Főoldal » Hírek » Járvány idején még inkább szükséges a korrupcióellenes összefogás

A Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um, az Álla­mi Szám­ve­vő­szék, a Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal, a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság, a Kúria, a Leg­főbb Ügyész­ség, a Magyar Nem­ze­ti Bank és az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal érté­ke­lé­se az elmúlt év kor­rup­ció­el­le­nes tevé­keny­sé­gé­ről

Buda­pest, 2020. novem­ber 26. – A világ­jár­vány növel­he­ti a kor­rup­ci­ós koc­ká­za­to­kat is, így min­den koráb­bi­nál idő­sze­rűbb a tár­sa­dal­mi össze­fo­gás a köz­élet tisz­ta­sá­gá­ért – szö­gez­ték le Magyar­or­szág álla­mi szer­ve­i­nek veze­tői a rend­ha­gyó módon online for­má­ban meg­tar­tott IX. Integ­ri­tás Kerek­asz­ta­lon.

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék kez­de­mé­nye­zé­sé­re – a köz­igaz­ga­tá­si és igaz­ság­ügyi minisz­ter, a leg­főbb ügyész, a Leg­fel­sőbb Bíró­ság elnö­ke és az Álla­mi Szám­ve­vő­szék elnö­ke 2011. novem­ber 18-án Buda­pes­ten közös nyi­lat­ko­za­tot írtak alá, amely­ben erköl­csi köte­le­zett­sé­get vál­lal­tak az álta­luk veze­tett álla­mi szer­vek kor­rup­ci­ó­val szem­be­ni ellen­ál­ló képes­sé­gé­nek erő­sí­té­sé­re, a kor­rup­ció­el­le­nes esz­köz­tár fej­lesz­té­sé­re. Az össze­fo­gás­hoz 2012-ben csat­la­ko­zott az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal, majd 2014-ben a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um, 2016-ban – az együtt­mű­kö­dés ötö­dik évfor­du­ló­ján – a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság és a Magyar Nem­ze­ti Bank, idén pedig a Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal is.

2020. novem­ber 26-án, kilenc évvel a közös nyi­lat­ko­zat alá­írá­sa után az együtt­mű­kö­dő intéz­mé­nyek a Magyar Nem­ze­ti Bank szer­ve­zé­sé­ben – a jár­vány miatt online for­má­ban – érté­kel­ték kor­rup­ció meg­elő­zé­se és vissza­szo­rí­tá­sa érde­ké­ben vég­zett tevé­keny­sé­gük ered­mé­nye­it. Hang­sú­lyoz­ták: Magyar­or­szá­gon tovább­ra is az átlát­ha­tó­ság és az elszá­mol­tat­ha­tó­ság jelen­tik a meg­fe­le­lő esz­kö­zö­ket a köz­élet tisz­ta­sá­gá­nak sza­va­to­lá­sá­ra egy olyan hely­zet­ben, ami­kor – ahogy arra a világ veze­tő nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tei, köz­tük az ENSZ, az OECD vagy az IMF is rámu­tat­nak – a jár­vány világ­szer­te növel­he­ti a kor­rup­ci­ós koc­ká­za­to­kat és a tár­sa­dal­mi bizal­mat­lan­sá­got.

Hazánk­ban a jog­ál­la­mi­ság alap­ját jelen­tő alkot­má­nyos szin­ten jele­nik meg a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés. Az integ­ri­tás pedig a min­den­na­pi élet szint­jén azt jelen­ti, hogy az állam olyan fel­té­te­le­ket teremt, hogy a kor­rup­ci­ó­ra lehe­tő­sé­get adó hely­ze­tek létre sem tud­nak jönni. A gaz­da­ság növe­ke­dé­sé­ből és kife­hé­rí­té­sé­ből faka­dó pozi­tív folya­ma­tok, az egy­sze­rű­sö­dő és kiszá­mít­ha­tó adó­rend­szer, az admi­niszt­rá­ció­csök­ke­nés, illet­ve az átlát­ha­tó és zárt ügy­in­té­zés, vala­mint az igaz­ság­szol­gál­ta­tás kor­rup­ci­ót szank­ci­o­ná­ló jog­gya­kor­la­ta – az állam­pol­gá­rok­nak is elő­nyö­sek, ezál­tal ugyan­is erő­sö­dik a pénz­ügyi és tár­sa­dal­mi biz­ton­sá­guk, kiszá­mít­ha­tób­bak és job­bak lesz­nek a min­den­na­pi élet­kö­rül­mé­nye­ik.

* * *

A ren­dez­vé­nyen Dr. Pin­tér Sán­dor miniszterelnök-helyettes, bel­ügy­mi­nisz­ter elmond­ta: „A Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um tovább­ra is hatá­ro­zot­tan és követ­ke­ze­te­sen lép fel a kor­rup­ció min­den for­má­ja ellen. Az új Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Stra­té­gi­á­ban köz­pon­ti sze­re­pet kap­nak a kor­rup­ció meg­elő­zé­sé­ben a tech­ni­kai esz­kö­zök, mint pél­dá­ul az elekt­ro­ni­kus ügy­in­té­zés szé­le­sebb körű alkal­ma­zá­sa, az infor­ma­ti­kai rend­sze­rek­hez való hoz­zá­fé­rés sze­mély­azo­no­sí­tás­hoz köté­se és nap­ló­zá­sa, vala­mint a köz­igaz­ga­tá­si ügyek­ben tör­té­nő auto­ma­ti­kus dön­tés­ho­za­tal. A Kor­mány szán­dé­ka, hogy a kor­rup­ció­el­le­nes küz­de­lem­ben minél szé­le­sebb együtt­mű­kö­dés való­sul­jon meg, ezért a stra­té­gia elfo­ga­dá­sá­val egy­ide­jű­leg fel­kér­te a nyi­lat­ko­zat­hoz eddig nem csat­la­ko­zott álla­mi szer­ve­ket a csat­la­ko­zás­ra.”

Domo­kos Lász­ló, az Álla­mi Szám­ve­vő­szék elnö­ke hang­sú­lyoz­ta: "Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék 2020-ban min­den koráb­bi­nál nagyobb hatást gya­ko­rolt a magyar köz­szfé­ra integ­ri­tá­sá­ra, a kor­rup­ció meg­elő­zé­sét biz­to­sí­tó rend­sze­rek fej­lesz­té­sé­re. Az ÁSZ 2020-tól az integ­ri­tás­kont­rol­lok moni­tor­ing alapú érté­ke­lé­sé­re helye­zi a hang­súlyt, ennek kere­té­ben 3197 önkor­mány­zat­nál érté­ke­li a kor­rup­ció ellen védett­sé­get biz­to­sí­tó rend­sze­rek kiépí­tett­sé­gét, vala­mint meg­ál­la­pí­tá­sa­i­val és javas­la­ta­i­val min­den továb­bi ellen­őr­zött szer­ve­zet­nél hoz­zá­já­rul a kor­rup­ció meg­elő­zé­sé­hez. Az ÁSZ fel­mé­ré­se sze­rint 2020-ban tovább erő­sö­dött a kor­rup­ció ellen védett­sé­get biz­to­sí­tó integ­ri­tás­kont­rol­lok kiépí­tett­sé­ge a magyar köz­szfé­rá­ban. A magyar gaz­da­ság elmúlt évek­ben vég­be­ment fenn­tart­ha­tó kife­hé­rí­té­se pedig a kor­rup­ció elle­ni rend­szer­szin­tű fel­lé­pés ered­mé­nyes­sé­gét támaszt­ja alá."

Dr. Kand­rács Csaba, a Magyar Nem­ze­ti Bank alel­nö­ke rámu­ta­tott: „Az integ­ri­tás erő­sí­té­sé­re a Magyar Nem­ze­ti Bank tavaly önál­ló meg­fe­le­lő­sé­gi szer­ve­ze­ti egy­sé­get hozott létre, idén pedig meg­újít­ja a belső Eti­kai Kóde­xét. 2020-ban a jegy­bank fel­ügye­le­ti terü­le­te mun­ka­vál­la­ló­i­nak az ira­tok biz­ton­sá­gi szint­jét meg­nö­ve­lő, hite­les elekt­ro­ni­kus alá­írást tett lehe­tő­vé, s beve­zet­te a belső sza­bá­lyo­zók meg­is­me­ré­sé­nek digi­tá­lis nyom­kö­ve­té­sét is. A pénz­ügyi intéz­mé­nyek felé hang­sú­lyos elvá­rás a belső védel­mi vona­lak erő­sí­té­se, miköz­ben az MNB piaci visszaélés-bejelentési rend­szert is működ­tet. Az azon­na­li fize­té­si rend­szer beve­ze­té­se és a digi­tá­lis fize­té­si szol­gál­ta­tá­sok erő­sí­té­se pedig az egész tár­sa­da­lom szá­má­ra erő­sí­tet­te az átlát­ha­tó­sá­got.”

Dr. Senyei György, az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal elnö­ke hang­sú­lyoz­ta: „Az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal a bíró­sá­gok integ­ri­tá­sá­nak erő­sí­té­sé­hez azzal tud hoz­zá­já­rul­ni, hogy egy­részt biz­to­sít­ja a bíró­sá­gok alkot­má­nyos műkö­dé­sé­nek köz­pon­ti igaz­ga­tá­si fel­té­te­le­it, más­részt a kine­ve­zé­si jog­kö­ré­be tar­to­zó veze­tők­től is elvár­ja ezen alap­el­vek helyi érvé­nye­sí­té­sét. Az OBH elnö­ke ugyan­is irá­nyít­ja és ellen­őr­zi az íté­lő­táb­lák és a tör­vény­szé­kek elnö­ke­i­nek igaz­ga­tá­si tevé­keny­sé­gét és mivel ezek a bíró­sá­gi veze­tők fel­ügye­lik az alá­juk tar­to­zó bíró­sá­gi szer­ve­ze­ti egy­sé­gek veze­tő­it, kiala­kít­ha­tó az igazgatási-felügyeleti intéz­ke­dé­sek olyan lán­co­la­ta, amely egy­részt képes loká­li­san érvé­nye­sí­te­ni a köz­pon­ti intéz­ke­dé­se­ket, más­részt a helyi tapasz­ta­la­tok vissza­csa­to­lá­sá­val hoz­zá­já­rul az igaz­ga­tá­si esz­köz­rend­szer fej­lesz­té­sé­hez.”

