Mi az ügyész feladata?

A leg­töb­ben az ügyészt ame­ri­kai fil­mek sze­rep­lő­je­ként isme­rik: az ügy­höz foggal-körömmel ragasz­ko­dó, szür­ke figu­ra­ként, aki az ártat­lan főhőst bör­tön­be akar­ja jut­tat­ni, de az esküdt­szék fel­is­me­ri a fősze­rep­lő igazát.

Bár egy kita­lált szto­ri­ban való­ban ez a meg­kö­ze­lí­tés a leg­ha­tá­so­sabb, a való­ság­ban az ügyé­szi munka sok­ré­tű, izgal­mas és fontos.

Az ügyész Magyar­or­szá­gon azért dol­go­zik, hogy a tör­vé­nyek érvényesüljenek.

Az éle­tün­ket szer­ve­ző sza­bá­lyok egy­idő­sek a tár­sa­da­lom­mal. A mások éle­té­nek, vagyo­ná­nak, tes­té­nek ártó maga­tar­tá­sok­kal szem­be­ni fel­lé­pést a modern tár­sa­dal­mak az állam­ra bízták.

Az ügyész­ség ennek az álla­mi szer­ve­zet­rend­szer­nek a része, az állam­pol­gá­rok fel­ha­tal­ma­zá­sá­val látja el a feladatát.

Társadalmi együttélést sértő cselekmény következménye

Ábra: Társadalmi együttélést sértő cselekmény következménye
Ábra: Társadalmi együttélést sértő cselekmény következménye

Fon­tos, hogy az olyan cse­lek­mény, amely a tár­sa­dal­mi együtt­élést sérti, követ­kez­ménnyel jár­jon.
A követ­kez­mé­nyek­nek több for­má­ja lehet:

  • pol­gá­ri,
  • sza­bály­sér­té­si,
  • ható­sá­gi,
  • és a leg­sú­lyo­sabb jog­sér­té­sek­nél, ame­lyek­nél sem­mi­lyen más meg­ol­dás nem elfo­gad­ha­tó, büntetőjogi.

Leg­alább ennyi­re köz­pon­ti kér­dés, hogy akit sére­lem ért, vala­mi­lyen for­má­ban védel­met, jóvá­té­telt kapjon.

Az ügyész­ség hazánk­ban elsőd­le­ge­sen bün­te­tő­ügyek­kel foglalkozik.

Büntetőeljárások

Ábra: A büntetőeljárásokban résztvevő állami szervek
Ábra: A büntetőeljárásokban résztvevő állami szervek

A BÜNTETŐELJÁRÁSOKBAN
HÁROM ÁLLAMI SZERV VESZ RÉSZT:

  • nyo­mo­zó ható­ság (rend­őr­ség, adóhatóság),
  • az ügyész­ség,
  • a bíró­ság

Ezen szer­vek fel­ada­ta, hogy a jog­sza­bá­lyo­kat betar­tas­sák, az elkö­ve­tő­ket elfog­ják és megbüntessék.

Az ügyész­ség mun­ká­ja során emel­lett kiemel­ke­dő szem­pont a sér­tet­tek érdek­eke­i­nek képviselete.

Az ügyészség az egyetlen olyan állami szereplője a büntetőeljárásnak, amely annak egészében jelen van, a nyomozás megkezdésétől a jogerős ítéletig.

Ábra: Az ügyész feladata
Ábra: Az ügyész feladata

Hogyan folyik egy büntetőeljárás?

Ábra: Hogyan folyik egy büntetőeljárás?
Ábra: Hogyan folyik egy büntetőeljárás?

A nyo­mo­zás első­sor­ban a nyo­mo­zó ható­ság (rend­őr­ség, bizo­nyos bűn­cse­lek­mé­nyek­nél az adó­ha­tó­ság) feladata.

ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS

Ha nem dönt­he­tő el egy­ér­tel­mű­en, hogy bűn­cse­lek­mény gya­nú­ja fennáll-e egy ügy­ben, elő­ké­szí­tő eljá­rás kere­té­ben adat­gyűj­tés, adat­ké­rés foly­tat­ha­tó, lep­le­zett esz­kö­zök alkal­maz­ha­tók annak érde­ké­ben, hogy tisz­táz­ni lehes­sen a gyanú fennállását.

FELDERÍTÉS

Az elő­ké­szí­tő eljá­rás ered­mé­nye­kép­pen, vagy fel­je­len­tés alap­ján, vagy hiva­tal­ból, a nyo­mo­zó ható­ság nyo­mo­zást ren­del el, ha bűn­cse­lek­mény gya­nú­ja fennáll.

