Korábbi üzlettársait csapta be egy férfi, amikor nem létező befolyásával üzérkedett; a Fővárosi Főügyészség vádat emelt ellene.

A vádirat szerint az 53 éves férfi átvette egy cég tulajdonosi és képviseleti jogait egy házaspártól, azonban ennek kapcsán köztük elszámolási vita merült fel.

A férfi a házaspárnak a 2016. évben valótlanul azt állította, hogy a cég ellen adóhatósági vizsgálat indult, amely a házaspár korábbi gazdasági tevékenységét érinti. A vádlott azt is mondta, hogy ha a házaspár fizet neki több mint másfél millió forintot, akkor hajlandó olyan valótlan tartalmú nyilatkozatot tenni az adóhatóság előtt, hogy a korábbi könyvelési iratokat kidobta.

A férfi szerint a kért pénzből félmillió forint ügyvédi munkadíj lett volna, egymillió forint pedig az a vesztegetési pénz, amelyet az adóhatóság alkalmazottjának juttattak volna el, mégpedig egy olyan ügyvéd útján, aki korábban magas közmegbízatásban lévő hozzátartozójára figyelemmel jó kapcsolatokkal rendelkezett. A vádlott állítása szerint a vesztegetési pénzért az adóhatósági alkalmazott eredménytelenül folytatta volna le a vizsgálatot.

A vádlott állításai valótlanok voltak, célja kizárólag pénzszerzésre irányult. A házaspár a korrupciós ajánlatot nem fogadta el.

A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni.

A Fővárosi Főügyészség felhívja a figyelmet, hogy az, aki befolyással üzérkedő személynek jogtalan előnyt ígér vagy ad, maga is bűncselekményt, befolyás vásárlását követi el, akkor is, ha a hivatkozott befolyás valótlan. Ha valaki azzal a céllal ígéri vagy adja ezt a pénzt, hogy abból a tudomása szerint hivatalos személy is részesül, akkor – függetlenül a hivatalos személy tényleges létezésétől – vesztegetést követ el.

Hozzászólások lezárva.