Dr. Kovács Lász­ló, a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság elnö­ke kifej­tet­te: „A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság 25 évvel ezelőt­ti lét­re­ho­za­ta­la óta elkö­te­le­zett abban, hogy a köz­pén­zek haté­kony fel­hasz­ná­lá­sá­nak, a köz­va­gyon védel­mé­nek, vala­mint a köz­be­szer­zé­si eljá­rá­sok tisz­ta­sá­gá­nak sérel­mé­hez veze­tő vissza­élés­sze­rű, jog­sér­tő, illet­ve kor­rup­ci­ós jel­le­gű cse­lek­mé­nyek ellen fel­lép­jen. A transz­pa­ren­cia és a ver­seny­fel­té­te­lek biz­to­sí­tá­sá­nak hite­les adat­bá­zi­son ala­pu­ló és objek­tív méré­se érde­ké­ben a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság kez­de­mé­nyez­te sta­tisz­ti­kai tevé­keny­sé­gé­nek akk­re­di­tá­ci­ó­ját a Köz­pon­ti Sta­tisz­ti­kai Hiva­tal­nál, mely akk­re­di­tá­ció ered­mé­nye­ként a Ható­ság csat­la­koz­ha­tott a Hiva­ta­los Sta­tisz­ti­kai Szol­gá­lat­hoz, így a magyar köz­be­szer­zé­sek­kel kap­cso­la­to­san kizá­ró­lag a Ható­ság sta­tisz­ti­kái irány­adó­ak immár hiva­ta­lo­san is. A Ható­ság sta­tisz­ti­kái alap­ján pedig egy­ér­tel­mű, hogy mind az átlát­ha­tó­ság mind a ver­seny­fel­té­te­lek a köz­be­szer­zé­si eljá­rá­sok terü­le­tén évek óta szin­te tel­jes mér­ték­ben meg­va­ló­sul­nak.”

Dr. Laj­tár Ist­ván köz­jo­gi leg­főbb ügyész helyet­tes rávi­lá­gí­tott:A köz­élet tisz­ta­sá­sá­gá­ért tett első közös szán­dék­nyi­lat­ko­zat óta eltelt közel egy évti­zed­ben Magyar­or­szág Ügyész­sé­gé­nek tevé­keny­sé­gé­ben köz­pon­ti sze­re­pet ját­szott a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem. Vád­ha­tó­sá­gi funk­ci­ó­já­ból faka­dó­an, a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek miatt indult bün­te­tő­el­já­rá­sok­ban is fon­tos fel­adat hárul az ügyész­ség­re. A hiva­ta­li kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek nyo­mo­zá­sa kizá­ró­la­gos ügyész­sé­gi nyo­mo­zás alá tar­to­zik. Az ügyész­sé­gi nyo­mo­zás 2019 feb­ru­ár­já­ban struk­tu­rá­li­san átala­kí­tás­ra került azzal a cél­lal, hogy ezen bün­te­tő­el­já­rá­sok is minél sike­re­seb­bek legye­nek. A magyar ügyész­ség nem­zet­kö­zi szín­té­ren is fon­tos sze­re­pet vál­lal a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem­ben.”

Dr. Szé­kely Ákos, a Kúria elnök­he­lyet­te­se nyo­ma­té­ko­sí­tot­ta:A Kúria a tör­vény szi­go­rát alkal­maz­za a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek kap­csán hozott íté­le­te­i­ben. A leg­főbb bírói fórum az elmúlt egy évben nagy­ság­ren­di­leg har­minc olyan ügy­ben járt el érdem­ben, amely­nek tár­gya kor­rup­ci­ós cse­lek­mény volt. Indo­ko­lá­sa­i­ban hang­sú­lyoz­za, a hiva­ta­los sze­mély a köz­ha­ta­lom része­se. Műkö­dé­sé­vel szem­ben alap­ve­tő köve­tel­mény, hogy a köz­ha­tal­mat az őt ter­he­lő köz­fel­adat vég­zé­sé­re hasz­nál­ja. Ennek elen­ged­he­tet­len fel­té­te­le, hogy hatás­kö­ré­ben marad, és a hatás­kö­ré­be tar­to­zó fel­adat­kört, az egyes ügye­ket rész­re­haj­lás nél­kül inté­zi.”

Rigó Csaba Balázs, a Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal elnö­ke kiemel­te: „A Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal a hatás­kö­ré­be tar­to­zó tevé­keny­sé­gek ellá­tá­sa során eddig is aktí­van köz­re­mű­kö­dött a kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tok csök­ken­té­sé­ben. Az idei esz­ten­dő­ben a hiva­tal kor­rup­ció­el­le­nes tevé­keny­sé­gét mun­kánk során tovább tud­tuk erő­sí­te­ni mind a szer­ve­ze­ti, mind a hatás­kör­ből faka­dó integ­ri­tás tekin­te­té­ben. Mi sem mutat­ja job­ban a GVH ilyen irá­nyú elkö­te­le­ző­dé­sét, mint hogy hiva­tal­ba lépé­se­met köve­tő első intéz­ke­dé­se­im között sze­re­pelt a ver­seny­ha­tó­ság csat­la­ko­zá­sá­nak kez­de­mé­nye­zé­se az intéz­mény­kö­zi össze­fo­gás­hoz.”

RÉSZLETES SAJTÓÖSSZEFOGLALÓK

A Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um hatá­ro­zot­tan és követ­ke­ze­te­sen fel­lép a kor­rup­ció min­den for­má­ja ellen. Ennek érde­ké­ben meg­al­kot­tuk a 2020-2022 közöt­ti idő­szak­ra szóló közép­tá­vú Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Stra­té­gi­át (NKS) és az ahhoz kap­cso­ló­dó intéz­ke­dé­si ter­vet.

A stra­té­gi­á­ban a koráb­bi sza­bály­ala­pú és érték­ala­pú esz­kö­zök mel­lett újdon­ság­ként jelen­nek meg és köz­pon­ti sze­re­pet kap­nak a kor­rup­ció meg­elő­zé­sé­ben a tech­ni­kai esz­kö­zök.

A Kor­mány közel egy­mil­li­árd forint fej­lesz­té­si for­rást külö­ní­tett el az NKS intéz­ke­dé­si ter­vé­ben meg­ha­tá­ro­zott fel­ada­tok meg­va­ló­sí­tá­sá­ra.

Az NKS vég­re­haj­tá­si ter­vé­nek főbb ele­mei:

  • Egy­sé­ges szem­pont­rend­szer az e- köz­igaz­ga­tá­si fej­lesz­té­sek­ben
  • Auto­ma­ti­zált dön­tés­tá­mo­ga­tó rend­szer lét­re­ho­zá­sa
  • Infor­ma­ti­kai rend­szer a szer­ve­ze­ten belü­li koc­ká­zat­ke­ze­lés­hez
  • Anti­kor­rup­ci­ós és integ­ri­tás kép­zé­sek
  • A kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tok­kal érin­tett mun­ka­kö­rök és állás­he­lyek fel­mé­ré­se, a kor­rup­ci­ós kitett­sé­get csök­ken­tő intéz­ke­dé­sek
  • Eset­tár a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek­ről
  • Kor­rup­ció­meg­elő­zé­si média­tar­tal­mak készí­té­se

A Nem­ze­ti Védel­mi Szol­gá­lat meg­elő­ző tevé­keny­sé­gé­nek fóku­szá­ban a rend­vé­del­mi okta­tá­si intéz­mé­nyek hall­ga­tói áll­nak. Kép­zé­sük része a befo­lyá­so­lá­si kísér­le­tek vissza­uta­sí­tá­sá­nak elsa­já­tí­tá­sa. A „Hogyan mond­junk nemet?” című tré­ning a vesz­te­ge­tés elő­ké­szí­té­sé­re irá­nyu­ló maga­tar­tás fel­is­me­ré­sé­ben és elhá­rí­tá­sá­ban ad gya­kor­la­ti fel­ké­szí­tést. A témá­ban kiad­vány is készült, „Hogyan mond­junk nemet?” cím­mel, amely az aláb­bi link­ről tölt­he­tő le: https://nvsz.hu/sites/default/files/hogyanmondjunknemet.pdf

A COVID-19 világ­jár­vány követ­kez­té­ben kiala­kult rend­kí­vü­li hely­zet kiemelt kor­rup­ci­ós, illet­ve sza­bály­sér­té­si koc­ká­za­tot jelent. Ezért az Álla­mi Szám­ve­vő­szék 2020-ban min­den koráb­bi­nál nagyobb hatást gya­ko­rolt a magyar köz­szfé­ra integ­ri­tá­sá­ra, a kor­rup­ció meg­elő­zé­sét biz­to­sí­tó rend­sze­rek fej­lesz­té­sé­re. Az ÁSZ 2020-tól az integ­ri­tás­kont­rol­lok moni­tor­ing alapú érté­ke­lé­sé­re helye­zi a hang­súlyt, ennek kere­té­ben 3197 önkor­mány­zat­nál érté­ke­li a kor­rup­ció ellen védett­sé­get biz­to­sí­tó rend­sze­rek kiépí­tett­sé­gét, vala­mint meg­ál­la­pí­tá­sa­i­val és javas­la­ta­i­val min­den továb­bi ellen­őr­zött szer­ve­zet­nél hoz­zá­já­rul a kor­rup­ció meg­elő­zé­sé­hez. Az ÁSZ fel­mé­ré­se sze­rint 2020-ban tovább erő­sö­dött a kor­rup­ció ellen védett­sé­get biz­to­sí­tó integ­ri­tás­kont­rol­lok kiépí­tett­sé­ge a magyar köz­szfé­rá­ban. A magyar gaz­da­ság elmúlt évek­ben vég­be­ment fenn­tart­ha­tó kife­hé­rí­té­se pedig a kor­rup­ció elle­ni rend­szer­szin­tű fel­lé­pés ered­mé­nyes­sé­gét támaszt­ja alá.

  • Magyar­or­szá­gon a jog­ál­lam alap­ját jelen­tő Alap­tör­vény­ben jele­nik meg a kor­rup­ció meg­elő­zé­se

Magyar­or­szág Alap­tör­vé­nye (39. cikke (2)) elő­ír­ja, hogy „a köz­pén­zek­kel gaz­dál­ko­dó min­den szer­ve­zet köte­les a nyil­vá­nos­ság előtt elszá­mol­ni a köz­pén­zek­re vonat­ko­zó gaz­dál­ko­dá­sá­val. A köz­pén­ze­ket és a nem­ze­ti vagyont az átlát­ha­tó­ság és a köz­élet tisz­ta­sá­gá­nak elve sze­rint kell kezel­ni.” Hazánk­ban tehát a jog­ál­la­mi­ság alap­ját jelen­tő alkot­má­nyos szin­ten jele­nik meg a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés. Az Alap­tör­vény elő­írá­sa­i­ból kiin­dul­va a szer­ve­ze­ti integ­ri­tás akkor való­sul meg, ha a köz­tu­laj­dont, köz­pénzt hasz­ná­ló szer­ve­ze­tek, intéz­mé­nyek ezen elvek sze­rint működ­nek. Az integ­ri­tás pedig a min­den­na­pi élet szint­jén azt jelen­ti, hogy az állam olyan fel­té­te­le­ket teremt, ame­lyek­kel meg lehet előz­ni a kor­rup­ci­ó­ra lehe­tő­sé­get adó hely­ze­te­ket.

