Nemzetközi tevékenység

Az ügyészség nemzetközi büntetőjogi tevékenységének szemponjából kiemelt fontossággal bír a nemzetközi bűnügyi együttműködés, melynek célja az állami büntetőhatalom gyakorlásának, a büntetőjogi felelősségre vonásnak, a büntetés céljának, valamint a bűnelkövetés társadalom és egyén érdekeire tekintettel való megelőzésének hatékony elősegítése. A nemzetközi bűnügyi együttműködés kereteit nemzetközi, valamint európai uniós szerződések és egyezmények, a nemzetközi szerződésekhez képest kiegészítő jelleggel alkalmazandó, illetve a nemzetközi szerződéseket kihirdető belső jogi jogforrások (pl. a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény [továbbiakban: Nbjt.], vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény [továbbiakban: Eubü. tv.]), továbbá a nemzetközi szerződések és egyezmények hiányában esetlegesen érvényesülő viszonosság elve alkotják.

I. A nemzetközi bűnügyi jogsegély

A nemzetközi jogsegély az államok igazságügyi hatóságai által a jogszolgáltatás előmozdítása végett egymásnak nyújtott segítséget jelent, vagyis olyan jogcselekmények értendők alatta, amit valamely állam bírósága, ügyészsége, vagy más hatósága végez egy másik állam bírósága, ügyészsége, vagy más hatósága javára, többnyire az utóbbiak megkeresése alapján. A jogsegély nyújtása, illetve kérelme alapulhat két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésen, vagy két állam közt kialakul viszonosságon. Viszonosság hiányában a jogsegély iránti külföldi megkeresés teljesítéséről az igazságügyért felelős miniszter, illetőleg a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.
Az Nbjt. 4. § (2) értelmében a bűnügyi jogsegélyt az igazságügyért felelős miniszter vagy a legfőbb ügyész teljesíti, illetve kéri. Ez azt jelenti, hogy a bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket – melyeket főszabályként írásban, diplomáciai úton kell előterjeszteni – az igazságügyért felelős miniszter, illetve a legfőbb ügyész közvetlenül, a diplomácia út igénybevétele nélkül is fogadhatja, illetve előterjesztheti.
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény (Nbjt.) 4. § (1) bekezdése az alábbi bűnügyi jogsegélyformákat nevesíti: a kiadatást; a büntetőeljárás átadását és átvételét; a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvételét, illetve átengedését; a vagyonelkobzás, az elkobzás, illetve ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételét, illetve átengedését; az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételét, illetve átengedését; az eljárási jogsegélyt; valamint a feljelentést külföldi államnál.

II. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés

1. A tagállami bűnügyi együttműködés sajátos formái

Az Európai Gazdasági Közösség, majd később Európai Unió tagállamai a gazdasági kapcsolatokon kívül újabb és újabb területeken igényeltek szorosabb együttműködést ideértve a bűnmegelőzés és bűnüldözés területét is. A ma már európai bűnügyi együttműködés néven ismert terület szabályozásának forrásai az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogforrásai, nemzetközi egyezmények, és egyéb dokumentumok.
A nemzetközi bűnügyi együttműködéstől eltérően az Európai Unió tagállamaival folytatott eljárások az államközi kapcsolatokat felváltó igazságügyi hatóságok közti kapcsolattartásban nyilvánulnak meg, és az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai minden esetben a diplomáciai út kihagyásával közvetlenül egymásnak terjesztik elő jogsegélykérelmeiket. Lényeges különbségnek számít, hogy a tagállamok által elfogadott kölcsönös elismerés elvének megfelelően az európai bűnügyi együttműködésben a kiadatást felváltotta az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás. Eszerint a tagállamok igazságügyi hatóságai elismerik egymás keresett személy kényszerátadása iránti kérelmeit, mely kérelmeket a kettős büntethetőség mérlegelése nélkül végre kell hajtani.
A belső jogi szabályozást tekintve a büntetőügyekben az Európai Unió más tagállamaival folytatott együttműködésre, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárásra az Eubü. tv. rendelkezései irányadóak. A hagyományos eljárási jogsegélyformák mellett új együttműködési formák jelentek meg, melyeket az Eubü.tv. 36. § is nevesít: a közvetlen tájékoztatás; a tárgyak visszaadása; a fogvatartott személyek ideiglenes átszállítása; kihallgatás zárt távközlő hálózat útján; kihallgatás távbeszélő útján; közös nyomozócsoport létrehozása; fedett nyomozó alkalmazása; bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele; ellenőrzött szállítás; és bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés.
A közvetlen kapcsolattartás azonban nem minden új forma esetében alkalmazható, az csak az eljárási jogsegélyekre és a feljelentésekre vonatkozik.
Az Európai Unió tagállamai közti bűnügyi együttműködésben – mind az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárásban, mind pedig a más uniós tagállamok által kért vagy hozzájuk küldött jogsegély iránti megkeresésekkel kapcsolatban – az ügyészség is aktív szerepet vállal.

