Főoldal » Archív » Eredményes vádemelés a 2015-ös Üllői úti közlekedési baleset ügyében

A mai napon a Buda­pes­ti XVIII. és XIX. Kerü­le­ti Bíró­ság az ügyé­szi indít­vánnyal egye­ző­en bűnös­nek mond­ta ki halált okozó, ittas álla­pot­ban elkö­ve­tett jár­mű­ve­ze­tés bűn­tet­te és 4 rend­be­li veszély­hely­ze­tet elő­idé­ző sze­mély által elkö­ve­tett segít­ség­nyúj­tás elmu­lasz­tá­sá­nak bűn­tet­te miatt azt a 36 éves fér­fit, aki még 2015. ele­jén itta­san oko­zott halá­los bal­ese­tet a buda­pes­ti Üllői úton.

A Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség ala­pos nyo­mo­zá­sa után a köz­le­ke­dé­si ügyek­re sza­ko­so­dott  Buda­pes­ti VI. és VII. Kerü­le­ti Ügyész­ség 2016. júni­u­sá­ban emelt vádat.

A vád­irat lénye­ge sze­rint a vád­lott 2015. feb­ru­ár 7-én, az éjje­li órák­ban, itta­san, érvé­nyes veze­tői enge­dély nél­kül veze­tett az Üllői úton a város­ból kifelé.

A férfi a gép­ko­csi­val a XVIII. kerü­let­ben, a Mik­száth Kál­mán utcai keresz­te­ző­dé­sé­nél, balra kívánt kanya­rod­ni, ami­kor a keresz­te­ző­dés­be szem­ből érke­zett egy ész­lel­he­tő, azon­ban meg­kü­lön­böz­te­tő jel­zést nem hasz­ná­ló rend­őr­sé­gi gép­jár­mű 136-139 km/óra sebességgel.

Az ittas vád­lott a kanyar ívét levág­va sza­bály­ta­la­nul, a szem­be­jö­vő­nek az elsőbb­sé­get meg nem adva kezd­te meg a balra kanya­ro­dást, és emi­att ütkö­zött a rend­őr­sé­gi gép­jár­mű­vel, amely az ütkö­zés hatá­sá­ra tovább sod­ród­va egy szem­ből érke­ző, har­ma­dik autó­nak ütközött.

A vád­lott a bal­eset ész­le­lé­se után egy pil­la­nat­ra meg­állt, majd anél­kül, hogy segít­sé­get nyúj­tott volna, elhajtott.

A rend­őr­sé­gi gép­jár­mű sofőr­je és utasa, a két járőr, a hely­szí­nen éle­tét vesz­tet­te, a har­ma­dik gép­jár­mű veze­tő­je és utasa súlyos, egyi­kük mara­dan­dó fogya­té­kos­sá­got is ered­mé­nye­ző sérü­lé­se­ket szen­ve­dett el.

A bíró­ság a vád­lot­tat az első­fo­kú íté­le­té­ben 3 év 8 hónap bör­tön foko­za­tú sza­bad­ság­vesz­tés­re, 4 év köz­ügyek­től eltil­tás­ra és 7 év köz­úti jár­mű­ve­ze­tés­től eltil­tás­ra ítélte.

Az első­fo­kú íté­let nem emel­ke­dett jog­erő­re, mert elle­ne az ügyész a sza­bad­ság­vesz­tés bün­te­tés és a köz­ügyek­től eltil­tás tar­ta­má­nak súlyo­sí­tá­sa, míg a vád­lott és védő­je eny­hébb jogi minő­sí­tés és eny­hébb bün­te­tés érde­ké­ben fellebbeztek.