  • Az Ország­gyű­lés bízta meg a szám­ve­vő­szé­ket a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés erő­sí­té­sé­vel

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szé­ket 2008-ban az Ország­gyű­lés bízta meg azzal, hogy for­dít­son kiemelt figyel­met a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés­re. Az ÁSZ erre ala­poz­va, a hol­land szám­ve­vő­szék min­tá­ját ala­pul véve, 2009-ben indí­tot­ta el Integ­ri­tás Pro­jekt­jét, amely ma már szá­mos kez­de­mé­nye­zést fog­lal magá­ba. Az integ­ri­tás, vagy eti­kus magatartás/működés az OECD állás­fog­la­lá­sa sze­rint a jól irá­nyí­tott állam egyik sarok­kö­ve, amely elő­se­gí­ti az állam­ba vetett biza­lom fenn­tar­tá­sát és a kor­rup­ció meg­elő­zé­sét. Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék ezért egyik leg­fon­to­sabb fel­ada­tá­nak tekin­ti az integ­ri­tás­szem­lé­let kiala­kí­tá­sát és elter­jesz­té­sét. Az ennek érde­ké­ben kidol­go­zott „magyar modellt” ma már szá­mos nem­zet­kö­zi szer­ve­zet és kül­föl­di társ­in­téz­mény tekin­ti irány­adó fej­lesz­tés­nek a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem­ben.

  • Nem­ze­ti stra­té­gia a kor­rup­ció ellen – fon­tos az ÁSZ irány­mu­ta­tá­sa

Magyar­or­szág Kor­má­nya 2020 júni­u­sá­ban a 2020-2022 közöt­ti idő­szak­ra vonat­ko­zó­an közép­tá­vú Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Stra­té­gia elfo­ga­dá­sá­ról dön­tött. Az ÁSZ egyik leg­fon­to­sabb cél­ki­tű­zé­se évek óta az integ­ri­tás­szem­lé­let ter­jesz­té­se, így a nem­ze­ti stra­té­gia több pont­ja is a szám­ve­vő­szék elmúlt 10 évben fel­hal­mo­zott tudás­anya­gán alap­szik. A Stra­té­gia intéz­ke­dé­si ter­vé­nek egyik fon­tos eleme, hogy a kor­rup­ció­ér­zé­ke­lés méré­sé­nek mód­szer­ta­nát az Álla­mi Szám­ve­vő­szék irány­mu­ta­tá­sá­nak a figye­lem­be­vé­te­lé­vel dol­goz­za ki a Minisz­ter­el­nök­sé­get veze­tő minisz­ter, a Köz­pon­ti Sta­tisz­ti­kai Hiva­tal és a Nem­ze­ti Köz­szol­gá­la­ti Egye­tem köz­re­mű­kö­dé­sé­vel.

  • A COVID-19 világ­jár­vány rend­kí­vü­li hely­zet kiemelt kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tot jelent

A sza­bály­kö­ve­tés­nek és ren­de­zett­ség­nek a COVID-19 világ­jár­vány idő­sza­ká­ban külö­nö­sen nagy jelen­tő­sé­ge van. Az ENSZ állás­fog­la­lá­sa, nem­zet­kö­zi kuta­tá­sok, illet­ve az Álla­mi Szám­ve­vő­szék érté­ke­lé­se sze­rint a rend­kí­vü­li álla­pot kiemelt kor­rup­ci­ós, illet­ve sza­bály­sér­té­si koc­ká­za­tot jelent, ezért foko­zott jelen­tő­sé­ge van az integ­ri­tás szem­lé­let ter­jesz­té­sé­nek, a kor­rup­ció meg­elő­zé­sét biz­to­sí­tó rend­sze­rek kiépí­tett­sé­gé­nek és működ­te­té­sé­nek a köz­szfé­ra szer­ve­ze­ti­nél.

  • A magyar köz­szfé­rá­ban elter­jedt a kor­rup­ci­ós veszé­lyek­kel szem­be­ni ellen­ál­ló képes­sé­get erő­sí­tő integ­ri­tás­szem­lé­let

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék Integ­ri­tás Pro­jekt­jé­nek kere­té­ben 2011 óta éven­te elvé­gez­te a köz­szfé­ra intéz­mé­nye­i­nek kor­rup­ci­ós veszé­lyez­te­tett­sé­gét, vala­mint a kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tok keze­lé­sé­re szol­gá­ló kont­rol­lok kiépí­tett­sé­gét érté­ke­lő integ­ri­tás fel­mé­rést. A 2020 ápri­li­sá­ban lezárt – sor­rend­ben kilen­ce­dik – kér­dő­íves kuta­tás­hoz min­den koráb­bi­nál több, 4002 köz­pénz­ből műkö­dő, köz­va­gyon keze­lő szer­ve­zet csat­la­ko­zott. Mind­ez azt bizo­nyít­ja, hogy a magyar köz­szfé­ra szer­ve­ze­tei elkö­te­le­zet­tek a meg­elő­zé­sen ala­pu­ló kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés esz­kö­ze­i­nek szer­ve­ze­ti szin­tű alkal­ma­zá­sá­ban. A fel­mé­rés ered­mé­nyei alap­ján az ÁSZ arra a követ­kez­te­tés­re jutott, hogy tovább javult a kor­rup­ció ellen védett­sé­get biz­to­sí­tó integ­ri­tás­kont­rol­lok kiépí­tett­sé­ge a magyar köz­szfé­rá­ban.

A 2020-ban lezárt elem­zés arra is rávi­lá­gí­tott, hogy az össze­fér­he­tet­len­ség, az aján­dé­kok elfo­ga­dá­sa, a koc­ká­zat­elem­zés és az auto­ma­ti­zált rend­sze­rek beve­ze­té­se terü­le­tén még van tere a fej­lő­dés­nek. A fel­mé­rés is rámu­ta­tott, hogy az integ­ri­tás szem­lé­le­tű műkö­dés­nek külö­nös aktu­a­li­tást ad COVID-19 világ­jár­vány, a köz­szfé­rát érin­tő több­let­fel­ada­tok miatt most még fon­to­sabb a kor­rup­ci­ós veszé­lyek elle­ni véde­ke­zés.

  • 3197 önkor­mány­zat és hiva­ta­la­ik kor­rup­ció elle­ni védett­sé­gét erő­sí­ti az ÁSZ

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék 2020 tava­szán meg­kezd­te az összes (3197) magyar­or­szá­gi önkor­mány­zat, illet­ve az önkor­mány­za­ti hiva­ta­lok integ­ri­tá­sá­nak, vagy­is kor­rup­ció elle­ni védett­sé­gé­nek jelen idejű moni­tor­ing érté­ke­lé­sét. A rend­szer­szin­tű ellen­őr­zés támo­ga­tást nyújt a sza­bá­lyok betar­tá­sá­hoz, ami meg­ala­poz­za az önkor­mány­za­tok haté­kony műkö­dé­sét, emel­lett a COVID-19 világ­jár­vány idő­sza­ká­ban hoz­zá­já­rul a meg­nö­ve­ke­dett kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tok elle­ni ered­mé­nyes véde­ke­zés­hez, illet­ve az átlát­ha­tó­ság­hoz, ami min­den állam­pol­gár alap­ve­tő érde­ke.

  • Ellen­őr­zé­si és elem­zé­si tapasz­ta­la­ta­i­val támo­gat­ta az ÁSZ a kór­há­za­kat

2020 már­ci­u­sá­tól – a COVID-19 világ­jár­vány magyar­or­szá­gi meg­je­le­né­sé­től – az Álla­mi Szám­ve­vő­szék nagy hang­súlyt helye­zett a kór­há­zak támo­ga­tá­sá­ra. Az ÁSZ több éves ellen­őr­zé­si és elem­zé­si tapasz­ta­la­ta­i­val támo­gat­ta az egész­ség­ügyi ellá­tó­rend­szer veze­tés­irá­nyí­tá­si és integ­ri­tá­si rend­sze­re­i­nek fej­lesz­té­sét. Mind­ez azt jelen­ti, hogy az elmúlt évek­ben elvég­zett, kór­há­za­kat, illet­ve egész­ség­ügyi szak­ren­de­lő­ket érin­tő ellen­őr­zé­se­i­vel az ÁSZ támo­gat­ta a tör­vé­nyi elő­írá­sok, gaz­dál­ko­dá­si sza­bá­lyok betar­tá­sát, ami meg­ala­poz­za a kór­há­zak haté­kony műkö­dé­sét, és így hoz­zá­já­rul a COVID-19 világ­jár­vány elle­ni haté­kony véde­ke­zés­hez is.

  • Tudás­meg­osz­tás­sal, veze­tő­kép­zés­sel, öntesz­tek­kel is támo­gat­ja az ÁSZ a köz­pénzt hasz­ná­ló­kat

A 2020-ban 150 éves Álla­mi Szám­ve­vő­szék célja a köz­pénz­ügyi hely­zet javí­tá­sa. Mind­ez azt jelen­ti, hogy a szám­ve­vő­szé­ki ellen­őr­zé­sek célja nem a hiba­ke­re­sés, vagy az elma­rasz­ta­lás, hanem a köz­pénz­ügyek fej­lesz­té­se, az ellen­őr­zé­sek hasz­no­su­lá­sa az ellen­őr­zött szer­ve­ze­tek szint­jén és rend­szer­szin­ten egy­aránt. Az ÁSZ célja a köz­pénzt hasz­ná­ló és köz­va­gyont keze­lő szer­ve­ze­tek sza­bá­lyo­zott­sá­gá­nak, kor­rup­ció elle­ni védett­sé­gé­nek, illet­ve átlát­ha­tó­sá­gá­nak erő­sí­té­se. Ennek érde­ké­ben az ÁSZ 2020-ban is szá­mos tanács­adó esz­köz­zel (öntesz­tek­kel, eti­kus veze­tő­kép­ző és tudás­meg­osz­tó prog­ra­mok­kal, elem­zé­sek­kel) támo­gat­ta a köz­szfé­ra szer­ve­ze­te­it az Ország­gyű­lés vonat­ko­zó hatá­ro­za­ta­i­nak meg­fe­le­lő­en. A koráb­bi fel­mé­ré­sek­hez hason­ló önér­té­ke­lő rend­szer kidol­go­zá­sá­val az ÁSZ lehe­tő­sé­get ad arra, hogy az intéz­mé­nyek bár­mi­kor elvé­gez­zék saját szer­ve­ze­tü­kön az önér­té­ke­lést és ezt a koráb­bi évek ada­ta­i­val a kiemelt terü­le­te­ket gra­fi­ku­san össze­ha­son­lít­has­sák.

  • Rend­szer­szin­tű lépé­sek tör­tén­tek a kor­rup­ció és a csa­lás vissza­szo­rí­tá­sa érde­ké­ben

A COVID-19 világ­jár­vány követ­kez­té­ben 2020-ban meg­tör­tek az elmúlt évek pozi­tív gaz­da­sá­gi és költ­ség­ve­té­si folya­ma­tai, ugyan­ak­kor ezek az idei évben is érez­te­tik hatá­su­kat. A kor­rup­ció elle­ni rend­szer­szin­tű fel­lé­pés leg­lát­vá­nyo­sabb ered­mé­nye a magyar gaz­da­ság elmúlt évek­ben meg­va­ló­sí­tott kiemel­ke­dő mér­té­kű fehé­re­dé­se. Az úgy­ne­ve­zett áfa-rés – ami a kive­tett áfa és való­ban a költ­ség­ve­tés­be beér­ke­ző álta­lá­nos for­gal­mi adó közöt­ti különb­sé­get jelen­ti – a 2013-as mint­egy 23%-ról 2018-ra – az Euró­pai Sta­tisz­ti­kai Hiva­tal érté­ke­lé­se sze­rint – 8,4%-ra csök­kent, 2019-ben pedig – az Euró­pai Bizott­ság elő­re­jel­zé­se sze­rint tovább javult, mint­egy 7%-ra. Magyar­or­szág az áfa­csa­lá­sok elle­ni harc éllo­va­sá­vá vált, a magyar állam áfa besze­dé­si haté­kony­sá­ga a nyugat-európai orszá­gos szint­jén van, sőt a német, oszt­rák, belga vagy épp brit érték­nél is jobb. A dina­mi­kus kife­hé­rí­tés több száz­mil­li­ár­dos bevé­telt jelent a költ­ség­ve­tés­nek, miköz­ben növe­li az átlát­ha­tó­sá­got, igaz­sá­gos piaci viszo­nyo­kat teremt a gaz­da­ság sze­rep­lői szá­má­ra, jelen­tő­sen csök­ken­ti a kor­rup­ció lehe­tő­sé­gét és erő­sí­ti a tisz­tes­sé­ges adó­fi­ze­tést, a fair piaci ver­seny­kör­nye­zet meg­szi­lár­dí­tá­sát.

