A Debreceni Törvényszék a vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év börtönre ítélte. Nem jogerős ítéletével a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette.
Az ítéleti tényállás szerint a vádlott - aki egy szállodai szolgáltatással is foglalkozó Kft. vezető tisztségviselője volt – 2012. évben a Kft. képviseletében pályázott az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez hotel és kapcsolódó egészségturisztikai szolgáltatások létrehozását célzó projekt megvalósítására. A szállodaberuházási projekt milliárdos nagyságrendű összköltségének 70%-a döntően európai uniós, kisebb hányada hazai költségvetési forrásból származott. A támogatási szerződés megkötésének jogszabályi feltétele volt a pályázati önerő igazolása, valamint különböző adatok és dokumentumok hitelességének biztosítása.
A vádlott azonban a beruházáshoz elégséges saját forrással nem rendelkezett. Az önerő tekintetében tett valótlan nyilatkozattal a támogató szervezetet tévedésbe ejtette, mivel egy kölcsönből eredő bankszámla fedezet mindössze néhány napig állt a rendelkezésére. A szállodaberuházás megvalósításának mindvégig akadálya volt az önerőrész hiánya, amely végül a projekt meghiúsulásához vezetett.
A vádlott 2016. évben a szálloda kivitelezéséről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez záró beszámolót nyújtott be, amelyben valótlan tényként azt nyilatkozta, hogy a projekt elkészült. A közreműködő szervezet ellenőrei azonban a számlázás és dokumentálás hiányosságai mellett azt is megállapították, hogy a vállalt szolgáltatások sem valósultak meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szabálytalanság tényét megállapítva a támogatási szerződéstől elállt, és elrendelte a kifizetett 876 millió Forint támogatás kamattal terhelt visszakövetelését. A törvényszék 2017. évben elrendelte a Kft. felszámolását. A vagyoni hátrány még nem térült meg.
A vádhatóságnak a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezése alapján a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség végrehajtandó szabadságvesztés, valamint mellékbüntetés kiszabását indítványozta. A Debreceni Ítélőtábla osztotta az ügyészség érvelését. Álláspontja szerint az európai uniós és állami költségvetést egyaránt többszáz millió forinttal károsító bűncselekményt megvalósító vádlottal szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés súlytalan. Enyhítő rendelkezés ilyen mértékű alkalmazásának, valamint a büntetés végrehajtása felfüggesztésének törvényes indoka nem áll fenn. A táblabíróság 2020. szeptember 16-án a törvényszék ítéletét megváltoztatta. Ítéletével a vádlott büntetését 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra súlyosította, a büntetés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést pedig mellőzte. Az ítélőtábla határozata jogerős.