A kormányablakban dolgozó nő szervezett elkövetői csoport által szállított külföldieknek intézett valótlan tartalmú okmányokat. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség vádirata alapján elítélték, az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében fellebbez.
A vádirat lényege szerint egy 32 éves nő a Fővárosi Kormányhivatal XX. Kerületi Hivatalának kormányablakánál okmányirodai ügyintézői munkakörben dolgozott. Feladatai közé tartozott a személyazonosító igazolványok és az útlevelek kiadása, amely során, ha a kérelmező honosítási okiratot mutatott be, akkor egy ,,Képnézegető” alkalmazást kellett a vádlottnak igénybe vennie a személyazonosság ellenőrzése céljából. Az ügyintézővel kapcsolatba lépett egy szervezett elkövetői kör, és rábírta, hogy 2015 júniusa és 2016 decembere között 168, többek között ukrán, orosz, azeri, iráni, albán állampolgárságú személy részére valótlan tartalmú – a kérelmező személyek fényképével ellátott, azonban különböző, honosított magyar állampolgárságú személyek adatait tartalmazó – magyar magánútlevelet és személyazonosító igazolványt állítson ki. A vádlott – személyenként egy vagy két – összesen 198 darab valótlan tartalmú okmányt állított ki, és ezzel az Európai Unió tagállamának okmányaihoz juttatta a nem uniós polgárokat, A nő a ,,Képnézegető” alkalmazást szándékosan nem vette igénybe.
A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a nő ellen bűnszövetségben elkövetett embercsempészés bűntette, valamint 198 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságra.
A bíróság a nőt váddal egyezően bűnösnek mondta ki és őt 5 év 10 hónap börtönbüntetésre, valamint 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős, a kerületi ügyészség fellebbezéssel élt a vádlott terhére súlyosítás céljából, mivel a cselekményeket a törvény öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Az ítélet ellen a vádlott és védője is jogorvoslattal élt elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében.
Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat – a nem jogerős elítélés mértékére figyelemmel – tartóztassa le, azonban ezt a bíróság elutasította. Ez ellen a döntés ellen az ügyészség szintén fellebbezéssel élt.
Az ügyben egy ukrán férfit korábban már felfüggesztett börtönbüntetésre és kiutasításra ítéltek hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettére felbujtás miatt.