Az integ­ri­tás erő­sí­té­sé­re az MNB tavaly önál­ló meg­fe­le­lő­sé­gi szer­ve­ze­ti egy­sé­get hozott létre, idén pedig meg­újít­ja a belső Eti­kai Kóde­xét. 2020-ban a jegy­bank fel­ügye­le­ti terü­le­te mun­ka­vál­la­ló­i­nak az ira­tok biz­ton­sá­gi szint­jét meg­nö­ve­lő, hite­les elekt­ro­ni­kus alá­írást tett lehe­tő­vé, s beve­zet­te a belső sza­bá­lyo­zók meg­is­me­ré­sé­nek digi­tá­lis nyom­kö­ve­té­sét is. A pénz­ügyi intéz­mé­nyek­nél hang­sú­lyos elvá­rá­sa a belső védel­mi vona­lak erő­sí­té­se, s az MNB visszaélés-bejelentési rend­szert is működ­tet. Az azon­na­li fize­té­si rend­szer beve­ze­té­se az egész tár­sa­da­lom szá­má­ra erő­sí­tet­te az átlát­ha­tó­sá­got.

A Magyar Nem­ze­ti Bank (MNB) a fel­ada­tai haté­kony elvég­zé­sét, s az integ­ri­tást biz­to­sí­tó szer­ve­ze­ti struk­tú­rát ala­kí­tott ki, meg­al­kot­ta és folya­ma­to­san fej­lesz­ti a szer­ve­ze­ti és műkö­dé­si rend­re vonat­ko­zó sza­bály­rend­szert. A jog­sza­bá­lyi ren­del­ke­zé­sek alkal­ma­zá­sán túl az ala­pí­tó okira­tá­ban, alap­ok­má­nyá­ban, tár­sa­dal­mi fele­lős­ség­vál­la­lá­si stra­té­gi­á­já­ban, Eti­kai Kóde­xé­ben rög­zí­tet­te az érté­kek és elvek mel­let­ti elkö­te­le­zett­sé­gét. A jegy­bank a szak­mai és műkö­dé­si stra­té­gi­á­i­ban meg­ha­tá­ro­zot­tak sze­rint biz­to­sít­ja a jegy­ban­ki célok eléré­sét, fel­ada­ta­i­nak ellá­tá­sá­hoz meg­fe­le­lő erő­for­rá­so­kat ren­del, vala­mint az integ­ri­tá­si szem­pon­to­kat figye­lem­be véve kont­roll­me­cha­niz­mu­so­kat alkal­maz a műkö­dés ellen­őr­zé­sé­re, a koc­ká­za­tok keze­lé­sé­re.

A MNB kiemelt pri­o­ri­tás­sal keze­li az álla­mi szer­vek kor­rup­ció­el­le­nes össze­fo­gá­sát és a kap­cso­ló­dó ren­dez­vé­nye­ken, illet­ve tapasz­ta­lat­cse­ré­ken aktív rész­vé­tel­lel fej­lesz­ti ilyen irá­nyú gya­kor­la­tát és oszt­ja meg tapasz­ta­la­ta­it a társ­ha­tó­sá­gok­kal. Az MNB a fel­adat­kö­ré­be tar­to­zó­an köz­re­mű­kö­dik a 2020-2022 közöt­ti idő­szak­ra szóló Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Stra­té­gia meg­va­ló­sí­tá­sá­ban.

A kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pést elő­se­gí­tő fel­ada­to­tok sike­res vég­re­haj­tá­sa az érin­tett szer­ve­ze­tek össze­han­golt erő­fe­szí­té­sét igény­li. Ennek elő­se­gí­té­sé­re ala­kult meg 2015-ben a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um kez­de­mé­nye­zé­sé­re, a Nem­ze­ti Védel­mi Szol­gá­lat koor­di­ná­lá­sá­ban a Kor­rup­ció­el­le­nes és Integ­ri­tás Mun­ka­cso­port, amely­nek tevé­keny­sé­gé­ben az MNB kép­vi­se­lői is részt vesz­nek.

A jegy­ban­kon belül 2019 óta önál­ló szer­ve­ze­ti egy­ség­ként műkö­dő meg­fe­le­lő­sé­gi (comp­li­ance) terü­let szak­ér­tői kiemelt figyel­met for­dí­ta­nak az integ­ri­tás­ra és a kor­rup­ció meg­elő­zé­si tuda­tos­ság erő­sí­té­sé­re a szer­ve­ze­ti kul­tú­rá­ban. Az MNB műkö­dé­sé­vel kap­cso­lat­ban irány­adó hatá­lyos jog­sza­bá­lyok és belső uta­sí­tá­sok ren­del­ke­zé­se­i­ben fog­lalt elő­írá­so­kon túl­me­nő­en a fog­lal­koz­ta­tot­tak­kal szem­ben továb­bi eti­kai elvá­rá­so­kat Eti­kai Kódex­ben fogal­maz­za meg, ame­lyet 2020-ban újít meg.

Az MNB kiemelt figyel­met for­dít az integ­ri­tá­si kép­zé­sek fej­lesz­té­sé­re. Az MNB gon­dos­ko­dik az integ­ri­tá­si kul­tú­ra fej­lesz­té­sé­ről, amely a mun­ka­tár­sak részé­re nem pusz­tán isme­ret­át­adást, hanem belső meg­győ­ző­dés­ből faka­dó for­má­ló­dást, a jegy­ban­ki kul­tú­rá­val való azo­no­su­lást jelent.

Az Álla­mi Szám­ve­vő­szék elnö­ké­nek fel­ké­ré­se alap­ján az MNB részt vett a köz­tu­laj­do­nú gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok­ra kiter­je­dő integ­ri­tás fel­mé­rés­ben, amellyel szin­tén meg­erő­sí­tet­tük elkö­te­le­zett­sé­gün­ket az integritás-alapú szer­ve­ze­ti kul­tú­ra folya­ma­tos fej­lesz­té­se, a jog­sza­bá­lyi köve­tel­mé­nyek­nek meg­fe­le­lő, érték­ori­en­tált műkö­dés meg­va­ló­sí­tá­sa mel­lett. Az MNB tulaj­do­no­si jog­kö­ré­ben gon­dos­ko­dik arról, hogy a több­sé­gi tulaj­do­ná­ban álló gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok a műkö­dé­sük során felel­je­nek meg az integ­ri­tá­si köve­tel­mé­nyek­nek.

Az MNB fel­ügye­le­ti terü­le­té­nek alap­ve­tő kül­de­té­se a magyar pénz­ügyi rend­szer sta­bi­li­tá­sá­nak támo­ga­tá­sa és mélyí­té­se, amely­nek elen­ged­he­tet­len fel­té­te­le az intéz­mé­nyek pru­dens műkö­dé­sé­nek biz­to­sí­tá­sa a folya­ma­tos fel­ügye­lés és az ellen­őr­zé­si eljá­rá­sok segít­sé­gé­vel. Az MNB fel­ügye­le­ti alel­nök­sé­gén alap­elv, hogy a mun­ka­fo­lya­ma­tok egyes fázi­sa­it más-más veze­tők irá­nyí­tá­sa alatt dol­go­zó külön ügy­in­té­zők végez­zék, szá­mos veze­tői kont­roll­pont­tal és a dön­té­sek­nél „négy szem” elvé­nek érvé­nye­sí­té­sé­vel. A belső folya­ma­tok kont­rol­lált­sá­gá­nak növe­lé­se érde­ké­ben – a már évek óta ren­del­ke­zés­re álló fel­ügye­le­ti tevé­keny­sé­gi sta­tisz­ti­ka mel­lett – 2020. janu­ár­tól elekt­ro­ni­kus feladat- és erő­for­rás moni­tor­ing rend­szert vezet­tek be.

Emel­lett az MNB fel­ügye­le­ti terü­le­tén 2020. szep­tem­ber­ben beve­ze­tett elekt­ro­ni­kus rend­szer segít­sé­gé­vel digi­tá­li­san nyo­mon követ­he­tő, hogy a mun­ka­tár­sak meg­is­mer­ték az irány­adó belső jegy­ban­ki sza­bá­lyo­kat, s azo­kat alkal­maz­ni is tud­ják.

Az MNB folya­ma­to­san azon dol­go­zik, hogy a digi­tá­lis adat­elem­zé­sen ala­pu­ló fel­ügye­lé­si mód­szer­tant tovább bővít­se, ennek kere­té­ben meg­kez­dő­dött a vizs­gá­la­tok mód­szer­ta­ná­nak átala­kí­tá­sa is, az adat­elem­zé­sek­re épülő koc­ká­zat­ala­pú érté­ke­lé­sek és vizs­gá­la­tok elő­tér­be helye­zé­sé­nek érde­ké­ben. Az MNB ható­sá­gi eljá­rá­sa­i­ban közel három éve sike­re­sen alkal­maz­za kizá­ró­la­go­san az elekt­ro­ni­kus ügy­in­té­zést. A kor­rup­ció elle­ni lépé­sek között átté­te­les hatá­sú intéz­ke­dés­ként meg­em­lí­ten­dő a digi­tá­lis és azon­na­li fize­té­si szol­gál­ta­tá­sok kiala­kí­tá­sa, amely elő­se­gí­ti a gyors és nyo­mon követ­he­tő tranz­ak­ci­ók elter­je­dé­sét ezál­tal is csök­ken­tő hatást gya­ko­rol­va a kész­pénz­for­ga­lom­ra.

Az integ­ri­tás – a latin „érint­he­tet­len­ség” kife­je­zés alap­ján – a bíró­sá­gok két alap­tu­laj­don­sá­gát, vagy­is a füg­get­len­sé­get és a pár­tat­lan­sá­got fog­lal­ja magá­ba. Az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal elnö­ke ennek erő­sí­té­sé­hez azzal tud hoz­zá­já­rul­ni, hogy egy­részt biz­to­sít­ja a bíró­sá­gok alkot­má­nyos műkö­dé­sé­nek köz­pon­ti igaz­ga­tá­si fel­té­te­le­it, más­részt a kine­ve­zé­si jog­kö­ré­be tar­to­zó veze­tők­től is elvár­ja ezen alap­el­vek helyi érvé­nye­sí­té­sét.