A nyo­mo­zás a fel­de­rí­tés­sel kez­dő­dik, ilyen­kor még nin­csen olyan sze­mély, akit a bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sé­vel gya­nú­sí­ta­ni lehet.

A fel­de­rí­té­si sza­kasz­ban az ügyész­ség kizá­ró­lag garan­ci­á­lis, jog­vé­del­mi fel­ada­to­kat lát el.

Így a nyo­mo­zó ható­ság adat­ké­ré­se­it enge­dé­lye­zi, a lefoly­ta­tott nyo­mo­zá­si cse­lek­mé­nyek jog­sze­rű­sé­gét ellen­őr­zi, a nyo­mo­zó ható­ság hatá­ro­za­ta­i­nak tör­vé­nyes­sé­gét vizs­gál­ja, pana­szo­kat bírál el.

A nyo­mo­zás mene­té­be ugyan­ak­kor nem szól bele, nyo­mo­zá­si cse­lek­mé­nye­ket nem írhat elő.

A GYANÚSÍTÁS

A gya­nú­sí­tott az, aki a beszer­zett bizo­nyí­té­kok alap­ján meg­ala­po­zot­tan gya­nú­sít­ha­tó a bűn­cse­lek­mény elkövetésével.

A gya­nú­sí­tás pon­to­san sza­bá­lyo­zott intéz­ke­dés, vala­ki csak akkor lesz gya­nú­sí­tott, ha a nyo­mo­zó sze­mé­lye­sen jegy­ző­könyv­ben közli vele, hogy milyen bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét róják a terhére.

Elté­rés ettől csak akkor lehet, ha a gya­nú­sí­tott isme­ret­len helyen, vagy tar­tó­san kül­föl­dön van, ilyen­kor hatá­ro­za­tot hoz az ügyész­ség arról, hogy távol­lé­vő ter­helt­tel szem­ben folyik tovább az eljárás.

Amíg nem tör­tént gya­nú­sí­tás az ügy­ben, a nyo­mo­zás isme­ret­len tet­tes ellen folyik, a gya­nú­sí­tás után pedig már a gya­nú­sí­tott ellen.

A gya­nú­sí­tás meg­tör­tén­té­vel lép a nyo­mo­zás a vizs­gá­la­ti szakaszba.

VIZSGÁLAT

Ha már van gya­nú­sí­tott a nyo­mo­zás­ban, az ügyész­ség sze­re­pe megnő.

Az ügyész ilyen­kor már nem kizá­ró­lag a tör­vé­nyes­sé­get fel­ügye­li, hanem azt is meg­ha­tá­roz­hat­ja, hogy milyen nyo­mo­zá­si cse­lek­mé­nye­ket végez­zen a nyo­mo­zó hatóság.

Az ügyész dönt arról, hogy mikor fejez­he­tő be a gya­nú­sí­tott ellen folyó nyo­mo­zás, majd arról is, hogy a bizo­nyí­té­kok alap­ján a nyo­mo­zást meg kell-e szün­tet­ni, vagy a gya­nú­sí­tott bün­te­tő­jo­gi fele­lős­sé­ge megállapítható.

Befejeződik a nyomozás: Mit csinálhat az ügyész?

Ábra: Befejeződik a nyomozás: mit csinálhat az ügyész?
Ábra: Befejeződik a nyomozás: mit csinálhat az ügyész?

Ha az ügyész akként dönt, hogy a gya­nú­sí­tott az elkö­ve­tő, az ügyet a bíró­ság elé vihe­ti, vagy más módon von­hat­ja felelősségre.

Egy­ér­tel­mű törek­vés, hogy az ügyek minél hama­rabb befe­je­ződ­je­nek és lehe­tő­leg csak a súlyos, bonyo­lult, sok­sze­rep­lős ügyek­kel kell­jen a bíró­ság­nak foglalkoznia.

Így a nyo­mo­zás végén, ha azt nem szün­te­tik meg, az ügyész szá­má­ra több lehe­tő­ség is ren­del­ke­zés­re áll:

1.) Elte­re­lést választ­hat: ezek­ben az ese­tek­ben az ügy nem kerül bíró­ság elé, az elkö­ve­tő fele­lős­ség­re voná­sa az ügyész­ség révén tör­té­nik.