2. Az Eurojustban való részvétel

A Hágában működő Eurojust az Európai Unió ügyészekből álló, igazságügyi együttműködési és koordinációs szerve, amelyet az EU Tanácsának 2002/187/IB határozata hozott létre. Az Eurojust célja a közös európai igazságügyi térség eszméjéből kiindulva a nemzeti határokon átnyúló, komolyabb tárgyi súlyú, főként a több tagországot érintő, szervezett bűncselekmények európai dimenziókban kezelése, azok nyomozásának és vádhatósági üldözésének európai szintű koordinálása, a tagállamok igazságügyi együttműködésének javítása, a jogsegély- és egyéb kérelmek teljesítésének megkönnyítése, a jogrendszerek különbségeiből adódó nehézségek kiküszöbölése.
Az Eurojust hatáskörét Kollégiumként vagy érintett nemzeti tagjai útján gyakorolja. A tagállamokra nézve kötelező döntéseket nem hozhat, azonban javaslatait és ajánlásait a tagállamok elfogadják. A Kollégiumot közel 100 fős EU kiszolgáló személyzet támogatja.
Az Eurojust legfőbb szerve a 28 nemzeti tagból álló Kollégium, mely hatáskörét plenáris üléseken gyakorolja, s amelybe minden tagállam egy magas beosztású ügyészt delegál legalább 4 évre. Az Eurojust magyar nemzeti tagja a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész. A hazai ügyészek a nemzeti tagtól kérhetik az Eurojust segítségét. Az Eurojust és az ügyészség között az információcserét a magyar nemzeti tag útján kell lebonyolítani. Az Eurojusthoz bármelyik magyar igazságügyi hatóság fordulhat, azonban e hatóságok is kizárólag a magyar nemzeti tagon, illetve az általa vezetett szekción keresztül léphetnek kapcsolatba az Eurojusttal.
A magyar nemzeti tagot feladatainak ellátásában a magyar nemzeti tag helyettese és asszisztense, illetve szükség esetén a legfőbb ügyész által kijelölt kiküldött nemzeti szakértő is segíti. A magyar nemzeti tag, a nemzeti tag helyettese és asszisztense, a nemzeti szakértő, valamint a nemzeti levelezők tevékenységéről, feladatairól, jogairól és kötelezettségeiről a 2/2014. (I. 31.) LÜ utasítás rendelkezik (a továbbiakban: LÜ utasítás).
Az Eurojust tagállambéli tevékenységének megkönnyítése érdekében, valamint a büntetőjogi területen tevékenykedő EU hálózatok munkájának nemzeti szintű koordinálása érdekében működik az Eurojust Nemzeti Koordinációs Rendszer, melynek keretén belül a legfőbb ügyész által vezető Eurojust nemzeti levelezőként kijelölt ügyész összehangolja az információáramlást a LÜ utasítás által felsorolt nemzeti levelezők és kapcsolattartók között.

