Főoldal » Archív » Lakásának eladásánál trükközött – vádemelésre került sor

A Békés­csa­bai Járá­si Ügyész­ség nagyobb kárt okozó csa­lás bűn­tet­te miatt emelt vádat egy 36 éves békés­csa­bai nő ellen, aki laká­sá­nak eladá­sa­kor a vevőt és az ügy­vé­det is megtévesztette.

A vád­lott tulaj­do­ná­ban áll egy békés­csa­bai kis tár­sas­há­zi lakás, amely az egyik pénz­in­té­zet jel­zá­log­hi­te­lé­vel ter­helt, a vád­lott ugyan­is még 2007-ben 1.900.000,- Ft össze­gű, ingat­lan­fe­de­zet mel­lett nyúj­tott, sváj­ci frank alapú hitelt vett fel. A hitel tör­lesz­té­sé­vel a vád­lott 2015-ben már elma­ra­dás­ban volt, az év végén közel 3 M Ft-ot tett ki a tar­to­zá­sa. Ennek elle­né­re – vagy éppen ezért – a vád­lott elha­tá­roz­ta, hogy úgy pró­bál meg pénzt sze­rez­ni, hogy elad­ja a laká­sát. Talált is rá vevőt, egy régi isme­rő­sét – a későb­bi sér­tet­tet –, aki­vel 1,6 mil­lió forint vétel­ár­ban egyez­tek meg, és 2015 szep­tem­be­ré­ben adás­vé­te­li szer­ző­dést is kötöt­tek az ingat­lan­ra. A vád­lott tisz­tá­ban volt azzal, hogy a bank felé a vétel­árat meg­ha­la­dó össze­gű tar­to­zá­sa áll fenn, melyet nem tud kifi­zet­ni, ezért tör­lé­si enge­délyt a bank részé­re nem fog kiad­ni, ennek elle­né­re a vád­lott a vevő­nek és az eljá­ró ügy­véd­nek azt állí­tot­ta, hogy az ingatlan-nyilvántartásban sze­rep­lő jel­zá­log­jog ugyan még nem került tör­lés­re, de a hitelt már kifi­zet­te, ezért az ingat­lant teher­men­te­sen tudja elad­ni. A szer­ző­dés­ben rög­zí­tet­ték, hogy a szer­ző­dés­kö­tés nap­ján a vevő 600.000,- Ft vétel­árat adott át a vád­lott­nak, míg a vád­lott vál­lal­ta, hogy októ­ber köze­pé­ig beszer­zi a bank­tól a tör­lé­si nyi­lat­ko­za­tot és annak bemu­ta­tá­sát köve­tő­en a sér­tett a fenn­ma­ra­dó vétel­árat megfizeti.

A vád­lott és a vevő 2015. októ­ber 14-én ismé­tel­ten meg­je­len­tek az ügy­vé­di iro­dá­ban, ahol a vád­lott valót­la­nul akként nyi­lat­ko­zott, hogy a tör­lé­si nyi­lat­ko­za­tot nem hozta ugyan magá­val, azon­ban azt rövi­de­sen pótol­ni fogja. A vevő a régi isme­ret­ség­re és szom­szé­di viszony­ra tekin­tet­tel a vád­lot­ti állí­tást nem vonta két­ség­be és átad­ta a részé­re a fenn­ma­ra­dó 1 mil­lió forint vételár-hátralékot, a vád­lott pedig írás­be­li nyi­lat­ko­za­tá­val hoz­zá­já­rult ahhoz, hogy a sér­tett tulaj­don­jo­gát a föld­hi­va­tal beje­gyez­ze. Az ügy­véd az adás­vé­te­li szer­ző­dést a föld­hi­va­tal­hoz benyúj­tot­ta, azon­ban az a tulaj­don­jog bejegy­zé­sét jog­erő­sen eluta­sí­tot­ta arra tekin­tet­tel, hogy a jel­zá­log­jog jogo­sult hoz­zá­já­ru­ló nyi­lat­ko­za­tát a sér­tett csa­tol­ni nem tudta. A sér­tett az adás­vé­te­li szer­ző­dést a vád­lott téve­dés­be ejtő nyi­lat­ko­za­ta miatt kötöt­te meg; amennyi­ben tudo­má­sa lett volna arról, hogy az ingat­lant a vétel­árat meg­ha­la­dó tar­to­zás miatt fenn­ál­ló jel­zá­log ter­he­li és azon tulaj­don­jo­got nem sze­rez­het, úgy a vád­lott­nak a vétel­árat nem fizet­te volna ki.

A Békés­csa­bai Járá­si Ügyész­ség a nő ellen nagyobb kárt okozó csa­lás bűn­tet­te miatt emelt vádat. A járá­si ügyész­ség vád­ira­tá­ban a cse­lek­mé­nyét beis­me­rő vád­lot­tal szem­ben tár­gya­lás mel­lő­zé­sé­vel vég­re­haj­tá­sá­ban pró­ba­idő­re fel­füg­gesz­tett bör­tön­bün­te­tés kisza­bá­sát indít­vá­nyoz­ta azzal, hogy a bíró­ság köte­lez­ze őt a sér­tett kárá­nak meg­té­rí­té­sé­re is.