Főoldal » Hírek » Nyugdíjasok nevére kötött életbiztosításokat – a Fővárosi Főügyészség sajtóközleménye

Egy 72 éves nő a vád sze­rint két nyug­dí­jas nevé­re kötött jogo­su­lat­la­nul élet­biz­to­sí­tá­so­kat, amik­nek a díját ezután éve­kig fizet­te. A csa­lás­sal a nő az egyik férfi halá­la után mil­li­ók­hoz jutott hozzá.

A vád­irat sze­rint a nő 2014. május és 2015. júli­us között két idős férfi nevé­re össze­sen 4 biz­to­sí­tó tár­sa­ság­nál kötött élet­biz­to­sí­tá­si szer­ző­dé­se­ket. A nő ked­vez­mé­nye­zett­ként min­den eset­ben - magát a biz­to­sí­tot­tak roko­na­ként, uno­ka­test­vé­re­ként fel­tün­tet­ve - önma­gát jelöl­te meg.

A két nyug­dí­jas férfi a szer­ző­dé­sek­ről nem tudott, a vád­lott az alá­írá­su­kat a szer­ző­dé­se­ken meg­ha­mi­sí­tot­ta. A biz­to­sí­tó tár­sa­sá­go­kat azzal is meg­té­vesz­tet­te, hogy a biz­to­sí­tot­tak egész­ség­ügyi ada­ta­i­ról valót­lan ada­to­kat közölt, őket egész­sé­ges­nek tün­tet­te fel, hol­ott a szer­ző­dé­sek meg­kö­té­se­kor már mind­két férfi súlyos alap­be­teg­sé­gek­ben szen­ve­dett. A vád­lott a biz­to­sí­tá­si aján­la­to­kon a valót­lan egész­sé­gi ada­to­kon túl, a biz­to­sí­tot­tak mun­ka­kö­re tekin­te­té­ben is hamis beosz­tá­so­kat tün­te­tett fel, úgy mint szál­lí­tó, rako­dó­mun­kás, áru­be­szer­ző. A szer­ző­dé­sek meg­kö­té­se­kor ugyan­is az egyik férfi pél­dá­ul már rok­kant­nyug­dí­jas volt, és cse­lek­vő­ké­pes­sé­get kor­lá­to­zó gond­nok­ság alatt állt.

A vád­lott a biz­to­sí­tá­si üzlet­kö­tők­kel bizal­mi kap­cso­la­tot ala­kí­tott ki, és elér­te azt, hogy az üzlet­kö­tők a biz­to­sí­tot­tak sze­mé­lyes meg­je­le­né­sé­től - sza­bály­el­le­ne­sen - elte­kin­tet­tek, a szer­ző­dé­se­ket pedig átad­ták neki azzal, hogy azo­kat a biz­to­sí­tot­tak­kal aláírassa.

A nő ezután fizet­te a biz­to­sí­tá­si díja­kat, abban bízva, hogy a biz­to­sí­tot­tak halá­la egész­ség­ügyi álla­po­tuk miatt rövid időn belül bekö­vet­ke­zik, és ezál­tal mil­li­ós össze­gű biz­to­sí­tá­si díjak­hoz jut hozzá.

Az egyik férfi 2016 máju­sá­ban bekö­vet­ke­zett halá­lát köve­tő­en az egyik biz­to­sí­tó a vád­lott igény­be­je­len­té­se alap­ján a vád­lott részé­re több mint 5 mil­lió forin­tot fize­tett ki. A többi eset­ben a csa­lá­sok kísér­le­ti szak­ban marad­tak, mert a biz­to­sí­tók rájöt­tek, hogy a szer­ző­dé­sek­ben valót­lan egész­ség­ügyi ada­tok sze­re­pel­tek. Ezen kívül volt olyan eset, ami­kor a biz­to­sí­tó díj nem­fi­ze­tés miatt szün­tet­te meg a szer­ző­dést, és volt olyan is, hogy a vád­lott nem élt igénybejelentéssel.

A Buda­pes­ti XI. és XXII. Kerü­le­ti Ügyész­ség a 72 éves nővel szem­ben több rend­be­li, jelen­tős kárt okozó, üzlet­sze­rű­en elkö­ve­tett csa­lás bűn­tet­te, illet­ve kísér­le­te, vala­mint hamis magán­ok­irat fel­hasz­ná­lás­nak vét­sé­ge miatt nyúj­tott be vád­ira­tot a bíróságra.

Az ügyész­ség arra tett indít­ványt a vád­irat­ban, hogy a bíró­ság bün­te­tő­vég­zés­sel fel­füg­gesz­tett bör­tön­bün­te­tést, vala­mint pénz­bün­te­tést szab­jon ki vele szem­ben, továb­bá vagyon­el­kob­zást is indítványozott.