3. Az Európai Igazságügyi Hálózat (European Judicial Network)

Az EU Tanácsának 1998/428/IB együttes fellépésével a tagállamok igazságügyi hatóságai közti közvetlen kapcsolatok kiépítése céljából létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat (továbbiakban: Hálózat) idegen nyelve(ke)t beszélő nemzeti kontaktpontokból áll, akik egyéb hazai munkájuk mellett a tagállamok közötti kétoldalú kapcsolatokban aktív közvetítőkként hasznos információkkal képesek szolgálni konkrét büntetőügyekben az igazságügyi együttműködés megkönnyítéséhez. Magyarország két nemzeti kontaktpontja közül az egyik a Legfőbb Ügyészségen működik. A Legfőbb Ügyészségen működő kontaktpont kizárólagos illetékességgel kapcsolódik a Hálózathoz a vádemelést megelőző, tagállamok közti igazságügyi együttműködést igénylő ügyekben, közvetítőként segíti az igazságügyi együttműködést tájékoztatás- és információadással elsődlegesen a súlyos bűncselekmények ügyeiben.
A Hálózat az Eurojust kiemelt partnere, titkársága az Eurojust része.

III. Az ügyészség nemzetközi kapcsolatai

Az ügyészség nemzetközi kapcsolatai széleskörűek és sokrétűek. Az igen értékes kétoldalú kapcsolatokon túl az ügyészi kontaktusoknak főként az Európa Tanács és az Európai Unió ad keretet.

1. Az ügyészség és az Európa Tanács

Az 1949-es alapítása óta az Európa Tanács fő küldetésének egy olyan egységes európai térség megteremtését tekinti, melyben az emberi jogok, a demokrácia és a jog uralma minél teljesebb mértékben érvényesül. Ezen alapító okiratában is lefektetett három pillér védelmét az Európa Tanács komplex jogi- és intézményrendszere révén biztosítja, mely intézményrendszernek részét képezik a különféle, a döntés-előkészítésében és a végrehajtás-ellenőrzésben fontos szerepet játszó szakértői munkacsoportok is.

a) Az Európa Tanács ügyészségi tevékenység szempontjából relevanciával bíró szakértői munkacsoportjai

A szakértői munkacsoportokban számos ügyész vesz részt. Az igazságszolgáltatás konkrét kérdéseivel az Európa Tanács három szakértői bizottsága foglalkozik: az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért küzdő Európai Bizottság (CEPEJ), az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) és az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa (CCPE). E bizottságok közül ügyészi szempontból főként az első és a harmadik bír relevanciával, azonban nem hagyható figyelmen kívül az ügyészek büntetőjogon kívüli tevékenységére specializálódott CJ-S-PR szakértői csoport, a Pénzmosás és a Terrorizmus Finanszírozása Elleni Intézkedéseket Vizsgáló Szakértői Csoport (MONEYVAL), továbbá a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) munkája sem.

Az Európa Tanács 47 tagállamának szakértőit tömörítő Az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Küzdő Európai Bizottság (CEPEJ) célja az alapvető szabadságjogok Európában való érvényesülésének elősegítése. Feladatai megvalósítása érdekében adatokat gyűjt és elemez, értékelési módszereket és legjobb gyakorlatokat dolgoz ki, jelentéseket, irányelveket, akcióterveket fogalmaz meg, folyamatosan kapcsolatot tart szakmai szervezetekkel, szakértőkkel. 2009-ben elfogadott középtávú programja három prioritást határozott meg: az igazságszolgáltatás működésének értékelését a tagállamokban, az igazságszolgáltatás időszerűségének kérdését, valamint az igazságszolgáltatás minőségjavításának elősegítését. A CEPEJ-ben Magyarországot a Legfőbb Ügyészség egyik osztályvezető ügyésze képviseli.