Az elte­re­lés formái:

  1. meg­ro­vás: Az ügyész a gya­nú­sí­tott részé­re kikül­dött hatá­ro­zat­ban álla­pít­ja meg, hogy mit köve­tett el és fel­szó­lít­ja, hogy a jövő­ben ne köves­sen el újabb bűncselekményt.
  2. fel­té­te­les ügyé­szi fel­füg­gesz­tés: Az ügyész, amennyi­ben úgy ítéli meg, hogy a gya­nú­sí­tott jövő­be­ni maga­tar­tá­sá­ra tekin­tet­tel az eljá­rás meg­szün­te­té­sé­nek lehet majd helye, meg­ha­tá­ro­zott idő­tar­tam­ra fel­füg­geszt­he­ti az eljá­rást.

    Ha a fel­füg­gesz­tés tar­ta­ma alatt a gya­nú­sí­tott nem követ el újabb bűn­cse­lek­ményt, az elő­írt idő­tar­tam eltel­te után az ügyész meg­szün­te­ti az eljárást.

    Az ügyész dönt­het úgy is, hogy a fel­füg­gesz­tés ide­jé­re maga­tar­tá­si sza­bályt ír elő, amit, ha nem tel­je­sít a gya­nú­sí­tott, akkor az eljá­rást az ügyész folytatja.

    Van­nak köte­le­ző ese­tek is: így pél­dá­ul, ha a cse­kély mennyi­sé­gű kábí­tó­szer­re elkö­ve­tett kábí­tó­szer bir­tok­lás ese­tén, ha a gya­nú­sí­tott beis­me­ri a bűnös­sé­gét és vál­lal­ja a leg­alább hat hóna­pig tartó keze­lé­sen vagy megelőző-felvilágító szol­gál­ta­tá­son tör­té­nő rész­vé­telt, az eljá­rást fel kell függeszteni.

  3. köz­ve­tí­tői eljá­rás: Ilyen eljá­rás­ra akkor van lehe­tő­ség, ha a gya­nú­sí­tott beis­me­rő val­lo­mást tesz és vál­lal­ja, a sér­tett pedig elfo­gad­ja, hogy az oko­zott sérel­met vala­mi­lyen módon a gya­nú­sí­tott jóvá teszi. A jóvá­té­tel mód­já­nak meg­vá­lasz­tá­sa, az elkö­ve­tő és a sér­tett közöt­ti meg­ál­la­po­dás meg­kö­té­se, sza­bá­lyo­zott kere­tek között, párt­fo­gó bevo­ná­sá­val tör­té­nik.

    Az ügyész a köz­ve­tí­tői eljá­rás ide­jé­re a bün­te­tő­el­já­rást fel­füg­gesz­ti és ha a jóvá­té­tel meg­tör­tént, a bün­te­tő­el­já­rást meg­szün­te­ti. Súlyo­sabb bűn­cse­lek­mény­nél, ered­mé­nyes köz­ve­tí­tői eljá­rás ese­tén sin­csen lehe­tő­ség a bün­te­tő­el­já­rás meg­szün­te­tés­re, de a bíró­ság a bün­te­tést kor­lát­la­nul enyhítheti.

2.) Egyez­sé­get köthet: 

Az ügyész­ség és a gya­nú­sí­tott a vád­eme­lés előtt egyez­sé­get köt­het. Ilyen­kor jegy­ző­könyv­ben rög­zí­tik, hogy pon­to­san milyen bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét isme­ri be a gya­nú­sí­tott, vala­mint a konk­rét büntetést.

A bíró­ság elő­ké­szí­tő ülé­sen dönt az egyez­ség­ről, és ha azt jóvá­hagy­ja, akkor azt a bün­te­tést szab­ja ki, ami az egyez­ség­ben szerepel.

3.) Bíró­ság elé vihe­ti az ügyet, de gyorsítva:

  1. bün­te­tő­vég­zést indít­vá­nyoz: Az ügyész­nek lehe­tő­sé­ge van arra, hogy azt indít­vá­nyoz­za a bíró­ság­nál, hogy tár­gya­lás tar­tá­sa nél­kül, az ügy­ira­tok­ból dönt­sön a bíró­ság a vád­lott bűnösségéről.
  2. bíró­ság elé állít: Ebben az eset­ben a gya­nú­sí­tott kihall­ga­tá­sá­tól, vagy tet­ten­éré­sé­től szá­mí­tott két hóna­pon belül meg­tör­té­nik a bíró­ság előtt a tár­gya­lás, amin min­den­ki sze­mé­lye­sen vesz részt.

