A Győri Fellebbviteli Főügyészség a büntetésük súlyosítását indítványozza annak a házaspárnak, akik 2018 májusában másfél millió forintot utaltak át egy nőnek azért, hogy 30 millió forint Európai Uniós pályázati pénzhez jussanak hozzá.
Az ítélet szerint a nő valótlanul azt állította, hogy a pénz egy részét egy minisztériumban dolgozó, a pályázatról döntő ismerősének kell átadni, hogy aláírja a támogatást. A hiszékeny házaspár fizetett, de a nő természetesen nem tett semmit a pályázat érdekében, s a pénzt sem adta vissza. Miután a házaspár rájött, hogy becsapták, feljelentést tettek a nő ellen.
Azonban aki azért juttat pénzt hivatalos személynek – akár közvetítő útján –, hogy őt befolyásolja, az ügye kedvező elbírálását biztosítsa, bűncselekményt követ el. Akkor is, ha a magát közvetítőnek feltüntető becsapja őt. Hiszen abban a tudatban adja át a pénzt, hogy azzal a közvetítő hivatalos személyt fog megvesztegetni.
A nem létező ismerősével nyerészkedő nő büntetőügye még első fokon van folyamatban.
A Székesfehérvári Törvényszék a házaspár tagjait társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt fejenként 150.000 Ft pénzbüntetésre ítélte, melynek megfizetésére részletfizetést engedélyezett.
Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott vonatkozásában súlyosításért fellebbezett.
A Győri Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a kiszabott büntetések eltúlzottan enyhék. A korrupciós bűncselekmények társadalomra veszélyessége nagy. Káros hatásuk, hogy ismertté válásuk – szinte – törvényszerű következménye, hogy a társadalom tagjainak a hivatalos személyek befolyástól mentes működése iránti bizalma megrendül.
Az eljárás másodfokon a Győri Ítélőtábla előtt folytatódik.