Főoldal » Archív » Mások nevére szóló útlevelekkel csempészett embereket – vádemelés

A Sze­ge­di Járá­si Ügyész­ség vádat emelt azzal a magyar-szerb ket­tős állam­pol­gár fér­fi­val szem­ben, aki 2019 ápri­li­sá­ban két alka­lom­mal nyúj­tott segít­sé­get kül­föl­di állam­pol­gá­rok­nak ahhoz, hogy Szer­bia terü­le­té­ről Magyar­or­szág­ra jogo­su­lat­la­nul belépjenek.

A vád sze­rint a vád­lott 2019 ápri­li­sá­ban Szer­bi­á­ban meg­ál­la­po­dott egy isme­ret­len sze­méllyel abban, hogy kül­föl­di­e­ket szál­lít Szer­bi­á­ból Magyar­or­szág­ra. A meg­bí­zó átadott egy gép­ko­csit erre a célra a vád­lott­nak. Az elkö­ve­tő 2019. ápri­lis 5-én az esti órák­ban Szer­bi­á­ban fel­vett a kocsi­ba két sze­mélyt, akik a szerb határ előtt az autó­ból kiszáll­tak, és a határt gya­lo­go­san meg­ke­rül­ték. Ezután vissza­száll­tak a kocsi­ba, majd a vád­lott a magyar hatá­ron belé­pett velük az ország­ba. Az ellen­őr­zés során a vád­lott a kül­föl­di sze­mé­lyek kap­csán más sze­mé­lyek részé­re kiál­lí­tott ere­de­ti szerb útle­ve­le­ket adott át.

A vád sze­rint az elkö­ve­tő 2019. ápri­lis 7-én ugyan­ez­zel a mód­szer­rel továb­bi két sze­mélyt pró­bált az ország­ba behoz­ni, de a rend­őrök a határ­át­ke­lő­nél fel­tar­tóz­tat­ták, és ész­lel­ték, hogy a szál­lí­tott sze­mé­lyek Magyar­or­szá­gon való tar­tóz­ko­dá­su­kat iga­zol­ni nem tud­ják, az útle­ve­le­ket nem az ő részük­re állí­tot­ták ki.

A vád­lott mind­két alka­lom­mal tisz­tá­ban volt azzal, hogy a szál­lí­tott sze­mé­lyek jog­sze­rű­en nem lép­het­nek be az ország terü­le­té­re, vala­mint azzal is, hogy az ellen­őr­zés­nél átadott szerb útle­ve­lek más sze­mé­lyek részé­re szól­nak. A vád­lott így segít­sé­get nyúj­tott a magyar-szerb határ jog­sza­bá­lyi ren­del­ke­zé­sek meg­sze­gé­sé­vel tör­té­nő átlé­pé­sé­hez, vala­mint más nevé­re szóló való­di köz­ok­ira­tot jogo­su­lat­la­nul hasz­nált fel.

A Sze­ge­di Járá­si Ügyész­ség a letar­tóz­ta­tás­ban lévő, ötven­hat éves elkö­ve­tőt több sze­mély­nek segít­sé­get nyújt­va elkö­ve­tett ember­csem­pé­szés bűn­tet­té­vel és közokirat-hamisítás bűn­tet­té­vel vádol­ja. Az ügyész­ség a vád­lot­tal szem­ben bör­tön­bün­te­tés kisza­bá­sát, vala­mint köz­ügyek gya­kor­lá­sá­tól tör­té­nő eltil­tá­sát indítványozza.

A 2018. júli­us 1-jétől hatá­lyos bün­te­tő­el­já­rá­si tör­vény lehe­tő­vé tette, hogy az ügyész a vád­irat­ban, arra az eset­re, ha a vád­lott a bíró­ság előtt beis­me­rő val­lo­mást tesz, indít­ványt tegyen a kisza­ba­dan­dó bün­te­tés pon­tos mér­té­ké­re. Ebben az ügy­ben az ügyész­ség a vád­lott beis­me­ré­se ese­tén 3 év 4 hónap bör­tön­bün­te­tés kisza­bá­sát, vala­mint a köz­ügyek gya­kor­lá­sá­tól 5 évre tör­té­nő eltil­tá­sát indítványozta.

A vád­lott bűnös­sé­gé­nek kér­dé­sé­ben a Sze­ge­di Járás­bí­ró­ság fog dönteni.