Magyar­or­szág a 2005. évi CXXXIV. tör­vénnyel hir­det­te ki az Egye­sült Nem­ze­tek Szer­ve­ze­té­nek 2003. decem­ber 10. nap­ján kelt Kor­rup­ció Elle­ni Egyez­mé­nyét, amely 11. cik­ké­nek (1) bekez­dé­sé­ben így fogal­maz: „Szem előtt tart­va a bíró­ság füg­get­len­sé­gét és meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pét a kor­rup­ció fel­szá­mo­lá­sá­ban, a részes álla­mok - saját jog­rend­sze­rük alap­el­ve­i­nek meg­fe­le­lő­en és a bírói füg­get­len­ség sérel­me nél­kül - a bíró­ság tag­ja­i­nak becsü­le­tes­sé­gét és a bírói kor­rup­ció meg­elő­zé­sét elő­se­gí­tő intéz­ke­dé­se­ket hoz­nak.”

Ezen nem­zet­kö­zi köte­le­zett­ség­re is tekin­tet­tel szü­le­tett meg az elmúlt évek során az Orszá­gos Bírói Tanács 131/2014. (XI. 10.) OBT hatá­ro­za­tá­val elfo­ga­dott bírói eti­kai kódex, az integ­ri­tá­si sza­bály­zat­ról szóló 6/2016. (V. 31.) OBH uta­sí­tás, az integ­rált koc­ká­zat­ke­ze­lés rend­jé­ről és az integ­ri­tást sértő ese­mé­nyek keze­lé­sé­nek eljá­rás­rend­jé­ről szóló belső OBH sza­bály­zat, továb­bá az OBH 2020-2022 évek­re vonat­ko­zó kor­rup­ció­meg­elő­zé­si intéz­ke­dé­si terve.

Az integ­ri­tá­si sza­bály­zat hatá­lyo­su­lá­sá­nak bizo­nyí­té­ka, hogy a bíró­sá­gok éves integ­ri­tá­si jelen­té­se­i­ből meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a bíró­sá­gi dol­go­zók ele­get tesz­nek a rájuk irány­adó beje­len­té­si köte­le­zett­sé­gek­nek.

A bíró­sá­gi dol­go­zók integ­ri­tás­sal kap­cso­la­tos isme­re­te­i­nek fenn­tar­tá­sa és bőví­té­se folya­ma­tos – e kör­ben külön is kieme­len­dők az Alkot­mány­vé­del­mi Hiva­tal együtt­mű­kö­dé­sé­vel meg­tar­tott biz­ton­ság­tu­da­tos­sá­gi (ún. aware­ness) kép­zé­sek.

A kor­rup­ció üldö­zé­se ugyan­ak­kor nem etikai-integritási, hanem bün­te­tő­jo­gi kate­gó­ria. Az igaz­ga­tá­si esz­kö­zök e kör­ben arra irá­nyul­hat­nak, hogy a kor­rup­ci­ós koc­ká­za­to­kat mini­ma­li­zál­ják, a kor­rup­ci­ós hely­ze­tek lét­re­jöt­tét meg­aka­dá­lyoz­zák.

Az OBH a bíró­sá­gi szer­ve­zet integ­ri­tá­si szem­pon­tok­nak meg­fe­le­lő műkö­dé­sét a – spe­ci­á­li­san integ­ri­tá­si tár­gyú sza­bá­lyo­zá­son felül – az álta­lá­nos igazgatási-ellenőrzési esz­kö­zök alkal­ma­zá­sá­val tudja elő­moz­dí­ta­ni. Az OBH elnö­ke a bíró­sá­gok szer­ve­ze­té­ről és igaz­ga­tá­sá­ról szóló 2011. évi CLXI. tör­vény 65. §-a alap­ján fel­ügye­le­tet gya­ko­rol az íté­lő­táb­lák és a tör­vény­szé­kek elnö­ke­i­nek igaz­ga­tá­si tevé­keny­sé­ge felett. Mivel ezek a bíró­sá­gi veze­tők – mun­kál­ta­tói jog­kör­rel is fel­ru­ház­va – fel­ügye­lik az alá­juk tar­to­zó bíró­sá­gi szer­ve­ze­ti egy­sé­gek veze­tő­it, kiala­kít­ha­tó az igazgatási-felügyeleti intéz­ke­dé­sek olyan lán­co­la­ta, amely egy­részt képes loká­li­san érvé­nye­sí­te­ni a köz­pon­ti intéz­ke­dé­se­ket, más­részt a helyi tapasz­ta­la­tok vissza­csa­to­lá­sá­val hoz­zá­já­rul az igaz­ga­tá­si esz­köz­rend­szer fej­lesz­té­sé­hez.

Az álta­lá­nos igaz­ga­tá­si esz­köz­rend­szer alap­ja­it a bíró­sá­gok igaz­ga­tá­sá­ról ren­del­ke­ző 6/2015. (XI. 30.) OBH uta­sí­tás tar­tal­maz­za. A veze­tői és igaz­ga­tá­si vizs­gá­la­tok pedig fel­tár­hat­nak olyan – az igaz­ga­tá­si ano­má­li­ák mel­lett az integ­ri­tá­si prob­lé­mák hal­ma­zá­ba is tar­to­zó – hely­ze­te­ket, ame­lyek megoldása-felszámolása adott eset­ben mun­kál­ta­tói intéz­ke­dé­se­ket igé­nyel. A 2020-as évben pél­dá­ul sor került igaz­ga­tá­si vizs­gá­la­tot köve­tő­en bíró­val, ille­tő­leg bíró­sá­gi veze­tő­vel szem­ben fegyel­mi eljá­rás meg­in­dí­tá­sá­ra.

A bíró­sá­gi dol­go­zók elle­ni táma­dá­sok, a bíró­sá­gok műkö­dé­sét meg­za­var­ni kívá­nó cse­lek­mé­nyek 2020-as évi cse­kély száma arra utal, hogy az ezek meg­elő­zé­se és lehe­tő­ség sze­rin­ti meg­aka­dá­lyo­zá­sa érde­ké­ben meg­tett intéz­ke­dé­sek siker­rel jár­tak. Külön kieme­len­dő, hogy évek óta folya­ma­to­san csök­ken a bíró­sá­gok műkö­dé­sét idő­sza­ko­san meg­aka­dá­lyoz­ni kívá­nó – első­sor­ban tele­fo­non, másod­sor­ban írás­ban tett – fenye­ge­té­sek száma. Ennek oka való­szí­nű­sít­he­tő­en az elkö­ve­tők haté­kony azo­no­sí­tá­sá­ban és a bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség­re vonás során követ­ke­ze­te­sen alkal­ma­zott – a gene­rá­lis pre­ven­ci­ó­ra is tekin­tet­tel lévő – szank­ci­o­ná­lá­si gya­kor­lat­ban kere­sen­dő.

A bírák ellen az elmúlt évek­ben – sze­ren­csé­re cse­kély szám­ban – indult bün­te­tő­el­já­rá­sok ada­ta­i­ból az lát­ha­tó, hogy a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek­től a bíró­sá­gi szer­ve­zet intakt maradt: egyes elszi­ge­telt ese­te­ket leszá­mít­va a kor­rup­ció évti­ze­dek óta nincs jelen a bíró­sá­gi szer­ve­zet­ben. A bírák ellen indult bün­te­tő­el­já­rá­sok ugyan­is nem hiva­ta­li tevé­keny­sé­gük­höz kap­cso­ló­dó­an, hanem magán­élet­ben elkö­ve­tett cse­lek­mé­nye­ik miatt indul­nak, tipi­ku­san a köz­úti köz­le­ke­dés sza­bá­lya­i­nak meg­sze­gé­sé­vel kap­cso­la­tos bűn­cse­lek­mé­nyek – illet­ve sza­bály­sér­té­sek – miatt.

A bírák ellen indult fegyel­mi eljá­rá­sok alap­ját a bírák jog­ál­lá­sá­ról és java­dal­ma­zá­sá­ról szóló 2011. évi CLXII. tör­vény 105. §-a sze­rint az képe­zi, ha a bíró vét­ke­sen a szol­gá­la­ti viszo­nyá­val kap­cso­la­tos köte­le­zett­sé­ge­it meg­sze­gi, vagy az élet­mód­já­val, maga­tar­tá­sá­val a bírói hiva­tás tekin­té­lyét sérti vagy veszé­lyez­te­ti.

E kör­ben meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy 2020-ban – aho­gyan egyéb­ként az elmúlt évek­ben álta­lá­ban – a fegyel­mi eljá­rá­sok túl­nyo­mó­részt admi­niszt­ra­tív mulasz­tá­sok­hoz, sza­bály­ta­lan­sá­gok­hoz, nem pedig a bíró­hoz mél­tat­lan élet­vi­tel­hez kap­cso­lód­tak.

Nem­csak az átlát­ha­tó­ság és a ver­seny tisz­ta­sá­gá­nak biz­to­sí­tá­sa érde­ké­ben tett továb­bi lépé­se­ket a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság, de újon­nan kötött együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dá­sai révén még haté­ko­nyab­ban tud részt venni a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem­ben. A Köz­be­szer­zé­si Ano­nim Chat indí­tá­sá­val pedig lehe­tő­sé­get biz­to­sít arra, hogy bárki, aki a köz­be­szer­zé­sek­kel kap­cso­la­tos vissza­élés­sze­rű cse­lek­ményt vagy jog­sér­tést tapasz­tal, beje­len­tés­sel éljen a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság felé, ezzel támo­gat­va a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság kor­rup­ció­el­le­nes és a köz­be­szer­zé­si eljá­rá­sok tisz­ta­sá­gá­nak biz­to­sí­tá­sát célzó tevé­keny­sé­gét.

A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság 25 évvel ezelőt­ti lét­re­ho­za­ta­la óta messze­me­nő­en elkö­te­le­zett abban, hogy a köz­pén­zek haté­kony fel­hasz­ná­lá­sá­nak, a köz­va­gyon védel­mé­nek, vala­mint a köz­be­szer­zé­si eljá­rá­sok tisz­ta­sá­gá­nak sérel­mé­hez veze­tő vissza­élés­sze­rű, illet­ve kor­rup­ci­ós jel­le­gű cse­lek­mé­nyek ellen fel­lép­jen. Éppen ezért 2016-ban öröm­mel csat­la­ko­zott az Álla­mi Szám­ve­vő­szék által kez­de­mé­nye­zett – az Euró­pai Uni­ó­ban egyéb­ként egye­dül­ál­ló – kor­rup­ció­el­le­nes össze­fo­gás­hoz, amely álla­mi szer­vek együt­tes és össze­han­golt fel­lé­pé­sét szol­gál­ja az eti­kus és átlát­ha­tó, integ­ri­tás alapú műkö­dés érde­ké­ben.

