé­ges­nek tart­ja, – az ügy elő­adó­já­hoz, ille­tő­leg a veze­tő ügyész­hez csak a velük tör­tént elő­ze­tes meg­be­szé­lés alap­ján irányíthatja.

A fél­fo­ga­dást ellá­tó ügyész, alügyész, ügyész­sé­gi fogal­ma­zó a folya­mat­ban lévő ügyek­ről a jog­sza­bá­lyok és a leg­főbb ügyé­szi uta­sí­tá­sok kere­tei között adhat felvilágosítást.

A tájé­koz­ta­tás egye­bek­ben az ügy ikta­tó­szá­má­ra, az elin­té­zés érde­ké­ben tett köz­ben­ső intéz­ke­dé­sek­re (átté­tel, irat­be­szer­zés stb.), illet­ve a már kiad­má­nyo­zott ügyek­ben arra ter­jed­het ki, hogy az ügy­ben született-e érde­mi dön­tés, és megtörtént-e annak elkül­dé­se. Az elő­adók nevét közöl­ni nem lehet.

Már kiad­má­nyo­zott ügy­ben – a sze­mé­lyes ada­tok védel­mé­re vonat­ko­zó ren­del­ke­zé­sek betar­tá­sá­val – a hatá­ro­zat vagy más dön­tés máso­la­tát az ügy­fél részé­re, amennyi­ben ő a dön­tés cím­zett­je, át lehet adni.

Az ügy­in­té­zé­si határ­idők­ről, a kiad­má­nyo­zott ira­tot készí­tő elő­adó nevé­ről és a vele való kon­zul­tá­ció igény­be­vé­te­lé­nek lehe­tő­sé­gé­ről csak az ügy­in­té­ző ügyész­sé­gi alkal­ma­zott elő­ze­tes hoz­zá­já­ru­lá­sa alap­ján adha­tó tájékoztatás. 

2. Ügyész­sé­gi ügy­ke­ze­lő iro­dá­ban szol­gá­la­tot tel­je­sí­tő ügyész­sé­gi alkal­ma­zott – min­den ügyé­szi szerv­nél – az ügy­fél részé­re csak az ügy ikta­tó­szá­má­ról adhat fel­vi­lá­go­sí­tást, ille­tő­leg az ügy­fe­let a fél­fo­ga­dást ellá­tó ügyész­hez, alügyész­hez, ügyész­sé­gi fogal­ma­zó­hoz irányítja.

3. Ha a jár­vány­ügyi hely­zet­re való tekin­tet­tel az ügyész­sé­ge­ken a sze­mé­lyes fél­fo­ga­dás szü­ne­tel, akkor az ügyész­sé­gek­hez a pana­szuk­kal tele­fo­non for­du­ló sze­mé­lyek ese­té­ben az 1. és 2. pont­ban írta­kat érte­lem­sze­rű­en kell alkalmazni.