Főoldal » Egyéb kategória » Garázdaság bűntettének és szabálysértésének megítéléséről

A közel­múlt aktu­á­lis ese­mé­nyei, neve­ze­te­sen a köz­épü­le­te­ket érin­tő „fes­ték­do­bá­lá­sok” indo­kolt­tá teszik a garáz­da­ság bűn­tet­té­nek és sza­bály­sér­té­sé­nek köz­vé­le­mény szá­má­ra meg­fo­gal­ma­zott elha­tá­ro­lá­sát.

A Bün­te­tő Tör­vény­könyv sze­rint garáz­da­ság vét­sé­gét az köve­ti el, aki olyan kihí­vó­an közös­ség­el­le­nes, erő­sza­kos maga­tar­tást tanú­sít, amely alkal­mas arra, hogy mások­ban meg­bot­rán­ko­zást vagy ria­dal­mat kelt­sen, ha súlyo­sabb bűn­cse­lek­mény nem való­sul meg. A sza­bály­sér­té­sek­ről szóló tör­vény alap­ján garáz­da­ság sza­bály­sér­té­sét köve­ti el, aki olyan kihí­vó­an közös­ség­el­le­nes maga­tar­tást tanú­sít, amely alkal­mas arra, hogy mások­ban meg­bot­rán­ko­zást vagy ria­dal­mat kelt­sen.

A garáz­da­ság bűn­cse­lek­mé­nyi alak­za­ta erő­sza­kos cse­lek­ményt ölel fel, a sza­bály­sér­té­si alak­za­ta viszont nem. Az erő­sza­kos cse­lek­mény irá­nyul­hat sze­mély ellen, de dolog ellen is. A Bün­te­tő Tör­vény­könyv értel­me­ző ren­del­ke­zé­se a sze­mé­lye­ket ért táma­dás ese­tén kiter­jesz­ti az erő­sza­kos­ság fogal­mát a más sze­mély­re gya­ko­rolt táma­dó jel­le­gű fizi­kai ráha­tás­ra is, akkor is, ha nem alkal­mas sérü­lés oko­zá­sá­ra. A tör­vény ugyan­ak­kor ilyen kiter­jesz­tő értel­me­zést nem fogal­maz meg a dol­gok­ra, így az épü­le­tek­re nézve. Ez alap­ján pél­dá­ul egy épü­let könnyű luft­bal­lon­nal való meg­do­bá­lá­sa nem minő­sül erő­sza­kos­nak, míg egy közel egy kilós teli palack épü­let­nek hají­tá­sa az igen.

Az elkö­ve­tő cse­lek­mé­nye garáz­da­ság sza­bály­sér­té­sét való­sít­ja meg, ha az nem erő­sza­kos, de kihí­vó­an közös­ség­el­le­nes. Kihí­vó­an közös­ség­el­le­nes­sé­gen a tár­sa­dal­mi együtt­élés sza­bá­lya­i­val való tuda­tos szem­be­he­lyez­ke­dő maga­tar­tás ért­jük.

Hang­sú­lyo­zan­dó mind­amel­lett, hogy az a körül­mény, hogy a meg­bot­rán­ko­zás, ria­da­lom kel­té­sé­re adott hely­zet­ben tény­le­ge­sen nem került sor, önma­gá­ban nem zárja ki a garáz­da­ság meg­ál­la­pí­tá­sát. Egy utcai cse­lek­mény ese­tén az elkö­ve­tő nyil­ván nin­csen abban a hely­zet­ben, hogy az utcán tar­tóz­ko­dó összes sze­mély­ről elő­ze­te­sen meg­győ­ződ­jön, megbotránkozik-e vagy megriad-e a cse­lek­mé­nyé­től. A garáz­da­ság által jogi­lag védett érdek sérel­me - az egyéb­ként tény­ál­lás­sze­rű maga­tar­tás ese­té­ben – ugyan­is nem tehe­tő füg­gő­vé a ter­helt szub­jek­tív érté­ke­lé­sé­től. A tör­vény­ben a meg­bot­rán­koz­ta­tás, ria­da­lom­kel­tés­re alkal­mas­ság sze­re­pel, ami pedig nem a jelen­lé­vő „mások” álta­li ész­le­lés tényét, hanem annak akár távo­li esé­lyét fel­té­te­le­zi.

A fenti jog­ér­tel­me­zés alap­ján került sor bűn­cse­lek­mény miatt vád­eme­lés­re a Sándor-palotát dobá­lók ügyé­ben, míg ettől elté­rő­en a sza­bály­sér­té­si ható­ság járt el a Sza­bad­ság tér­nél garáz­dál­ko­dók ese­té­ben.

E jog­ér­tel­me­zést a bíró­ság is osz­tot­ta, és mind­két ügy­ben ennek meg­fe­le­lő dön­tést hozott.

Fon­tos meg­je­gyez­ni, hogy az ítél­ke­zé­si gya­kor­lat össze­tett, a tény­ál­lá­si ele­me­ket min­den egye­di ügy­ben külön-külön kell érté­kel­ni.