Nemzetközi tevékenység

I. A bűnügyi együttműködés

Az ügyészség nemzetközi büntetőjogi tevékenységének szempontjából kiemelt fontossággal bír a nemzetközi bűnügyi együttműködés, melynek célja az állami büntetőhatalom gyakorlásának, a büntetőjogi felelősségrevonásnak, a büntetés céljának, valamint a bűnelkövetés társadalom és egyén érdekeire tekintettel való megelőzésének hatékony elősegítése. A nemzetközi bűnügyi együttműködés kereteit nemzetközi, valamint európai uniós jogi normák, a nemzetközi szerződésekhez képest kiegészítő jelleggel alkalmazandó, illetve a nemzetközi szerződéseket kihirdető belső jogforrások (pl. a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény [továbbiakban: Nbjt.], vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény [továbbiakban: Eubü. tv.]), továbbá a nemzetközi szerződések és egyezmények hiányában esetlegesen érvényesülő viszonosság elve alkotják.

1. A nemzetközi bűnügyi jogsegély

A nemzetközi jogsegély az államok igazságügyi hatóságai által a jogszolgáltatás előmozdítása végett egymásnak nyújtott segítséget jelent, vagyis olyan jogcselekmények értendők alatta, amit valamely állam bírósága, ügyészsége, vagy más hatósága végez egy másik állam bírósága, ügyészsége, vagy más hatósága javára, többnyire az utóbbiak megkeresése alapján. A jogsegély nyújtása, illetve kérelme alapulhat két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésen, vagy két állam közt kialakul viszonosságon. Viszonosság hiányában a jogsegély iránti külföldi megkeresés teljesítéséről az igazságügyért felelős miniszter, illetőleg a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.

Az Nbjt. 4. § (2) értelmében a bűnügyi jogsegélyt az igazságügyért felelős miniszter vagy a legfőbb ügyész teljesíti, illetve kéri. Ez azt jelenti, hogy a bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket – melyeket főszabályként írásban, diplomáciai úton kell előterjeszteni – az igazságügyért felelős miniszter, illetve a legfőbb ügyész közvetlenül, a diplomácia út igénybevétele nélkül is fogadhatja, illetve előterjesztheti.

Az Nbjt. 4. § (1) bekezdése az alábbi bűnügyi jogsegélyformákat nevesíti: a kiadatás; a büntetőeljárás átadása, illetve átvétele; a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése; a vagyonelkobzás, az elkobzás, illetve ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése; az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése; az eljárási jogsegély; valamint a feljelentés külföldi államnál

2. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés

Az Európai Gazdasági Közösség, majd később Európai Unió tagállamai a gazdasági kapcsolatokon kívül újabb és újabb területeken igényeltek szorosabb együttműködést ideértve a bűnmegelőzés és bűnüldözés területét is. A ma már európai uniós bűnügyi együttműködés néven ismert terület szabályozásának forrásai az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogforrásai, nemzetközi egyezmények, és egyéb dokumentumok.

A nemzetközi bűnügyi együttműködéstől eltérően az Európai Unió tagállamaival folytatott eljárások az államközi kapcsolatokat felváltó igazságügyi hatóságok közti kapcsolattartásban nyilvánulnak meg, és az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai minden esetben a diplomáciai út kihagyásával közvetlenül egymásnak terjesztik elő jogsegélykérelmeiket. Lényeges különbségnek számít, hogy a tagállamok által elfogadott kölcsönös elismerés elvének megfelelően az európai bűnügyi együttműködésben a kiadatást felváltotta az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás. Eszerint a tagállamok igazságügyi hatóságai elismerik egymás keresett személy kényszerátadása iránti kérelmeit, mely kérelmeket a kettős büntethetőség mérlegelése nélkül végre kell hajtani.

A belső jogi szabályozást tekintve a büntetőügyekben az Európai Unió más tagállamaival folytatott együttműködésre, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárásra az Eubü. tv. rendelkezései irányadóak. Az Eubü. tv. eljárási jogsegélyként nevesíti: az európai nyomozási határozat végrehajtására irányuló jogsegélyt; a közös nyomozócsoport létrehozását; a közvetlen tájékoztatást; a hivatalos irat kézbesítését; a tárgy visszaadását; a felügyeleti intézkedést elrendelő határozat végrehajtását; a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá elő dolog és a vagyonelkobzás alá eső vagyon megőrzését biztosító határozat végrehajtására irányuló jogsegélyt; a büntetőeljárások során felmerülő, a tagállamok joghatóságának gyakorlásával kapcsolatos összeütközések megelőzését, rendezését; valamint a feljelentés továbbítását és fogadását. Az Eubü. tv. külön részben foglalkozik az együttműködés további fajtáival, a tagállami ítélet érvényével, a végrehajtási jogsegélyekkel, az átmenő szállítással, valamint az európai védelmi határozattal.