Az átlát­ha­tó­ság és a ver­seny tisz­ta­sá­gá­nak biz­to­sí­tá­sa – meg­bíz­ha­tó ada­tok alap­ján

A köz­be­szer­zé­sek terü­le­tén a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem leg­fon­to­sabb esz­kö­ze a transz­pa­ren­cia és annak a lehe­tő leg­szé­le­sebb kör­ben tör­té­nő biz­to­sí­tá­sa. Az átlát­ha­tó­ság a hazai köz­be­szer­zé­si eljá­rá­sok­ban gya­kor­la­ti­lag 100%-ban meg­va­ló­sul – ezt az elmúlt évek­ben mind az euró­pai uniós, mind a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság által köz­zé­tett ada­tok alá­tá­maszt­ják. E tel­jes átlát­ha­tó­ság alap­ve­tő­en annak köszön­he­tő, hogy a magyar aján­lat­ké­rők – ellen­tét­ben több más uniós tag­ál­lam aján­lat­ké­rő­i­vel – jog­kö­ve­tők és ele­get tesz­nek az Euró­pai Unió által elő­írt köz­zé­té­te­li köte­le­zett­sé­ge­ik­nek.

A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság tisz­tí­tott ada­to­kon ala­pu­ló sta­tisz­ti­kái évek óta bizo­nyít­ják, hogy a magyar köz­be­szer­zé­si ver­seny évek óta és folya­ma­to­san biz­to­sí­tott. Az elmúlt 12 évben egy eljá­rás­ra átla­go­san mint­egy 7 aján­lat jutott, de lehe­tő­ség van ezen felül rész­aján­lat­té­tel­re is – azaz lehet­sé­ges a tel­jes, sok eset­ben nagy érté­kű köz­be­szer­zés­nek csu­pán egy részé­re aján­la­tot tenni, amely szin­tén növe­li egy eljá­rá­son belül az aján­la­tok szá­mát és ezál­tal a ver­senyt. A ver­senyt bizo­nyos, tör­vény által meg­ha­tá­ro­zott ese­tek­ben kor­lá­to­zó ún. hir­det­mény nél­kü­li tár­gya­lá­sos eljá­rá­sok (HNT) vonat­ko­zá­sá­ban pedig elvi­tat­ha­tat­lan tény, hogy évek óta csök­ke­nő ten­den­ci­át mutat azok ará­nya az összes köz­be­szer­zé­sen belül.  A meg­in­dí­tott hir­det­mény nél­kü­li tár­gya­lá­sos eljá­rá­sok száma az elmúlt hat évben a tizen­har­ma­dá­ra csök­kent – 3626 db-ról 273 db-ra. Ha pedig csu­pán a nem­ze­ti eljá­rás­ren­det néz­zük – amely­ben az eljá­rá­sok közel három­ne­gye­de kerül lefoly­ta­tás­ra – a HNT-k ará­nya 2019-ben mind­össze 0,9% volt. A HNT-k ará­nya pedig a 2020-as évben a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság szi­go­rú ellen­őr­zé­si tevé­keny­sé­gé­nek köszön­he­tő­en tovább csök­kent (2020. novem­ber köze­pé­ig idő­ará­nyo­san 230-ról 202-re).

Az átlát­ha­tó­ság és a tisz­ta ver­seny­fel­té­te­lek hite­les és objek­tív méré­se a fen­ti­ek­re tekin­tet­tel külö­nös jelen­tő­ség­gel bír a köz­be­szer­zé­si eljá­rá­sok tekin­te­té­ben. Fon­tos hang­sú­lyoz­ni, hogy e tekin­tet­ben bár­mi­lyen meg­ál­la­pí­tás kizá­ró­lag hite­les for­rá­so­kon, meg­bíz­ha­tó adat­bá­zi­so­kon és kuta­tá­so­kon ala­pul­hat. Integ­ri­tá­si tevé­keny­sé­ge része­ként erre tekin­tet­tel a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság 2020-ban önként kez­de­mé­nyez­te sta­tisz­ti­kai tevé­keny­sé­gé­nek Köz­pon­ti Sta­tisz­ti­kai Hiva­tal álta­li akk­re­di­tá­ci­ó­ját, illet­ve, hogy ezál­tal a Hiva­ta­los Sta­tisz­ti­kai Szol­gá­lat tag­já­vá vál­has­son, amely garan­ci­át jelent a szak­mai füg­get­len­ség­re, a

pár­tat­lan­ság­ra és az objek­tív elvek­re épülő sta­tisz­ti­kai tevé­keny­ség foly­ta­tá­sá­ra. Az akk­re­di­tá­ci­ós eljá­rás ered­mé­nye­sen zárult, amely azt jelen­ti, hogy a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság hiva­ta­los sta­tisz­ti­kai tevé­keny­sé­ge és szakmai-módszertani gya­kor­la­ta meg­fe­lel a sta­tisz­ti­kai adat­szol­gál­ta­tás magas szín­vo­na­lú uniós és hazai szak­mai köve­tel­mé­nye­i­nek. A hazai köz­be­szer­zé­sek­kel kap­cso­la­to­san tehát Magyar­or­szá­gon 2020. októ­ber végé­től objek­tív, hite­les for­rá­so­kon és adat­bá­zi­so­kon ala­pu­ló sta­tisz­ti­ká­nak kizá­ró­lag a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság sta­tisz­ti­kái tekint­he­tők.

Együtt­mű­kö­dés a kor­rup­ció elle­ni haté­kony fel­lé­pés érde­ké­ben

A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság meg­győ­ző­dé­se, hogy a meg­elő­zés a köz­be­szer­zé­si integ­ri­tás szem­pont­já­ból is kiemel­ke­dő­en fon­tos, amely haté­ko­nyab­ban érhe­tő el az érin­tett szer­ve­ze­tek szo­ros együtt­mű­kö­dé­sé­vel. A kor­rup­ció elle­ni közös fel­lé­pést az elmúlt évek­ben töb­bek között a Nem­ze­ti Adó- és Vám­hi­va­tal­lal, vala­mint az Orszá­gos Rendőr-főkapitánysággal kötött együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dá­sok segí­tet­ték, ame­lyek rend­kí­vül ered­mé­nyes­nek bizo­nyul­tak. Elő­ző­ek­re figye­lem­mel a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság 2020-ban tovább bőví­tet­te szak­mai együtt­mű­kö­dé­se­i­nek szá­mát, és a Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal­lal, majd a Leg­főbb Ügyész­ség­gel is együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dást kötött, ame­lyek­ben külön kitért a 2020-2022 közöt­ti idő­szak­ra vonat­ko­zó közép­tá­vú Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Stra­té­gia meg­va­ló­sí­tá­sa kap­csán tör­té­nő tevé­keny­sé­gek össze­han­go­lá­sá­ra.

Digi­ta­li­zá­ci­ó­val az eti­kus és átlát­ha­tó köz­be­szer­zé­se­kért

A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság ebben az évben egy új plat­form lét­re­ho­zá­sá­val is fel­vet­te a küz­del­met a köz­be­szer­zé­sek­kel kap­cso­la­tos vissza­élés­sze­rű cse­lek­mé­nyek ellen. Tekin­tet­tel arra, hogy a rele­váns infor­má­ci­ók­hoz a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság – más szer­ve­ze­tek­hez hason­ló­an – leg­ha­té­ko­nyab­ban maguk­tól az érin­tet­tek­től jut­hat, 2020. szep­tem­be­ré­ben elin­dí­tot­ta a Köz­be­szer­zé­si Ano­nim Chat fóru­mot (a továb­bi­ak­ban: KAC). A KAC lehe­tő­sé­get biz­to­sít arra, hogy a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság ano­nim beje­len­tő­kön keresz­tül is becsa­tor­náz­za a hazai köz­be­szer­zé­si jog­sér­té­sek­kel kap­cso­la­tos infor­má­ci­ó­kat, külö­nö­sen a vissza­élé­sek­kel gyak­rab­ban fer­tő­zött terü­le­tek, az eljá­rás sze­rep­lő­i­nek tör­vény­sér­tő maga­tar­tá­sa, a til­tott szer­ző­dés­mó­do­sí­tá­sok, és az eset­le­ges köz­be­szer­zé­si kar­tel­lek tekin­te­té­ben. A KAC hasz­ná­la­tá­val bárki – sze­mély­azo­nos­sá­gá­nak fel­tá­rá­sa nél­kül – jelez­he­ti a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság­nak, ha köz­be­szer­zé­sek­kel kap­cso­la­tos jog­sér­tést ész­lel.

Szi­go­rúbb ellen­őr­zé­si tevé­keny­ség – cél a továb­bi sza­bály­ta­lan­sá­gok meg­elő­zé­se

A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság 2020-ban a köz­pén­zek haté­kony elköl­té­sé­nek biz­to­sí­tá­sa érdek­ben tovább szi­go­rí­tott ellen­őr­zé­si tevé­keny­sé­gén. A folya­mat­ba épí­tett ellen­őr­zés első pont­ja a köz­be­szer­zé­sek­kel kap­cso­la­tos hir­det­mé­nyek ellen­őr­zé­se, amely tevé­keny­sé­get a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság meg­ala­ku­lá­sa óta folya­ma­to­san végez. Hir­det­mény­el­len­őr­zé­si tevé­keny­sé­ge alap­ján a Ható­ság elnö­ke 2020-ban 23 jog­or­vos­la­tot indí­tott a Köz­be­szer­zé­si Dön­tő­bi­zott­ság előtt. Ver­senyt kor­lá­to­zó hatá­sa miatt a hir­det­mény nél­kü­li tár­gya­lá­sos eljá­rá­sok ellen­őr­zé­se kiemelt fon­tos­sá­gú a Köz­be­szer­zé­si Ható­ság szá­má­ra – ennek is köszön­he­tő­en azok száma az elmúlt évek­ben drasz­ti­ku­san csök­kent. Magyar­or­szág e téren már 2019-re is az Uniós élme­zőny­be tar­to­zott, 2020-ban sike­rült ezen eljá­rá­sok darab­szá­mát lej­jebb szo­rí­ta­ni, a 2019-es ada­tok­hoz képest még több, mint 10%-kal. A Köz­be­szer­zé­si Ható­ság szerződés-ellenőrzési tevé­keny­sé­ge is meg­erő­sí­tés­re került ebben az évben; a köz­be­szer­zé­si szer­ző­dé­sek tel­je­sí­té­sé­nek szak­mai meg­va­ló­su­lá­sát az Épí­tés­ügyi Minő­ség­el­len­őr­ző Inno­vá­ci­ós NKFT-vel, vala­mint a Tel­je­sí­tés­iga­zo­lá­si Szak­ér­tői Szerv­vel kötött együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dás szol­gál­ja a jövő­ben.

A köz­élet tisz­ta­sá­sá­gá­ért tett első közös szán­dék­nyi­lat­ko­zat óta eltelt közel egy évti­zed­ben Magyar­or­szág Ügyész­sé­gé­nek tevé­keny­sé­gé­ben köz­pon­ti sze­re­pet ját­szott a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem. Vád­ha­tó­sá­gi funk­ci­ó­já­ból faka­dó­an, a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek miatt indult bün­te­tő­el­já­rá­sok­ban is fon­tos fel­adat hárul az ügyész­ség­re.

Mind­emel­lett a hiva­ta­li kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek nyo­mo­zá­sa kizá­ró­la­gos ügyész­sé­gi nyo­mo­zás alá tar­to­zik. Az ügyész­ség szo­ro­san együtt­mű­kö­dik az ezen bűn­cse­lek­mé­nyek fel­de­rí­té­sé­re hiva­tott ható­sá­gok­kal, így külö­nö­sen a Nem­ze­ti Védel­mi Szol­gá­lat­tal. A kiala­kult haté­kony esz­köz­rend­szer nagy­ban hoz­zá­já­rult ahhoz, hogy ezen bűn­cse­lek­mé­nyek köré­ben ered­mé­nyes a ható­sá­gi fel­lé­pés.