Az Európa Tanács önálló monitoringtestületeként működő A Pénzmosás és a Terrorizmus Finanszírozása Elleni Intézkedéseket Vizsgáló Szakértői Csoport (MONEYVAL) célja annak biztosítása, hogy a tagállamok hatékony pénzmosás és terrorizmus finanszírozás ellenes rendszereket működtessenek, és megfeleljenek a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglalt követelményeknek. A MONEYVAL munkáját az érintett tagállamok vizsgálata és értékelése, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás folyamatosan megújuló módszereinek elemzése és közzététele, továbbá széles körű ismeretterjesztő tevékenysége során fejti ki. A MONEYVAL szorosan együttműködik a pénzmosás elleni harcban aktív szerepet vállaló egyéb nemzetközi szervezetekkel.

A Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) az európai szintű korrupció elleni küzdelem meghatározó intézménye. Feladata az Európa Tanács korrupcióellenes stratégiája második pillérének végrehajtása, vagyis a vonatkozó európai normáknak és sztenderdeknek való megfelelés ellenőrzése, mely feladatának a GRECO rendszeres monitoringtevékenységgel, jó gyakorlatok összegyűjtésével és közzétételével tesz eleget. A tagállamok legfeljebb két tagot delegálhatnak a GRECO-ba. Magyarország részéről az igazságügyért felelős minisztérium delegálja e két szakértőt, azonban a GRECO által végzett monitoringtevékenységben a korrupciós ügyek intézésében gyakorlattal és szakmai tapasztalattal rendelkező ügyész-szakértők is részt vesznek. A GRECO által végzett kétfázisú, értékelési körökre osztott szakértői tevékenységek elvégzésére összeállított magyar szakértői listára egy legfőbb ügyészségi ügyész kolléga is felkerült.

Az ügyészek büntetőjogon kívüli tevékenységével foglalkozó szakértői csoportot (CJ-S-PR) a Miniszterek Bizottsága hozta létre 2010-ben azzal a céllal, hogy négy szakértői ülés keretében dolgozzon ki az ügyészek büntetőjogon kívüli tevékenységének témájában Ajánlástervezetet a Miniszterek Bizottsága számára figyelemmel az emberi jogokra és alapvető szabadságjogokra, a hatalommegosztás és a fegyverek egyenlősége alapelveire. A CJ-S-PR munkájában a magyar ügyészi szervezet a közjogi legfőbb ügyész helyettes által képviseltette magát. Az Ajánlás a nemzetközi szakmai fórumokon azóta is hivatkozási alapként szolgál a témában és a közérdekvédelmi szakágban tevékenykedő ügyészek munkája szempontjából kulcsfontosságú dokumentumnak számít.

Legfelsőbb szinten a magyar ügyészi szervezet aktív az Európa Tanács égisze alatt 2000-ben létrehozott Európai Legfőbb Ügyészek Konferenciája (CPGE Konferenciák) tevékenységében, illetve annak utódjában, az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsában (CCPE).

b) Európai Legfőbb Ügyészek Konferenciái (CPGE Konferenciák)

Az Európai Legfőbb Ügyészek Konferenciáinak sorozata az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 2000-ben elfogadott, „Az ügyészség szerepéről a büntető-igazságszolgáltatásban” címet viselő 19. számú [Rec (2000) 19] ajánlás tervezetének véleményezésére és hatályosulásának biztosítására jött létre. A CPGE konferenciák az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsának megalakulásáig az Európa Tanácsi tagállamok legfőbb ügyészeinek nagy presztízsű találkozói voltak, melyeken a magyar ügyészi szervezet a legfelsőbb szinten képviseltette magát. 2005-ben a CPGE konferencia Budapesten került megrendezésre, házigazdája az akkori és mostani legfőbb ügyész, Dr. Polt Péter volt. A konferencia megállapításokat tett az ügyészség büntetőjogon kívüli szerepéről, záródokumentuma fontos következtetéseket vont le az ügyészség és a rendőrség kapcsolatát illetően, a konferencián egyhangúlag elfogadott Budapesti Irányelvek pedig az ügyészi hivatás etikai normáit fogalmazta meg.
c) Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa (CCPE)
Az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa (továbbiakban: CCPE) az Európai Legfőbb Ügyészek Konferenciasorozatának intézményesüléseként jött létre, és az Európa Tanács Miniszterek Bizottságának tanácsadó testületeként működik. Fő feladatát a CCPE 19. számú [Rec (2000) 19] ajánlása minél szélesebb körű hatályosulásának biztosítása jelenti, melynek érdekében az elmúlt évtizedben több, az ügyészségek működését is érintő Véleményt fogadott el. A CCPE rendszeresen tesz jelentéseket és európai sztenderdeket fogalmaz meg a bűnügyi együttműködés számos területére vonatkozóan.