4.) Vádat emel­het: A bíró­ság, a vád­irat alap­ján, tár­gya­lá­son fog dön­te­ni az ügyről.

Ha az ügyész a bün­te­tő­ügyet a bíró­ság elé viszi, a gya­nú­sí­tott vád­lot­tá válik.

BÍRÓSÁGI SZAKASZ

A bíró­ság a vád­eme­lés után elő­ször elő­ké­szí­tő ülést tart. Az elő­ké­szí­tő ülé­sen az ügyész­nek lehe­tő­sé­ge van arra, hogy indít­ványt tegyen a konk­rét bün­te­tés­re, ha a vád­lott az elő­ké­szí­tő ülé­sen beis­me­ri a vád­irat­ban sze­re­pe­lő bűn­cse­lek­mény elkö­ve­té­sét (úgy­ne­ve­zett „mér­té­kes indítvány”).

Ilyen­kor az ügyész egy­ol­da­lú­an közli a vád­lot­tal, hogy ha a vád­lott az elő­ké­szí­tő ülé­sen beis­me­rő val­lo­mást tesz, akkor milyen és mek­ko­ra bün­te­tést tart elfogadhatónak.

Ha a vád­lott ezek után beis­me­rő val­lo­mást tesz és lemond a tár­gya­lás­ról, a bíró­ság pedig elfo­gad­ja a beis­me­rő val­lo­mást, a bíró­ság súlyo­sabb bün­te­tést, mint amit az ügyész a beis­me­rés ese­tén indít­vá­nyo­zott, nem szab­hat ki.

Ha az elő­ké­szí­tő ülés nem volt ered­mé­nyes, a bíró tár­gya­lást tűz ki.

Ma Magyar­or­szá­gon az ügyé­szi jelen­lét min­den tár­gya­lá­son kötelező.

Az íté­let meg­ho­za­ta­la után az ügyész­nek fel­leb­be­zé­si joga van, így másod­fo­kon, egyes ese­tek­ben pedig har­mad­fo­kon is foly­ta­tód­hat az eljá­rás, ame­lye­ken az ügyész­ség szin­tén részt vesz.

Az ügyész­ség­nek arra is joga van, hogy úgy­ne­ve­zett rend­kí­vü­li jog­or­vos­la­ti indít­vánnyal éljen. Olyan ügyek­ben, ame­lyek a bíró­ság előtt már jog­erő­sen lezá­ród­tak, tör­vény­sér­tés ese­tén, vagy ha új bizo­nyí­ték derült ki később, az eljá­rás foly­ta­tá­sát kérhetik.

A fia­tal­ko­rú bűn­el­kö­ve­tők­re spe­ci­á­lis sza­bá­lyok, plusz garan­ci­ák vonat­koz­nak. Külön e terü­let­re kép­zett ügyé­szek fog­lal­koz­nak ezek­kel a büntetőügyekkel.

AMIKOR AZ ÜGYÉSZ NYOMOZ

Bár a leg­több bün­te­tő­ügy­ben a rend­őr­ség – míg néhány eset­ben az adó­ha­tó­ság – jár el nyo­mo­zó ható­ság­ként, az ügyész­ség bár­mely ügy­ben maga is nyomozhat.

Meg­ha­tá­ro­zott bűn­cse­lek­mé­nyek miatt (mint pél­dá­ul a hiva­ta­li vesz­te­ge­tés) vagy meg­ha­tá­ro­zott sze­mé­lyi kör (mint pél­dá­ul az ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők, bírák, ügyé­szek, rend­őrök, kato­nák) által elkö­ve­tett bár­mely bűn­cse­lek­mény ese­tén pedig kizá­ró­lag az ügyész­ség végez­he­ti a nyomozást.

Az ügyész­sé­gi nyo­mo­zást a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség és annak öt regi­o­ná­lis nyo­mo­zó ügyész­sé­ge végzi. Emel­lett néhány spe­ci­á­lis eset­ben a Fővá­ro­si Főügyész­sé­gen belül műkö­dő Fővá­ro­si Nyo­mo­zó Ügyész­ség is végez nyomozást.

