Dr. Polt Péter legfőbb ügyész eredményesen terjesztett elő jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében a felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt Gy. Tamás ellen folyamatban lévő büntetőügyben, melynek alapján a Kúria megállapította, hogy törvénysértően változtatta meg a Fővárosi Törvényszék a Budai Kerületi Bíróság végzését, és utasította el Gy. Tamás védőjének kizárására irányuló ügyészi indítványt. 

Az emberölés bűntette miatt folyamatban lévő büntetőügyben a nyomozó hatóság 2018. decemberében tanúként hallgatta ki Gy. Tamás gyanúsított meghatalmazott védőjét. Mivel a hatályos büntetőeljárási szabályok szerint büntetőügyben nem lehet védő olyan személy, aki az eljárásban tanúként vett vagy vesz részt, ezért a nyomozási bíró az ügyészség erre irányuló indítványának megfelelően az ügyvédet a büntetőeljárásból kizárta.

A végzéssel szemben a védő fellebbezéssel élt. Ez alapján a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság megváltoztatta a korábbi bírói döntést, és a kizárásra irányuló ügyészi indítványt elutasította. A határozat indokolásában a törvényszék kifejtette, hogy a tanú érdemben csak olyan tárgykörben nyilatkozott, ami „nem bizonyítandó tényre vonatkozott”, illetve amely a bizonyítási eljárás érdemi részével nem függ össze, mert többlet bizonyítékot nem hordoz. Mindezek alapján a Fővárosi Törvényszék elutasította a védő kizárására irányuló ügyészi indítványt.

Az ügyészség törvénysértőnek találta törvényszék döntését, mert álláspontja szerint egy személy eljárásjogi helyzetét nem befolyásolja az a körülmény, hogy milyen tartalmú vallomást tesz. Akit a hatóság tanúként megidéz, majd e minőségében kihallgat, önmagában azt eredményezi, hogy az adott személy a tanú pozíciójába kerül, és védőként az ügyben nem járhat el. Mivel a konkrét ügyben a gyanúsított meghatalmazott védőjét a nyomozó hatóság tanúként kihallgatta, és ő az ügy – hatóság által – jelentősnek ítélt körülményei tekintetében érdemi vallomást tett, ezért ezt követően az eljárásban védőként már nem vehet részt.

A megjelölt indokok alapján – a hatályos szabályozás szerint – nem lett volna törvényes lehetősége a Fővárosi Törvényszéknek arra, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság végzését megváltoztassa, és a védő kizárására irányuló indítványt elutasítsa.

Mivel a döntéssel szemben további jogorvoslatnak már nem volt helye, és a törvénysértés más módon nem volt orvosolható, ezért Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a törvényesség érdekében terjesztett elő jogorvoslati indítványt a Kúrián annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével került sor a korábbi bírói döntés megváltoztatására.

A Kúria a mai napon nyilvános ülést tartott, melyen elbírálta a legfőbb ügyész indítványát. A legfelsőbb bírói fórum az ügyészség álláspontjával mindenben egyetértve megállapította, hogy törvénysértő a Fővárosi Törvényszék végzése, amely a védő kizárására irányuló kezdeményezést elutasította.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész az elmúlt években számos alkalommal élt jogorvoslattal a törvényesség érdekében. Így például 2015 szeptemberében öt – köztük a Portik Tamás, Biszku Béla és Süveges Péter ellen indult – büntetőügyben. A legfőbb ügyész indítványával egyezően a Kúria négy esetben (így az említett ügyekben is) megállapította, hogy törvénysértő volt az adott ügyekben a másodfokú, hatályon kívül helyezésről hozott döntés. Az ezt követő időszakban további öt ügyben – köztük a terrorcselekménnyel vádolt Ahmed H. esetében – élt a legfőbb ügyész hasonló okból jogorvoslati indítvánnyal. A Kúria mind az öt esetben megállapította, hogy a kifogásolt másodfokú végzés törvénysértő volt.

A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a terheltet felmentheti, a kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetve ilyen határozat meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.

Ezen eseteken kívül (így a törvénysértő hatályon kívül helyezés, vagy mint a jelen ügyben a védő kizárásának a kérdésében) Kúria határozata csak a törvénysértést állapíthatja meg. Ezzel együtt e jogintézmény eszközt biztosít a legfőbb ügyész – illetve indítványa nyomán a Kúria – számára, hogy közreműködjék az egységes joggyakorlat kialakításában, hozzájáruljon a büntetőeljárási szabályok egységes értelmezéséhez.

Hozzászólások lezárva.