Emberkereskedelem miatt ítéltek el egy orosházi nőt az Egyesült Királyságban

A Békés Megyei Főügyész­ség köz­re­mű­kö­dé­sé­vel lét­re­ho­zott közös nyo­mo­zó­cso­port sike­re­ként pros­ti­tu­ál­tak­kal össze­füg­gés­be hoz­ha­tó ember­ke­res­ke­de­lem és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt egy oros­há­zi nőt és angol házas­tár­sát az Egye­sült Király­ság­ban a minap össze­sen több mint 10 év sza­bad­ság­vesz­tés bün­te­tés­re ítéltek.

A Készen­lé­ti Rend­őr­ség Nem­ze­ti Nyo­mo­zó Iroda és az angol Met­ro­po­li­tan Poli­ce ember­ke­res­ke­de­lem­re és az ahhoz kap­cso­ló­dó bün­te­tő ügyek­re sza­ko­so­dott egy­sé­ge­i­nek együtt­mű­kö­dé­sé­vel 2018. feb­ru­ár 7-én közös nyo­mo­zó­cso­port ala­kult a kiemelt súlyú bün­te­tő ügy fel­de­rí­té­sé­re, amely­nek veze­té­sét magyar rész­ről a Békés Megyei Főügyész­sé­gen lát­ták el.

A közös nyo­mo­zó­cso­port (angol rövi­dí­té­se: JIT) az Euró­pai Unió tag­ál­la­mi közöt­ti bűn­ügyi együtt­mű­kö­dés egyik for­má­ja, amely az Euro­just pénz­ügyi és admi­niszt­ra­tív támo­ga­tá­sát élve­zi. Elő­nye, hogy a két vagy több orszá­got is érin­tő kiemelt súlyú bün­te­tő ügyek nyo­mo­zá­sa során a tevé­keny­sé­gé­ben részt­ve­vő tag­ál­la­mok ható­sá­gai köz­vet­le­nül, gyor­san és haté­ko­nyan tud­ják besze­rez­ni a bizo­nyí­té­ko­kat, és egy­más­nak átad­ni azo­kat, nincs szük­ség a jog­se­gé­lyek­re jel­lem­ző for­má­lis meg­ke­re­sé­sek­re és hossza­dal­mas ügyintézésre.

A közös nyo­mo­zó­cso­port haté­kony­sá­gá­nak jó pél­dá­ja ez a bün­te­tő ügy is, hiszen a meg­ala­ku­lá­sá­tól szá­mí­tott majd­nem pon­to­san egy évvel később, 2019. feb­ru­ár 6-án a lon­do­ni Isle­worth Koro­na­bí­ró­sá­gon ember­ke­res­ke­de­lem, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett sze­xu­á­lis kizsák­má­nyo­lás és pénz­mo­sás miatt a 32 éves oros­há­zi nőt 6 és fél év, míg 34 éves angol házas­tár­sát 4 év sza­bad­ság­vesz­tés bün­te­tés­re ítélték.

Az íté­let sze­rint a ter­hel­tek Lon­don frek­ven­tált részén lakást bérel­tek 2014 ápri­li­sá­tól, ahol két ügy­nök­sé­get is működ­tet­tek, ame­lyek sze­xu­á­lis szol­gál­ta­tást kínál­tak. A vád­lot­tak Magyar­or­szág­ról tobo­roz­tak kiszol­gál­ta­tott hely­zet­ben lévő nőket a pros­ti­tú­ci­ós tevé­keny­ség­re, akik­nek szer­vez­ték az Egye­sült Király­ság­ba tör­té­nő uta­zá­sát és kifi­zet­ték annak költ­sé­ge­it. A férfi és a nő ezért azon­ban elvár­ták, hogy az ügy áldo­za­tai éjjel és nap­pal is pros­ti­tu­ált­ként dol­goz­za­nak, és az ebből szár­ma­zó bevé­te­le­ik felét adják át részükre.

Az eljá­rás során a nyo­mo­zók meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy a ter­hel­tek szám­lá­ján 2017 feb­ru­ár­já­ig mai árfo­lya­mon szá­mol­va több mint 180 mil­lió forint jóvá­írás tör­tént angol font­ban, míg továb­bi 40 mil­lió forint­nyi angol font folyt keresz­tül egy szin­tén hoz­zá­juk köt­he­tő szám­lán. A ter­hel­tek­nél 2018. júni­us 27-én tar­tott ház­ku­ta­tás során közel 8 mil­lió forint­nak meg­fe­le­lő angol fon­tot fog­lal­tak le a nyomozók.