Főoldal » Archív » Életbiztosítási szerződéseket kötő biztosítót perelt sikeresen az ügyészség

Az ügyész­ség fel­lé­pé­se nyo­mán a bíró­ság jog­erő­sen meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy az élet­biz­to­sí­tá­si szer­ző­dé­sek több kikö­té­se tisz­tes­ség­te­len. 

Az ügyész­ség állás­pont­ját oszt­va a bíró­ság jog­erő­sen meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy tisz­tes­ség­te­len az élet­biz­to­sí­tá­si szer­ző­dé­sek azon kikö­té­se, misze­rint a biz­to­sí­tá­si ese­ményt - így adott eset­ben az elha­lá­lo­zást - 8 napon belül írás­ban be kell jelen­te­ni a biz­to­sí­tó­nál. A másod­fo­kú bíró­ság egyet­ér­tett az ügyész­ség­gel abban, hogy a biz­to­sí­tók nem alkal­maz­hat­nak a beje­len­tés­sel kap­cso­lat­ban az ügy­fe­lek hely­ze­tét nehe­zí­tő meg­kö­té­se­ket, azaz a fogyasz­tó arra köte­le­zé­se, hogy írás­ban tegyen beje­len­tést, sérti a Pol­gá­ri Tör­vény­köny­vet. A bíró­ság azt az ügyé­szi állás­pon­tot is osz­tot­ta, hogy a biz­to­sí­tó által meg­ha­tá­ro­zott 8 napos határ­idő elfo­gad­ha­tat­la­nul rövid. A biz­to­sí­tó nem csu­pán a beje­len­tést tette köte­le­ző­vé 8 napon belül a fogyasz­tók szá­má­ra, hanem min­den álta­la lénye­ges­nek tar­tott körül­mény elő­adá­sát, amely­nek elmu­lasz­tá­sa a biz­to­sí­tó men­te­sü­lé­sé­hez vezet­he­tett, ami szin­tén tisztességtelen.

A fel­leb­be­zé­si eljá­rás­ban az is tisz­tá­zást nyert, hogy a meg­fe­le­lő­en kitöl­tött halott­vizs­gá­la­ti bizo­nyít­vány min­den olyan ada­tot tar­tal­maz, amely a biz­to­sí­tó tel­je­sí­té­sé­hez szük­sé­ges. Tehát az eddig kért doku­men­tu­mok egy részé­nek (pl.: a bonc­jegy­ző­könyv, műté­ti napló máso­la­ta) a biz­to­sí­tó által elvárt beszer­zé­se és meg­kül­dé­se jog­el­le­nes. Külö­nö­sen fon­tos, hogy a biz­to­sí­tó tel­je­sí­té­sé­hez csak a szük­sé­ges okira­tok benyúj­tá­sát írja elő.

A kez­de­ti költ­sé­gek­kel kap­cso­la­to­san meg­ál­la­pí­tást nyert, hogy az a fogyasz­tó szá­má­ra ellen­őriz­he­tet­len, átte­kint­he­tet­len. Ez sérti a jóhi­sze­mű­ség köve­tel­mé­nyét, mert éssze­rű­en nem vár­ha­tó el a fogyasz­tó­tól, hogy álta­la nem azo­no­sít­ha­tó szol­gál­ta­tá­sért fizes­sen. Egy­ol­da­lú­an és indo­ko­lat­la­nul hát­rá­nyos a fogyasz­tó­nak, hogy a biz­to­sí­tó lénye­gé­ben ugyan­ar­ra a tevé­keny­ség­re (a szer­ző­dés meg­kö­té­se, fenn­tar­tá­sa, a szer­ző­dő fél szám­lá­já­nak keze­lé­se) külön­bö­ző jog­cí­me­ken szed díjat.