Munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség és az OLAF - a Legfőbb Ügyészség sajtóközleménye

Az Euró­pai Csa­lás Elle­ni Hiva­tal (OLAF) és a magyar ügyész­ség az eddi­gi kivá­ló együtt­mű­kö­dé­sét mun­ka­meg­ál­la­po­dás for­má­já­ban rög­zí­tet­te. A mos­ta­ná­ig a közös érde­kek és célok alap­ján tör­tént munka kere­te­it ezen­túl a mun­ka­meg­ál­la­po­dás for­má­li­san is biztosítja. 

A meg­ál­la­po­dás előz­mé­nye­ként, 2020. janu­ár 31-én Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész hiva­ta­lá­ban fogad­ta az OLAF főigaz­ga­tó­ját, Ville Itälä-t. A talál­ko­zón a felek meg­erő­sí­tet­ték, hogy az uniós pén­ze­ket érin­tő bűn­ügyi vissza­élé­sek kap­csán a szer­ve­ze­tek közöt­ti haté­kony infor­má­ció­cse­rét és együtt­mű­kö­dést tovább­ra is kiemel­ten fon­tos­nak tart­ják. Emel­lett meg­ál­la­pod­tak abban, hogy az eddig is jól műkö­dő szak­mai kap­cso­lat for­má­lis meg­erő­sí­té­se érde­ké­ben együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dást dol­goz­nak ki, mely­nek a vég­le­ge­sí­té­sé­re most került sor.

Az elké­szült mun­ka­meg­ál­la­po­dást az OLAF részé­ről Ville Itälä főigaz­ga­tó, míg a Leg­főbb Ügyész­ség részé­ről dr. Polt Péter leg­főbb ügyész írta alá.

Az OLAF és a Leg­főbb Ügyész­ség közöt­ti együtt­mű­kö­dés leg­fon­to­sabb terü­le­tei a köl­csö­nös infor­má­ció­cse­re, az ope­ra­tív segít­ség­nyúj­tás. A meg­ál­la­po­dás több közös kép­zé­si lehe­tő­sé­get és tech­ni­kai segít­ség­nyúj­tást is lehe­tő­vé tesz.

Az OLAF-fal való együtt­mű­kö­dés segí­ti a Leg­főbb Ügyész­ség Euró­pai Ügyész­ség­gel kötött mun­ka­meg­ál­la­po­dá­sá­ban fog­lal­tak tel­je­sü­lé­sét. Magyar­or­szág nem tagja az Euró­pai Ügyész­ség­nek, de a magyar ügyész­ség – a részt nem vevő orszá­gok közül első­ként és eddig egyet­len­ként – 2021 ápri­li­sá­ban mun­ka­meg­ál­la­po­dást kötött az Euró­pai Ügyész­ség­gel, a közös műkö­dés érdekében.

Az OLAF az uniós pén­zek­kel össze­füg­gő admi­niszt­ra­tív sza­bály­ta­lan­sá­go­kat vizs­gál­ja, bün­te­tő­jo­gi tény­ál­lást nem álla­pít meg, bűn­ügyi bizo­nyí­tást nem végez. Erre sem fel­ha­tal­ma­zá­sa, sem pedig esz­kö­ze nincsen.

A magyar ügyész­ség – bár erre nincs tör­vé­nyi köte­le­zett­sé­ge – a min­dig köve­tett pro­to­koll sze­rint az OLAF igaz­ság­ügyi aján­lá­sa nyo­mán vala­mennyi eset­ben elren­del­te a nyo­mo­zást, illet­ve amennyi­ben már folya­mat­ban volt a nyo­mo­zás, az OLAF aján­lá­sát a nyo­mo­zás ira­ta­i­hoz csa­tol­ták és abban értékelték.

Az OLAF leg­utób­bi, 2020-ra vonat­ko­zó éves jelen­té­sé­ből kitű­nik, hogy a magyar ügyész­ség az OLAF ügyek 67 %-ában emelt vádat. Ez a szám kima­gas­ló ered­mény, hiszen közel a dup­lá­ja a 37 %-os uniós átlagnak. 

Az OLAF egyre több­ször olyan ügy­ben tesz igaz­ság­ügyi aján­lást, amely­ben már folyik Magyar­or­szá­gon nyo­mo­zás. A leg­utób­bi két év vala­mennyi aján­lá­sa kap­csán folya­mat­ban volt már a nyomozás.

Az igaz­ság­ügyi aján­lá­sok száma évről évre csök­ken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban és 2021-ben 2-2 aján­lás érkezett.

A magyar ügyész­ség és az OLAF szo­ro­san együtt­mű­kö­dik, mind veze­tői, mind szak­ér­tői szin­ten rend­sze­re­sek a talál­ko­zók.

A fotó Dr. Polt Péter leg­főbb ügyész és Ville Itälä főigaz­ga­tó 2020. janu­ár 31-i talál­ko­zó­ján készült.