2. Az ügyészség és az Európai Unió

a) Az Eurojustice konferenciák

A legfőbb ügyész 1998 óta rendszeres résztvevője volt az EU tagországok legfőbb ügyészei Eurojustice tanácskozásainak, 2010. október 28-29. között pedig Budapest adta a helyszínt a 13. Eurojustice konferenciának, melyen 27 ország és 7 európai szervezet összesen 50 külföldi résztvevővel képviseltette magát. A budapesti konferencián többek között az alábbi témák kerültek megvitatásra: „Az európai ügyészségek alkotmányos helyzete”, „A büntetőeljárást gyorsító és egyszerűsítő jogintézmények és mechanizmusok”, „Az ügyész közérdekű tevékenysége a környezetvédelemben és fogyasztóvédelemben”.

b) Az Európai Unió tagállamainak legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek, vagy azzal azonos jogállású intézmények hálózata

A magyar Legfőbb Ügyészség aktívan részt vesz a 2009-ben életre hívott Európai Unió tagállamainak legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek, vagy azzal azonos jogállású intézmények hálózatának (továbbiakban: Hálózat) munkájában. A párizsi székhellyel működő egyesület célja a tagok intézményeinek szervezetére és működésére, az európai esetjog alkalmazására, a tagállamok legfelsőbb bíróságainak döntéseire kiható kérdések és problémák megvitatása, tapasztalatcsere biztosítása. A Hálózat évente legalább egyszer ülésezik. A magyar aktualitásokat tekintve kiemelendő, hogy a Hálózat negyedik, Rómában tartott konferenciáján a közgyűlés egyhangúan Dr. Polt Pétert választotta a Hálózat következő elnökévé, s ezzel szoros összefüggésben a Hálózat ötödik konferenciáját 2012. május 25-26. között a Legfőbb Ügyészség rendezte meg Budapesten „A gazdasági válság hatásai az ügyészségek szervezetére, munkájára és az ügyészek képzésére” címmel.

c) az Európai Unió Tagállamai Legfőbb Ügyészeinek Konzultatív Fóruma

Az Európai Unió Tagállamai Legfőbb Ügyészeinek Konzultatív Fóruma – nyelnek célja az Európai Unió belbiztonsági igazságügyi aspektusainak erősítése – a tagállamok legfőbb ügyészei közti informális együttműködés. Évente legalább egyszer ülésezik az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő tagállam legfőbb ügyészének a kezdeményezésére. 2011. első félévében Magyarország látta el a soros elnökséget, melynek feladatai között szerepelt a Konzultatív Fórum 2011 júniusában megtartott, első szakmai kérdésekkel foglalkozó ülésének előkészítése és lebonyolítása. A júniusi ülés két témában tett értékes és lényeges megállapításokat: a korrupció elleni harc, valamint az európai nyomozati parancs terén.

d) Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN)

Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat az EU tagállamai igazságügyi képzési intézményei kontaktpontjainak hálózata, mely 2000-ben azzal a céllal jött létre, hogy fejlessze az európai jogi és igazságügyi kultúrát, valamint képzési lehetőségeket, rövid- és hosszú távú csereprogramokat biztosítson bírák és ügyészek számára. Hazánk képviseletét az ügyészi és bírói alap- és továbbképzés megosztottsága miatt két kontaktpont látja el az EJTN-ben. Az ügyészségi kontaktpont a Legfőbb Ügyészség nemzetközi továbbképzésért felelős osztályvezető ügyésze. Fogalmazók, alügyészek és ügyészek rendszeresen és sikerrel vesznek részt az EJTN által szervezett képzéseken, valamint csereprogramokban, ahol szakmai tudásuk bővítése mellett lehetőségük van nemzetközi kapcsolatépítésre is.
Az EJTN kiemelt figyelmet fordít a fogalmazóképzésre is. A tagállami fogalmazók évenként megrendezett, több fordulós, tematikus versenye a THEMIS, amelyet szintén az EJTN szervez és finanszíroz. A magyar ügyészség több éve vesz részt a THEMIS fogalmazói versenyeken. A legjobb eredményt 2011-es csapatunk érte el, amely 21 indulóból az előkelő harmadik helyet szerezte meg.

