Az elsőfokú bíróság ítéletével a terheltet – kilenc rendbeli, minősített vesztegetés elfogadása miatt – két év letöltendő börtönre ítélte. A másodfokú bíróság enyhébben minősítette a bűncselekményeket, és felfüggesztett büntetést szabott ki. Az ügyészség felülvizsgálati indítványa alapján a Kúria megállapította a súlyosabb bűncselekményeket, és letöltendő börtönbüntetést szabott ki.

A terhelt 2009. és 2013. között az egyik budapesti kórházban ortopéd sebész főorvosként dolgozott. Az orvos a jövedelmének kiegészítése érdekében több betegétől is – az egyébként finanszírozott ellátásért – pénzt kért, vagy a felajánlott hálapénzt kevesellve, nagyobb összeget kért.

Az orvos többek között arra hivatkozott, hogy a felajánlott harmincezer forintot percek alatt elszórakozza a barátaival, illetve az ötvenezer forint kevés, mert ő gépkocsival jár a Balatonról. Volt olyan beteg, akivel előre közölte, hogy mennyibe kerül a műtét, és volt, hogy a műtét után határozta meg, hogy mennyi pénzt tart elfogadhatónak a beavatkozásért. Volt olyan eset, amikor a főorvos felhívta a beteg figyelmét, ne felejtse el, megy még vissza varratszedésre, és egyébként is mástól többet szokott kérni. Előfordult olyan is, hogy egy betegének a részletekben történő fizetés lehetőségét is felajánlotta. Egy másik beteg köszönetképp egy nagyobb értékű könyvet szeretett volna ajándékozni az orvosnak, aki azonban azt visszautasította, egyértelműen utalva arra, hogy a könyv helyett pénzt kér, hiszen a tárgyi ajándékból nem tudja a számára szükséges dolgokat megvenni.

A másodfokú döntés szerint az orvos nem minősült önálló intézkedésre jogosultnak, ezért a két év börtönbüntetést egy év hat hónapra mérsékelte és annak végrehajtását négy évre felfüggesztette, emellett pénzbüntetést is kiszabott.

A jogerős döntés ellen a Fővárosi Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Kúriához, amelyben kérte az önálló intézkedésre jogosultság, mint minősítő körülmény megállapítását és letöltendő szabadságvesztés kiszabását. A Legfőbb Ügyészség az indítványt fenntartotta, a Kúria pedig helyt adott annak.

A legfelsőbb bírói fórum megállapította, hogy az egészségügyi beavatkozás díját a kórház állapítja meg, azt vagy a beteg vagy az egészségbiztosítás fizeti, az eljáró orvos azonban külön nem kérhet ellenszolgáltatást, mert az jogtalan előnynek minősül. Egy főorvos pedig a beteg irányába önálló intézkedési jogkörrel bír, ezért ha jogtalan előnyt kér, cselekménye súlyosabban minősül.

A Kúria a terheltet két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől, valamint az orvosi foglalkozás végzésétől is.

 

Hozzászólások lezárva.