Az Európai Unió tagállamai közti bűnügyi együttműködésben – mind az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárásban, mind pedig a más uniós tagállamok által kért vagy hozzájuk küldött jogsegély iránti megkeresésekkel kapcsolatban – az ügyészség is aktív szerepet vállal.

II. Az ügyészség nemzetközi kapcsolatai

Az ügyészség nemzetközi kapcsolatai széleskörűek és sokrétűek. Az igen értékes kétoldalú és határ menti kapcsolatokon túl az ügyészi kontaktusoknak főként az Európa Tanács, az Európai Unió és a Visegrádi Csoport ad keretet.

1. Az ügyészség és az Európa Tanács

1949-es alapítása óta az Európa Tanács fő küldetésének egy olyan egységes európai térség megteremtését tekinti, melyben az emberi jogok, a demokrácia és a jog uralma minél teljesebb mértékben érvényesül. Ezen – alapító okiratában is lefektetett – három pillér védelmét az Európa Tanács komplex jogi- és intézményrendszere révén biztosítja, mely intézményrendszernek részét képezik a különféle, a döntés-előkészítésében és a végrehajtás-ellenőrzésben fontos szerepet játszó szakértői munkacsoportok is.

Az igazságszolgáltatás konkrét kérdéseivel az Európa Tanács három szakértői bizottsága foglalkozik: az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Küzdő Európai Bizottság, az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa és az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa. E bizottságok közül ügyészi szempontból főként az első és a harmadik bír relevanciával, azonban nem hagyható figyelmen kívül a Pénzmosás és a Terrorizmus Finanszírozása Elleni Intézkedéseket Vizsgáló Szakértői Csoport, továbbá a Korrupció Elleni Államok Csoportjának munkája sem.

Az Európa Tanács 47 tagállamának szakértőit tömörítő, Az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Küzdő Európai Bizottság (CEPEJ) célja az alapvető szabadságjogok Európában való érvényesülésének elősegítése. A CEPEJ prioritásai a következők: az igazságszolgáltatás működésének értékelése a tagállamokban, az igazságszolgáltatás időszerűségének kérdése, a tagállami igazságszolgáltatás minőségének javítása és reformjainak ösztönzése, az európai sztenderdek érvényesítése. Feladatai megvalósítása érdekében a Bizottság adatokat gyűjt és elemez, értékelési módszereket és legjobb gyakorlatokat dolgoz ki, jelentéseket, irányelveket, akcióterveket fogalmaz meg, folyamatosan kapcsolatot tart szakmai szervezetekkel, szakértőkkel. A CEPEJ-ben Magyarországot a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya képviseli.

Az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa (CCPE) az Európai Legfőbb Ügyészek Konferenciasorozatának intézményesüléseként jött létre, és az Európa Tanács Miniszterek Bizottságának tanácsadó testületeként működik. Fő feladatát a Miniszterek Bizottsága 19. számú [Rec (2000) 19] ajánlása minél szélesebb körű hatályosulásának biztosítása jelenti, melynek érdekében a CCPE 2007 óta minden évben elfogadott egy, a tagállami ügyészségek működését érintő Véleményt, mint európai sztenderdet. A CCPE munkájának kiemelkedő jelentőségét mutatja, hogy tevékenységében a legfőbb ügyész személyesen vesz részt.

Az Európa Tanács önálló monitoringtestületeként működő, a Pénzmosás és a Terrorizmus Finanszírozása Elleni Intézkedéseket Vizsgáló Szakértői Csoport (MONEYVAL) célja annak biztosítása, hogy a tagállamok hatékony pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás ellenes rendszereket működtessenek, és megfeleljenek a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglalt követelményeknek. A MONEYVAL munkáját az érintett tagállamok vizsgálata és értékelése, a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás folyamatosan megújuló módszereinek elemzése és közzététele, továbbá széles körű ismeretterjesztő tevékenysége során fejti ki. A MONEYVAL szorosan együttműködik a pénzmosás elleni harcban aktív szerepet vállaló egyéb nemzetközi szervezetekkel. Legfőbb ügyészi kijelölés alapján magyar ügyész-szakértők rendszeresen magas szintű hozzáadott szakmai értékkel járulnak hozzá a MONEYVAL munkájának sikeréhez.

A Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) az európai szintű korrupció elleni küzdelem meghatározó intézménye. Feladata az Európa Tanács korrupcióellenes stratégiája második pillérének végrehajtása, vagyis a vonatkozó európai normáknak és sztenderdeknek való megfelelés ellenőrzése, mely feladatának a GRECO rendszeres monitoring tevékenységgel, jó gyakorlatok összegyűjtésével és közzétételével tesz eleget. A GRECO által végzett monitoringtevékenységben a korrupciós ügyek intézésében gyakorlattal és szakmai tapasztalattal rendelkező ügyész-szakértők is rendszeresen részt vesznek.

2. Az ügyészség és az Európai Unió

A magyar Legfőbb Ügyészség aktívan részt vesz a 2009-ben életre hívott Európai Unió tagállamainak legfelsőbb bíróságai mellett működő legfőbb ügyészek, vagy azzal azonos jogállású intézmények hálózatának (továbbiakban: Hálózat) munkájában. A párizsi székhellyel működő egyesület célja a tagok intézményeinek szervezetére és működésére, az európai esetjog alkalmazására, a tagállamok legfelsőbb bíróságainak döntéseire kiható kérdések és problémák megvitatása, tapasztalatcsere biztosítása. A Hálózat évente ülésezik.  Az üléseken rendszeresen részt vesz és felszólal a magyar legfőbb ügyész, aki beszámol partnereinek az aktuális témák magyarországi vonatkozásairól.

Az Európai Unió Tagállamai Legfőbb Ügyészeinek Konzultatív Fóruma – melynek célja az Európai Unió belbiztonsági igazságügyi aspektusainak erősítése – a tagállamok legfőbb ügyészei közti informális együttműködés. Évente legalább egyszer ülésezik az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő tagállamok legfőbb ügyészeinek kezdeményezésére. A Konzultatív Fórumok megszervezéséhez jelentős szakmai és logisztikai segítséget nyújt az Eurojust. A magyar legfőbb ügyész minden évben részt vesz a hágai rendezésű üléseken és aktívan hozzájárul az Európai Unió Tanácsa dokumentumaiként közzétett Konklúziók kidolgozásához.

Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) az Európai Unió tagállamai igazságügyi képzési intézményei kontaktpontjainak hálózata, mely 2000-ben azzal a céllal jött létre, hogy fejlessze az európai jogi és igazságügyi kultúrát, valamint képzési lehetőségeket, rövid- és hosszú távú csereprogramokat biztosítson bírák és ügyészek számára. A magyar ügyészségi kontaktpont a Legfőbb Ügyészségen működik. Fogalmazóink, alügyészeink és ügyészeink rendszeresen és sikerrel vesznek részt az EJTN által szervezett képzéseken, valamint csereprogramokban, ahol szakmai tudásuk bővítése mellett lehetőségük van nemzetközi kapcsolatépítésre is. Az EJTN kiemelt figyelmet fordít a fogalmazóképzésre is.

Az Európai Unió Tanácsa egyes formációinak munkáját közel 300 munkacsoport segíti, amelyek az előre kidolgozott tematikák szerint, szakértői szinten rendszeresen üléseznek Brüsszelben. A tanácsi munkacsoportokban Magyarország részéről az illetékes minisztériumok képviselői vesznek részt. Az ülések előkészítése során a minisztériumok kapcsolatban állnak a Legfőbb Ügyészséggel, így a munkacsoportok napirendjén szereplő aktuális vitatémák mikénti állásáról is rendszeres információhoz jut az ügyészi szervezet. A szükséghez képest, a minisztériumoktól érkező egyedi megkeresés alapján, konkrét szakértői hozzájárulással is segítik magyar ügyészek a tanácsi munkacsoportok munkáját. Jó példa erre az Európai Unió tagállamainak szervezett bűnözés elleni intézkedéseit koordináló és az ez irányú stratégiák kidolgozásáért felelős Általános Ügyek és Értékelés Munkacsoport.

3. A Visegrádi Csoport

Regionális együttműködéseink közül a legjelentősebb a Visegrádi Csoport legfőbb ügyészeivel folytatott intenzív kapcsolattartás és rendszeres konzultáció. A visegrádi államok legfőbb ügyészeinek találkozójára első alkalommal 2012-ben került sor és azóta évente, rotációs rendszerben kerül megrendezésre ez az esemény. A szervezeteiket aktuálisan és közösen érintő vitatémákról minden találkozójukon Nyilatkozatot fogadnak el a legfőbb ügyészek, amelyet aztán a mindenkori elnök képvisel különböző, elsősorban európai uniós fórumok előtt. 2018-ban – immár második alkalommal – a magyar legfőbb ügyész a házigazdája a Visegrádi Csoport legfőbb ügyészei találkozójának.