Főoldal » Hírek » Fővárosi Főügyészség » Közel 200 valótlan tartalmú útlevelet és személyit állított ki az okmányirodai ügyintéző nem uniós polgároknak – 5 év 10 hónap börtönre ítélték elsőfokon- a Fővárosi Főügyészség sajtóközleménye

A kor­mány­ab­lak­ban dol­go­zó nő szer­ve­zett elkö­ve­tői cso­port által szál­lí­tott kül­föl­di­ek­nek inté­zett valót­lan tar­tal­mú okmá­nyo­kat. A Buda­pes­ti XX., XXI. és XXIII. Kerü­le­ti Ügyész­ség vád­ira­ta alap­ján elítél­ték, az ügyész­ség a bün­te­tés súlyo­sí­tá­sa érde­ké­ben fellebbez.

A vád­irat lénye­ge sze­rint egy 32 éves nő a Fővá­ro­si Kor­mány­hi­va­tal XX. Kerü­le­ti Hiva­ta­lá­nak kor­mány­ab­la­ká­nál okmány­iro­dai ügy­in­té­zői mun­ka­kör­ben dol­go­zott. Fel­ada­tai közé tar­to­zott a sze­mély­azo­no­sí­tó iga­zol­vá­nyok és az útle­ve­lek kiadá­sa, amely során, ha a kérel­me­ző hono­sí­tá­si okira­tot muta­tott be, akkor egy ,,Kép­né­ze­ge­tő” alkal­ma­zást kel­lett a vád­lott­nak igény­be ven­nie a sze­mély­azo­nos­ság ellen­őr­zé­se cél­já­ból. Az ügy­in­té­ző­vel kap­cso­lat­ba lépett egy szer­ve­zett elkö­ve­tői kör, és rábír­ta, hogy 2015 júni­u­sa és 2016 decem­be­re között 168, töb­bek között ukrán, orosz, azeri, iráni, albán állam­pol­gár­sá­gú sze­mély részé­re valót­lan tar­tal­mú – a kérel­me­ző sze­mé­lyek fény­ké­pé­vel ellá­tott, azon­ban külön­bö­ző, hono­sí­tott magyar állam­pol­gár­sá­gú sze­mé­lyek ada­ta­it tar­tal­ma­zó – magyar magán­út­le­ve­let és sze­mély­azo­no­sí­tó iga­zol­ványt állít­son ki. A vád­lott – sze­mé­lyen­ként egy vagy két –  össze­sen 198 darab valót­lan tar­tal­mú okmányt állí­tott ki, és ezzel az Euró­pai Unió tag­ál­la­má­nak okmá­nya­i­hoz jut­tat­ta a nem uniós pol­gá­ro­kat, A nő a ,,Kép­né­ze­ge­tő” alkal­ma­zást szán­dé­ko­san nem vette igénybe.

A Buda­pes­ti XX., XXI. és XXIII. Kerü­le­ti Ügyész­ség a nő ellen bűn­szö­vet­ség­ben elkö­ve­tett ember­csem­pé­szés bűn­tet­te, vala­mint 198 rend­be­li hiva­ta­los sze­mély által elkö­ve­tett közokirat-hamisítás bűn­tet­te miatt nyúj­tott be vád­ira­tot a Buda­pes­ti XX., XXI. és XXIII. Kerü­le­ti Bíróságra.

A bíró­ság a nőt vád­dal egye­ző­en bűnös­nek mond­ta ki és őt 5 év 10 hónap bör­tön­bün­te­tés­re, vala­mint 6 év köz­ügyek­től eltil­tás­ra ítél­te. Az íté­let nem jog­erős, a kerü­le­ti ügyész­ség fel­leb­be­zés­sel élt a vád­lott ter­hé­re súlyo­sí­tás cél­já­ból, mivel a cse­lek­mé­nye­ket a tör­vény öttől tizen­öt évig ter­je­dő sza­bad­ság­vesz­tés­sel ren­de­li bün­tet­ni. Az íté­let ellen a vád­lott és védő­je is jog­or­vos­lat­tal élt elsőd­le­ge­sen fel­men­tés, másod­la­go­san eny­hí­tés érdekében.

Az ügyész­ség indít­vá­nyoz­ta, hogy a bíró­ság a vád­lot­tat – a nem jog­erős elíté­lés mér­té­ké­re figye­lem­mel – tar­tóz­tas­sa le, azon­ban ezt a bíró­ság eluta­sí­tot­ta. Ez ellen a dön­tés ellen az ügyész­ség szin­tén fel­leb­be­zés­sel élt.

Az ügy­ben egy ukrán fér­fit koráb­ban már fel­füg­gesz­tett bör­tön­bün­te­tés­re és kiuta­sí­tás­ra ítél­tek hiva­ta­los sze­mély által elkö­ve­tett közokirat-hamisítás bűn­tet­té­re fel­buj­tás miatt.