Az ügyész­sé­gi nyo­mo­zás 2019 feb­ru­ár­já­ban struk­tu­rá­li­san átala­kí­tás­ra került azzal a cél­lal, hogy ezen bün­te­tő­el­já­rá­sok is minél sike­re­seb­bek legye­nek. Az egy­sé­ges nyo­mo­zó ügyész­sé­gi szer­ve­zet­ben a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség irá­nyí­tá­sa alatt öt regi­o­ná­lis nyo­mo­zó ügyész­ség végzi az ügyész­sé­gi nyo­mo­zá­so­kat. Ezzel együtt a fővá­ros­ra kiter­je­dő ille­té­kes­ség­gel a Fővá­ro­si Nyo­mo­zó Ügyész­ség is lét­re­jött.

Az ügyész­ség szak­mai meg­íté­lé­se sze­rint, a gaz­da­sá­gi kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek ese­té­ben a fel­lé­pés ered­mé­nyes­sé­gé­nek foko­zá­sa továb­bi esz­kö­zök beve­ze­té­sé­vel érhe­tő el. A Leg­főbb Ügyész­ség ennek érde­ké­ben 2019 végén javas­la­tok­kal élt a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um felé. Az ügyész­ség kez­de­mé­nye­zé­se sze­rint a meg­ha­tá­ro­zott cég­mé­ret fölött köte­le­ző integ­ri­tás­szer­ve­zet lét­re­ho­zá­sa, a ver­seny­szfé­rá­ban a ver­seny tisz­ta­sá­gát sértő tevé­keny­sé­gek bün­tet­he­tő­sé­ge, a kész­pénz­for­ga­lom jelen­le­gi­nél nagyobb mér­té­kű vissza­szo­rí­tá­sa és a vagyon­nyi­lat­ko­zat­té­te­li köte­le­zett­sé­gek új ala­pok­ra helye­zé­se mind olyan esz­kö­zök, amik javít­hat­ják a fel­lé­pés ered­mé­nyes­sé­gét. Az ügyész­sé­gi javas­lat tar­tal­maz­ta azt is, hogy a meg­bíz­ha­tó­sá­gi vizs­gá­la­to­kat ter­jesszék ki a köz- és ver­seny­szfé­ra talál­ko­zá­si terü­le­te­i­re, pél­dá­ul a köz­be­szer­zé­sek­re. Ez utób­bi a Rend­őr­sé­gi tör­vény 2020 júli­u­si módo­sí­tá­sá­val meg­va­ló­sult.

A magyar ügyész­ség nem­zet­kö­zi szín­té­ren is fon­tos sze­re­pet vál­lal a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem­ben.

A gaz­da­sá­gi bűn­cse­lek­mé­nyek­hez kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek is kap­cso­lód­hat­nak. Emi­att is kiemel­ten fon­tos, hogy a szer­ve­ze­tünk - mind veze­tői, mind szak­ér­tői szin­ten - tovább­ra is szo­ro­san együtt­mű­kö­dik az OLAF-fal, mint az uniós pén­zek­kel össze­füg­gő admi­niszt­ra­tív sza­bály­ta­lan­sá­go­kat vizs­gá­ló uniós szer­ve­zet­tel. Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész és Ville Itälä OLAF főigaz­ga­tó a 2020 janu­á­ri buda­pes­ti talál­ko­zó­ju­kon meg­ál­la­pod­tak abban, hogy az eddig is jól műkö­dő szak­mai kap­cso­lat továb­bi elmé­lyí­té­se érde­ké­ben együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dást dol­goz­nak ki.

Az OLAF 2019-as éves jelen­té­se sze­rint a magyar ügyész­ség az uniós átla­got (39%) lénye­ge­sen meg­ha­la­dó­an emel vádat az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa­i­val érin­tett ügyek­ben (47%). Emel­lett az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa­i­nak száma az utób­bi évek­ben folya­ma­to­san csök­kent. Míg 2015-2016-ban tíz-tíz, 2017-ben hat, 2018-ban négy, 2019-ben pedig három aján­lás érke­zett. Az OLAF egyre több­ször olyan ügy­ben tesz igaz­ság­ügyi aján­lást, amely­ben már folyik Magyar­or­szá­gon nyo­mo­zás.

Az EUROJUST több uniós orszá­got érin­tő súlyos és szer­ve­zett bűn­cse­lek­mé­nyek ese­tén nyújt segít­sé­get a tag­ál­la­mok ügyész­sé­ge­i­nek. A magyar kez­de­mé­nye­zé­sű ügyek 2019-ben az EUROJUST új ügye­i­nek 5,3%-át tet­ték ki, amely alap­ján Magyar­or­szág az 5. leg­több ügyet nyitó tag­ál­lam. Ezen adat jól tük­rö­zi azt, hogy a magyar ügyész­ség aktív sze­re­pet ját­szik a nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dés­ben.

A kor­rup­ci­ós ügyek­ben a meg­elő­zés egyik fon­tos esz­kö­ze, hogy a köz­vé­le­mény nyo­mon tudja követ­ni a bün­te­tő­el­já­rá­sok ala­ku­lá­sát, ezért az ilyen bűn­cse­lek­mé­nyek kap­csán tett ügyész­sé­gi intéz­ke­dé­sek­ről (pl.: letar­tóz­ta­tás indít­vá­nyo­zá­sa, vád­eme­lés, fel­leb­be­zés) a saj­tó­szó­vi­vői háló­zat folya­ma­to­san tájé­koz­tat­ja a nyil­vá­nos­sá­got.

Magyar­or­szág Ügyész­sé­ge a 2020. szep­tem­ber 23. nap­ján köz­zé­tett, a kor­rup­ció elle­ni fel­lé­pés­ben együtt­mű­kö­dő álla­mi szer­vek közös nyi­lat­ko­za­tá­ban is leszö­gez­te, hogy tovább­ra is elkö­te­le­zett a kor­rup­ció elle­ni küz­de­lem­ben és a 2020-2022. közöt­ti idő­szak­ra szóló Nem­ze­ti Kor­rup­ció­el­le­nes Stra­té­gia cél­ki­tű­zé­se­i­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­ban.

A Kúria a tör­vény szi­go­rát alkal­maz­za a kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nyek kap­csán hozott íté­le­te­i­ben. A leg­főbb bírói fórum az elmúlt egy évben nagy­ság­ren­di­leg har­minc olyan ügy­ben járt el érdem­ben, amely­nek tár­gya kor­rup­ci­ós cse­lek­mény volt. Indo­ko­lá­sa­i­ban hang­sú­lyoz­za, a hiva­ta­los sze­mély a köz­ha­ta­lom része­se. Műkö­dé­sé­vel szem­ben alap­ve­tő köve­tel­mény, hogy a köz­ha­tal­mat az őt ter­he­lő köz­fel­adat vég­zé­sé­re hasz­nál­ja. Ennek elen­ged­he­tet­len fel­té­te­le, hogy hatás­kö­ré­ben marad, és a hatás­kö­ré­be tar­to­zó fel­adat­kört, az egyes ügye­ket rész­re­haj­lás nél­kül inté­zi.

A dön­té­sek súlyát kiemel­ve és irány­mu­ta­tást adva bíró­sá­gok­nak idén három kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­ménnyel kap­cso­la­tos hatá­ro­zat került köz­zé­té­tel­re a Kúri­ai Hatá­ro­za­tok - Bíró­sá­gi Dön­té­sek kiad­vány­ban:

A Kúria mond­ta ki a végső szót abban az ügy­ben, amely­ben egy volt pol­gár­mes­ter és ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lő arra hivat­ko­zás­sal, hogy ismer olyan hiva­ta­los sze­mé­lye­ket Magyar­or­szá­gon, akik az ő kéré­sé­re, nagyobb össze­gű euró fejé­ben magyar állam­pol­gár­ság­hoz segí­tik az ukrán állam­pol­gá­ro­kat a tör­vé­nyi fel­té­te­lek hiá­nyá­ban is - meg­ál­la­po­dott a IV. és V. rendű ter­hel­tek­kel, hogy utób­bi­ak a magyar állam­pol­gár­sá­got meg­sze­rez­ni akaró, több­nyi­re Kár­pát­al­ján élő, ukrán állam­pol­gár­sá­gú sze­mé­lyek­től össze­gyűj­tik a hono­sí­tá­si kérel­me­ket, vala­mint az „ügy­in­té­zés­hez” szük­sé­ges eurót, majd az ira­to­kat és a pénzt Magyar­or­szág­ra hoz­zák és átad­ják neki. A Kúria hatá­lyá­ban fenn­tar­tot­ta a jog­erős íté­le­tet, amely az I. ter­hel­tet 594 rend­be­li befo­lyás­sal üzér­ke­dés bűn­tet­té­ben mond­ta ki bűnös­nek és 5 év bör­tön­bün­te­tés­re, 5 év köz­ügyek­től eltil­tás­ra, ítél­te, vala­mint vagyon­el­kob­zást ren­delt el. Súlyo­sí­tó körül­mény volt, hogy a ter­hel­tek tevé­keny­sé­ge a kor­mány­za­ti nem­zet­po­li­ti­kai törek­vé­sek lejá­ra­tá­sát ered­mé­nyez­ték és tet­tük Magyar­or­szág nem­zet­kö­zi tekin­té­lyé­nek lejá­ra­tá­sá­ra is alkal­mas volt.

Egy vesz­te­ge­tés­sel, illet­ve hála­pénz fize­té­sé­vel kap­cso­la­tos ügy­ben, amely­ben a főor­vos beosz­tá­sú ter­helt éve­ken keresz­tül oly módon töre­ke­dett jöve­del­mé­nek kiegé­szí­té­sé­re, hogy az álta­la kezelt bete­gek­től, illet­ve isme­rő­sük­től álla­mi egész­ség­ügyi ellá­tá­sért jog­ta­lan vagyo­ni előny­ként pénzt kért, ille­tő­leg az önként fel­aján­lott vagy átad­ni szán­dé­ko­zott díja­zást keve­sell­ve nagyobb össze­ge­ket kért. A Kúria íté­le­té­ben kimond­ta: a kért és ennek ered­mé­nye­ként kapott jut­ta­tás nem sorol­ha­tó a hála­pénz kate­gó­ri­á­já­ba. A cse­lek­ményt 9 rend­be­li – egy eset­ben foly­ta­tó­la­go­san elkö­ve­tett – vesz­te­ge­tés bűn­tet­tének minő­sí­tet­te, ezért őt hal­ma­za­ti bün­te­té­sül 2 év bör­tön­bün­te­tés­re, 3 év orvo­si fog­lal­ko­zás­tól eltil­tás­ra és 3 év köz­ügyek­től eltil­tás­ra ítél­te.

