Kereset a gyermekét veszélyeztető nő szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt - a Veszprém Megyei Főügyészség sajtóközleménye

Az ügyész­ség bün­te­tő­jo­gi és köz­jo­gi szak­ágá­nak haté­kony együtt­mű­kö­dé­se foly­tán a gyer­me­kek joga­i­nak védel­mét biz­to­sí­tó intéz­ke­dé­sek­re került sor egy koráb­ban már kis­ko­rú veszé­lyez­te­té­se és testi sér­tés bűn­tet­te miatt elítélt nő ügyé­ben, aki­nek szü­lői fel­ügye­le­ti jogát a bíró­ság a Veszp­rém Megyei Főügyész­ség által indí­tott peres eljá­rás­ban szün­tet­te meg.

Az alpe­rest a bíró­ság a 2018 szep­tem­be­ré­ben jog­erős íté­le­té­vel a gyer­me­ke sérel­mé­re elkö­ve­tett bűn­cse­lek­mény miatt sza­bad­ság­vesz­tés­re ítél­te és egy koráb­bi fel­füg­gesz­tett bör­tön­bün­te­té­sé­nek utó­la­gos vég­re­haj­tá­sát is elren­del­te, a szü­lői fel­ügye­le­ti jog meg­szün­te­té­se irán­ti igény érvé­nye­sí­té­sét pedig egyéb tör­vé­nyes útra utasította.

Az ügyész­ség ezt köve­tő­en pol­gá­ri peres eljá­rás­ban nyúj­tott be kere­se­tet az anya kis­ko­rú gyer­me­kek felet­ti szü­lői fel­ügye­le­ti jogá­nak meg­szün­te­té­se iránt azzal, hogy az íté­let hatá­lya a később szü­le­ten­dő gyer­me­ke­i­re is ter­jed­jen ki.

A bün­te­tő­ügy­ben meg­ál­la­pí­tott tény­ál­lás sze­rint a Vár­pa­lo­tán élő asszony a 2009-ben szü­le­tett leány­gyer­me­két súlyo­san elha­nya­gol­ta, több­ször fel­ügye­let nél­kül hagy­ta, higi­é­ni­á­já­ról nem gon­dos­ko­dott, dur­ván visel­ke­dett vele, de olyan is elő­for­dult, hogy 2016 nya­rán a fel­ső­lég­úti beteg­ség­ben szen­ve­dő kis­lányt ren­de­zet­le­nül, ira­tok, gyógy­sze­rek nél­kül, a gyer­mek­ne­ve­lés­re egyéb­ként is alkal­mat­lan körül­mé­nyek között élő szom­széd­ja­i­ra hagyta.

A köz­ér­dek­vé­del­mi ügy­ben az ügyész­ség által utóbb beszer­zett ira­tok alap­ján arra is adat merült fel, hogy az anya 2018 októ­be­ré­ben a még csak kilenc­éves beteg gyer­me­két huza­mos időre magá­ra hagy­ta, amíg dol­goz­ni ment, és a gyer­mek ekkor már több mint egy hete nem volt isko­lá­ban. Meg­ál­la­pí­tot­ták azt is, hogy az alpe­res 2017 decem­be­ré­ben gon­do­zat­lan ter­hes­ség­ből ikre­ket hozott a világ­ra a lakó­he­lyén, akik a szü­le­té­sü­ket köve­tő­en kór­ház­ba, majd neve­lő­szü­lő­höz kerültek.

A Veszp­ré­mi Járás­bí­ró­ság az ügyé­szi kere­set­nek helyt adva az anya szü­lői fel­ügye­le­ti jogát a gyer­me­kei és a jövő­ben szü­le­ten­dő gyer­me­kei vonat­ko­zá­sá­ban is meg­szün­tet­te, azon­ban fel­jo­go­sí­tot­ta az alpe­rest, hogy a nagyobb leány­gyer­me­ké­vel kap­cso­la­tot tart­son. Az ügyész­ség e dön­tés ellen fel­leb­be­zett, miu­tán a szü­lői fel­ügye­le­ti jogá­tól meg­fosz­tott anyá­val való kap­cso­lat­tar­tást meg­ala­po­zó külön­le­ges indok nem merült fel.

A Veszp­ré­mi Tör­vény­szék, mint másod­fo­kú bíró­ság a fel­leb­be­zés­nek helyt adott, és mel­lőz­te a kap­cso­lat­tar­tás lehe­tő­sé­gé­re vonat­ko­zó rendelkezést.