Nyomozó ügyészségek

Fel­ada­ta:

  • ügyész­sé­gi nyomozás
  • kato­nai büntetőeljárás
Jel­lem­ző ügyek, amik­ben eljár:

  • rend­őr, kato­na, bíró, ügyész által elkö­ve­tett bűncselekmény
  • rend­őr, kato­na, bíró, ügyész sérel­mé­re elkö­ve­tett ember­ölés, ember­rab­lás, hiva­ta­los sze­mély elle­ni erőszak
  • hiva­ta­li vesztegetés
  • men­tel­mi jog­gal ren­del­ke­ző sze­mély által elkö­ve­tett bűncselekmény
  • men­tel­mi jog­gal ren­del­ke­ző sze­mély ellen műkö­dé­sé­vel kap­cso­lat­ban elkö­ve­tett bűncselekmény
KÖZPONTINYOMOZÓFŐÜGYÉSZSÉGFővárosiNyomozó ÜgyészségBudapesti Regionális Nyomozó ÜgyészségDebreceni Regionális Nyomozó ÜgyészségGyőri Regionális Nyomozó ÜgyészségKaposvári Regionális Nyomozó ÜgyészségSzegedi Regionális Nyomozó ÜgyészségREGIONÁLISNYOMOZÓ ÜGYÉSZSÉGEK
AZ ÜGYÉSZ Bün­te­tő­jo­gi TEVÉKENYSÉGÉRŐL ITT OLVASHAT Bővebben

AZ ÜGYÉSZSÉG KÖZJOGI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Az ügyész­ség a bün­te­tő­jo­gi tevé­keny­sé­gén túl köz­jo­gi tevé­keny­sé­get is ellát.

Ide tar­to­zik az ügyész­ség köz­ér­dek­vé­del­mi és büntetés-végrehajtás felet­ti tör­vé­nyes­sé­gi feladatköre.

MIVEL FOGLALKOZIK AZ ÜGYÉSZSÉG?

Ábra: Mivel foglalkozik az ügyészség
Ábra: Mivel foglalkozik az ügyészség

AZ ÜGYÉSZ KÖZÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

Az ügyész­ség fel­ada­ta a köz érde­ké­nek védelme.

Az ügyész­ség éppen ezért nem­csak bün­te­tő­jo­gi jog­sé­re­lem, hanem köz­igaz­ga­tá­si, sza­bály­sér­té­si, pol­gá­ri jogi tör­vény­sér­tés ese­tén is eljárhat:

  • - bíró­sá­gi, köz­igaz­ga­tá­si, sza­bály­sér­té­si eljá­rá­so­kat indíthat,
  • - orvo­sol­hat­ja a nem jog­sze­rű köz­igaz­ga­tá­si, sza­bály­sér­té­si döntéseket.

Az ügyész­ség ezen fel­adat­kö­rét össze­fog­la­ló­an köz­ér­dek­vé­del­mi tevé­keny­ség­nek nevezzük.

Kiemelt terü­le­tei:

  • - a gyermek- és ifjúságvédelem,
  • - a fogyasztóvédelem,
  • - a kör­nye­zet­vé­de­lem, a ter­mő­föld, az álla­tok védelme,
  • - uzso­rás szer­ző­dés, vagy a lakás­maf­fia által csa­lárd módon meg­szer­zett ingat­la­nok esetén
  • a szer­ző­dés sem­mis­sé­gé­nek meg­ál­la­pí­tá­sa iránt perindítás,
  • - a sza­bály­sér­té­si ügyek felügyelete.

A gyermek- és ifjú­ság­vé­de­lem terü­le­tén az ügyész a kis­ko­rú­ak joga­i­nak érvé­nye­sí­té­sét, a veszé­lyez­te­tett­ség meg­elő­zé­sét szol­gál­ja. Az ügyész­ség gyer­mek­vé­del­mi intéz­mé­nye­ket ellen­őriz. A sza­bály­sér­tést elkö­ve­tő fia­ta­lok ügyé­ben vizs­gál­ja, hogy a ható­sá­gok betartják-e a spe­ci­á­lis sza­bá­lyo­kat. Szük­ség sze­rint intéz­ke­dik a jog­el­le­ne­sen kül­föld­re vitt, vagy onnan Magyar­or­szág­ra hozott kis­ko­rú­ak ügye­i­ben fel­me­rült pana­szok­kal kapcsolatban.

Az ügyész­ség kiemelt figyel­met for­dít a fogyasz­tói jogok érvé­nye­sü­lé­sé­re, fel­lép a fogyasz­tók érde­ke­i­nek védel­mé­ben. Így pert indít­hat az álta­lá­nos szer­ző­dé­si fel­té­tel tisz­tes­ség­te­len­sé­gé­nek meg­ál­la­pí­tá­sa iránt. Amennyi­ben siker­rel jár, a bíró­ság a kifo­gá­solt szer­ző­dé­si fel­té­telt vala­mennyi félre kiter­je­dő­en megváltoztatja.