Egy har­ma­dik idei bün­te­tő­ügy­ben a köz­ség önkor­mány­za­ta a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um­mal 27,5 mil­lió forint vissza nem térí­ten­dő támo­ga­tás­ra kötött szer­ző­dést az önkor­mány­za­ti kony­ha fel­újí­tá­sá­ra. Az I. rendű ter­helt, az aljegy­ző tele­fo­non fel­vet­te a kap­cso­la­tot a ter­helt­tár­sá­val, hogy az sze­rez­zen olyan vál­lal­ko­zót, aki majd a meg­hí­vá­sos pályá­za­tot elnye­ri, ehhez őt a szük­sé­ges infor­má­ci­ók­kal majd ellát­ja. Ennek fejé­ben 1.000.000 forin­tot kért vissza­osz­ta­ni a saját maga részé­re; egy­ben már infor­má­ci­ó­kat is átadott arról, hogy a köz­be­szer­zé­si eljá­rás meg­nye­ré­sé­hez milyen össze­gű áraján­la­tot kell majd a vál­lal­ko­zó­nak ten­nie. A jog­erős íté­let az aljegy­zőt hiva­ta­li vesz­te­ge­tés elfo­ga­dá­sa bűn­tet­té­nek minő­sí­tet­te, ezért őt 5 év sza­bad­ság­vesz­tés­re, vala­mint 5 év köz­ügyek­től eltil­tás­ra és 5 év jogi egye­te­mi vég­zett­ség­hez kötött fog­lal­ko­zás­tól eltil­tás­ra ítél­te.

Az ítél­ke­ző és a jog­egy­sé­gi fel­ada­tok ellá­tá­sa mel­lett a Kúria 2020-ban is szá­mos olyan intéz­ke­dést tett, amely emeli a kor­rup­ció­men­tes szer­ve­ze­ti kul­tú­ra szín­vo­na­lát.

A Kúri­án integ­ri­tás fele­lős bíró dol­go­zik, aki 2020. janu­ár hónap­já­ban elké­szí­tet­te a 2019. évre vonat­ko­zó integ­ri­tás jelen­tésétt. 2020-ban a Kúria tör­vé­nyes műkö­dé­sét érin­tő integ­ri­tást sértő ese­mény­re nem tör­tént.

Mind­azon­ál­tal a Kúri­án az elmúlt 9 évben szá­mos olyan intéz­ke­dés szü­le­tett, mely a kor­rup­ció­men­tes szer­ve­ze­ti kul­tú­ra szín­vo­na­lá­nak eme­lé­se irá­nyá­ba hat, külön kieme­len­dők az egyé­ni és a szer­ve­ze­ti integ­ri­tás meg­őr­zé­se cél­já­ból készült sza­bály­za­tok.

2020-ban több­ször módo­sult a Szer­ve­ze­ti és Műkö­dé­si Sza­bály­zat, a Szer­ve­ze­ti és Ügy­el­osz­tá­si Rend, hatály­ba lépett az Ötta­gú taná­csok fel­ál­lí­tá­sá­nak rend­je, a Lakás­bér­le­ti, albér­le­ti díj hoz­zá­já­ru­lás­ról szóló sza­bály­zat. Meg­újult töb­bek között a beszer­zé­sek és szer­ző­dés­kö­té­sek rend­jé­ről szóló sza­bály­zat, a Kúria Ügy­ke­ze­lő Iro­dá­já­nak kar­tá­ja. Módo­sí­tás­ra került szá­mos gaz­dál­ko­dást érin­tő sza­bály­zat is.

A Kúri­án fel­ál­lí­tott stra­té­gia mun­ka­cso­port meg­újí­tot­ta a Kúria közép­tá­vú intéz­mé­nyi stra­té­gi­á­ját a 2020. évben a jog­sza­bály­mó­do­sí­tá­sok nyo­mán bekö­vet­ke­zett vál­to­zá­sok­hoz iga­zod­va.

A Kúri­án évek óta, fél­éves rend­sze­res­ség­gel koc­ká­zat­ke­ze­lé­si mun­ka­cso­port ülé­se­zik a bíró­sá­gi műkö­dés során jelent­ke­ző koc­ká­za­tok tel­jes körű szám­ba­vé­te­le, integ­rált keze­lé­se és haté­kony meg­ol­dá­si javas­la­tok kidol­go­zá­sa érde­ké­ben.

A sze­mé­lyes ada­tok­nak az euró­pai uniós adat­vé­del­mi ren­de­let (GDPR) ren­del­ke­zé­se­i­nek meg­fe­le­lő védel­me cél­já­ból, az adat­vé­del­mi tuda­tos­ság erő­sí­té­se érde­ké­ben a bírák és az igaz­ság­ügyi alkal­ma­zot­tak kép­zé­sen vet­tek részt.

A Kúria elnö­ke 2020. már­ci­us 16-án az új koro­na­ví­rus okoz­ta vál­ság­hely­zet haté­kony és gyors keze­lé­se érde­ké­ben Vál­ság­stá­bot hozott létre, mely azóta folya­ma­to­san műkö­dik.

A koro­na­ví­rus­jár­vány jelen­tős több­let ter­het oko­zott pél­dá­ul az Infor­ma­ti­kai Osz­tály­nak. Sike­rült azon­ban a Kúri­án az infor­ma­ti­kai rend­sze­rek folya­ma­tos és biz­ton­sá­gos üze­mel­te­té­sét biz­to­sí­ta­ni hely­ben és az ott­ho­ni mun­ka­vég­zés során várat­lan és jelen­tős mér­té­kű infor­ma­ti­kai leál­lás és biz­ton­sá­gi inci­den­sek nél­kül.

A leg­főbb bírói fórum szep­tem­ber­ben aka­dály­men­te­sí­tet­te a Kúria Integ­ri­tá­si Sza­bály­za­tát és A Szer­ve­ze­ti Integ­ri­tást Sértő Ese­mé­nyek Keze­lé­sé­nek Eljá­rás­rend­jé­ről szóló sza­bály­za­tot is.

A Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal (GVH) elkö­te­le­zett a kor­rup­ci­ós koc­ká­za­tok csök­ken­té­sé­ben. A GVH a kor­rup­ció­el­le­nes tevé­keny­sé­gét a közel­múlt­ban mind a szer­ve­ze­ti, mind a hatás­kö­ré­ből faka­dó integ­ri­tás olda­lá­ról meg­erő­sí­tet­te. Az elkö­te­le­ző­dés tet­ten érhe­tő hiva­ta­li szin­ten, vala­mint a ver­seny­ha­tó­ság egyes önál­ló szer­ve­ze­ti egy­sé­ge­i­nél szol­gá­la­tot tel­je­sí­tő mun­ka­tár­sak­nál is.

A ver­seny­hi­va­tal 2020-ban jelen­tős szer­ve­ze­ti átala­kí­tá­son esett át, amely haté­ko­nyabb műkö­dést és csa­pat­mun­kát ered­mé­nye­zett. A GVH ezzel össz­hang­ban felül­vizs­gál­ta és módo­sí­tot­ta közép­tá­vú intéz­mé­nyi stra­té­gi­á­ját, ezál­tal egy kezdeményező-együttműködő, gyor­sabb reak­ció­ké­pes­sé­gű, ügy­fél­ba­rát nem­ze­ti ható­ság­gá kíván válni.

A Hiva­tal a kar­tel­lek­kel kap­cso­la­tos infor­má­ció­szer­ző tevé­keny­sé­ge köré­ben – elő­ze­tes bírói enge­déllyel – 2020-ban eddig 26 piaci sze­rep­lő­nél vég­zett kuta­tást, ahon­nan össze­sen 7 tera­bájt mennyi­sé­gű ada­tot fog­lalt le. Emel­lett Kar­tell Chat néven egy Euró­pá­ban is egye­dül­ál­ló ano­nim online kap­cso­lat­fel­vé­te­li rend­szert működ­tet, amely lehe­tő­sé­get nyújt kar­tel­lek beje­len­té­sé­re vagy infor­má­ci­ók átadá­sá­ra, illet­ve érdek­lő­dés­re.

A GVH aktív fel­lé­pé­sé­nek köszön­he­tő­en évről évre egyre töb­ben for­dul­nak a Hiva­tal­hoz, amely­re idén a COVID-19 jár­vány külö­nö­sen ráerő­sí­tett. 2020-ban több mint 1200 panasz és 100 beje­len­tés érke­zett a Hiva­tal­hoz, ami éves szin­ten növe­ke­dést jelent.

A vál­lal­ko­zá­sok össze­fo­nó­dá­sá­nak ellen­őr­zé­se kere­té­ben a GVH fel­ügyel és ellen­őriz min­den, a magyar gaz­da­ság szem­pont­já­ból lénye­ges vál­la­lat­egye­sü­lést vagy fel­vá­sár­lást. Idén a koráb­bi­nál több összefonódás-bejelentés érke­zett, és a tranz­ak­ci­ó­val érin­tett cél­tár­sa­sá­gok árbe­vé­te­le is nőtt a tava­lyi­hoz képest.

A GVH Ver­seny­ta­ná­csa 2020 őszé­ig 37 ügyet zárt le, ame­lyek­ből 20 eset­ben álla­pí­tott meg jog­sér­tést, és össze­sen 7,2 mil­li­árd forint­nyi ver­seny­fel­ügye­le­ti bír­sá­got sza­bott ki.  Kieme­len­dő az is, hogy az eljá­rá­sok során a jog­sza­bá­lyi kere­tek között külön­bö­ző együtt­mű­kö­dé­si lehe­tő­sé­gek áll­nak a vál­lal­ko­zá­sok ren­del­ke­zé­sé­re, melyek­kel csök­kent­he­tik vagy elke­rül­he­tik a bír­sá­got. A GVH 2020-ban eddig több, mint 400 mil­lió forint­nyi bír­ság­csök­ken­tés mel­lett dön­tött a külön­fé­le együtt­mű­kö­dé­si for­mák, az eljá­rás alá von­tak köte­le­zett­ség­vál­la­lá­sai alap­ján.

A ver­seny­hi­va­tal aktív a nem­zet­kö­zi tér­ben is: 2005 óta az OECD-vel közö­sen Ver­seny­ügyi Regi­o­ná­lis Okta­tá­si Köz­pon­tot működ­tet, mely okta­tá­si és szak­mai segít­sé­get nyújt első­sor­ban a kelet-, délkelet- és közép-európai orszá­gok ver­seny­ha­tó­sá­ga­i­nak.

A Gaz­da­sá­gi Ver­seny­hi­va­tal elmúlt három évti­ze­dé­ben kiví­vott nem­zet­kö­zi szak­mai elis­mert­sé­gét jelzi, hogy a világ ver­seny­ha­tó­sá­ga­it tömö­rí­tő Nem­zet­kö­zi Ver­seny­há­ló­zat (ICN) éves kon­fe­ren­ci­á­já­nak 2021-ben Magyar­or­szág adhat ott­hont. A GVH a 3 napos világ­kong­resszus­ra 139 ország­ból 500 ható­sá­gi veze­tőt és ver­seny­jo­gi szak­em­bert vár Buda­pest­re. A ter­vek sze­rint továb­bi 2000-en köve­tik élő­ben inter­ne­ten az ese­ményt a világ min­den tájá­ról. Az ese­mény bemu­ta­tó kis­film­je a Hiva­tal web­ol­da­lán tekint­he­tő meg.