e) Az Európai Unió Tanácsának Általános Ügyek és Értékelés Munkacsoportja (Working Party on General Matters including Evaluation – GENVAL)

Az Európai Unió Tanácsa egyes formációinak munkáját közel 300 munkacsoport segíti, amelyek az előre kidolgozott tematikák szerint, szakértői szinten rendszeresen üléseznek Brüsszelben. A tanácsi munkacsoportokban Magyarország részéről az illetékes minisztériumok képviselői vesznek részt. A munkacsoportok által elkészített munkaanyagok a tagállamok Álladó Képviseleteinek vezetőit és vezető helyetteseit tömörítő COREPER-en keresztül jutnak el a Tanács, illetve az Európai Tanács üléseire, döntéshozatalra.
Az ügyészi munkát érintő munkacsoportok, úgy mint a

  • Belső Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság (COSI),
  • Bűnügyi Együttműködési Munkacsoport (COPEN),
  • Büntető Anyagi Jogi Munkacsoport (DROIPEN),
  • Büntetőügyekben Folyatatott Rendőrségi és Igazságügyi Együttműködés Terén Működő Koordinációs Bizottság (CATS),
  • Általános Ügyek és Értékelés Munkacsoportja (GENVAL)

üléseinek előkészítése során az igazságügyért felelős minisztérium, illetve a Belügyminisztérium folyamatos kapcsolatban áll a Legfőbb Ügyészséggel, és a munkacsoportok napirendjén szereplő aktuális vitatémák mikénti állásáról is rendszeres információhoz jut az ügyészi szervezet.
A szükséghez képest, a minisztériumoktól érkező egyedi megkeresés alapján, konkrét szakértői hozzájárulással is segítik magyar ügyészek a tanácsi munkacsoportok munkáját. Jó példa erre az Európai Unió tagállamainak szervezett bűnözés elleni intézkedéseit koordináló, az ez irányú stratégiák kidolgozásáért felelős GENVAL, amely – mint nevéből is kitűnik – folyamatos értékelési tevékenységet is végez.

3. A Visegrádi Négyek

Az ügyészség az említett nemzetközi kapcsolatokon túl regionális szinten is igyekszik szoros együttműködést kialakítani más országokkal. A regionális együttműködések közül a legjelentősebbnek a Visegrádi Négyek legfőbb ügyészeivel folytatott intenzív kapcsolattartás és rendszeres konzultáció mondható. A visegrádi államok legfőbb ügyészeinek részvételével megrendezett konferenciára első alkalommal 2012. április 25-29. között a szlovákiai Stará Lesnán került sor, ahol a ’Corpus Iuris’, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelméről és az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló Zöld Könyv’, valamint az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos egyéb kérdéseket vitatták meg a résztvevők. A Visegrádi Négyek legfőbb ügyészei az említett kérdésekkel kapcsolatban kialakított álláspontjukat a Tátrai Nyilatkozatban foglalták össze, amit egy évvel később 2013-ban az Európai Ügyészség létrehozása körüli kérdéseket tovább elemző Prágai Nyilatkozat követett.
A 2012-es találkozó óta a V4-ek legfőbb ügyészei évi rendszerességgel összeülnek országuk ügyészségi szervezetét érintő legfontosabb, európai dimenziójú kihívások, problémák és kérdések megvitatása céljából. 2014 májusában hazánk Legfőbb Ügyészsége látta el a házigazda szerepét és adott otthont a találkozónak.