Az ügyész­ség fogyasz­tó­vé­del­mi kere­se­tet is indít­hat, ha a vál­lal­ko­zás jog­sza­bály­sér­tő tevé­keny­sé­ge a fogyasz­tók szé­les körét érin­ti, vagy jelen­tős nagy­sá­gú kárt okoz.

Ilyen­kor az ügyész kér­he­ti, hogy a bíróság

  • - köte­lez­ze a vál­lal­ko­zást a köve­te­lés teljesítésére,
  • - álla­pít­sa meg a jogsértést,
  • - köte­lez­ze a vál­lal­ko­zást a jog­sér­tés abbahagyására,
  • - tilt­sa el a továb­bi jogsértéstől.

Az ügyész­ség a kör­nye­zet, a ter­mé­szet, a ter­mő­föld védel­mé­ben a ható­sá­gi intéz­ke­dé­se­ket ellen­őriz­he­ti, illet­ve kere­se­tet nyújt­hat be a bíró­ság­nál. Ez utób­bi eset­ben a szer­ző­dé­si kikö­tés sem­mis­sé­gé­nek meg­ál­la­pí­tá­sa, a jog­sér­tő tevé­keny­ség­től eltil­tás, illet­ve az oko­zott kár meg­té­rí­té­se iránt lép­het fel.

Az ügyész az állat­vi­lág védel­me érde­ké­ben és az álla­tok­kal való kímé­le­tes bánás­mó­dot biz­to­sí­tó sza­bá­lyok meg­sér­té­se­kor pert indíthat.

Az ügyész­ség mind­emel­lett az uzso­rás szer­ző­dés, vagy a lakás­maf­fia által csa­lárd módon meg­szer­zett ingat­la­nok ese­té­ben a szer­ző­dés sem­mis­sé­gé­nek meg­ál­la­pí­tá­sa iránt is kere­se­tet nyújt­hat be a bíróságra.

Az ügyész­ség meg­vizs­gál­ja a sza­bály­sér­té­si ügyek­ben a meg­szün­te­tő és az elő­ve­ze­té­si hatá­ro­za­tok jog­sze­rű­sé­gét, elbí­rál­ja a pana­szo­kat. Ellen­őr­zi, hogy a sza­bály­sér­tés­ként kezelt cse­lek­mény való­já­ban nem minősül-e bűncselekménynek.

Az ügyész­ség a meg­elő­ző távol­tar­tás elren­de­lé­se kap­csán tar­tott bíró­sá­gi nem­pe­res eljá­rás­ban felléphet.

AZ ÜGYÉSZ FELADATAI A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN

Az ügyész­ség elő­se­gí­ti az íté­le­tek tör­vé­nyes vég­re­haj­tá­sát. Egy­ben támo­gat­ja tevé­keny­sé­gé­vel, hogy a bün­te­tés betölt­se a tár­sa­dal­mi cél­ját, azt, hogy sem az elítélt, sem más ne köves­sen el bűncselekményt.

A szak­te­rü­let ügyé­szei rend­sze­re­sen láto­gat­ják a büntetés-végrehajtási inté­ze­te­ket, ellen­őr­zé­se­ket végez­nek, meg­hall­ga­tá­so­kat tar­ta­nak. Elbí­rál­ják a fogva tar­tás­sal kap­cso­la­tos pana­szo­kat, fel­hív­ják az inté­ze­tek figyel­mét az eset­le­ges hiányosságokra.

Ellen­őr­zé­se­ik nem­csak a sza­bad­ság­vesz­té­sek, hanem a többi bün­te­tés (így az elzá­rás, a köz­ér­de­kű munka, a pénz­bün­te­tés), vala­mint az intéz­ke­dé­sek (így a kény­szer­gyógy­ke­ze­lés, elkob­zás, vagyon­el­kob­zás, párt­fo­gó fel­ügye­let) vég­re­haj­tá­sá­ra is kiterjednek.

A kito­lon­co­lás, az őri­zet, a letar­tóz­ta­tás vég­re­haj­tá­sá­nak tör­vé­nyes­sé­gét is vizsgálják.

Az ügyész köz­jo­gi tevé­keny­sé­gé­ről itt olvas­hat bővebben