Tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélte az elsőfokú bíróság a különös visszaeső férfit - a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A tizen­ket­te­dik élet­évét be nem töl­tött sze­méllyel sze­xu­á­lis cse­lek­mény vég­zé­sé­vel elkö­ve­tett sze­xu­á­lis erő­szak bűn­tet­te miatt indult ügy­ben a Tata­bá­nyai Járá­si Ügyész­ség vád­ira­ta alap­ján a Tata­bá­nyai Járás­bí­ró­ság tizen­nyolc év fegy­ház­bün­te­tés­re ítél­te azt a külö­nös vissza­eső fér­fit, aki két gyer­mek­kel rend­sze­re­sen vég­zett sze­xu­á­lis cselekményt.

A vád­irat sze­rint a férfi a boko­di barát­ja házá­nál 2013 nya­rán ismer­te meg a 2007-ben szü­le­tett lányt, aki­vel bizal­mi kap­cso­lat­ba került. Az elkö­ve­tő 2014 nya­rán a lányt  a boko­di házá­ba csal­ta, vele sze­xu­á­lis tar­tal­mú fil­me­ket, képe­ket néze­tett, levet­kőz­tet­te, és a gyer­mek­kel sze­xu­á­lis cse­lek­ményt vég­zett. Ezután  ezen  a nyá­ron heti rend­sze­res­ség­gel vég­zett a sér­tet­tel sze­xu­á­lis cse­lek­ményt. A gyer­mek til­ta­ko­zá­sa miatt közö­sü­lés nem tör­tént. A férfi a házá­ban tör­tént talál­ko­zá­so­kat köve­tő­en „juta­lom­ként” cso­kit adott a sér­tett­nek. A férfi a sze­xu­á­lis viszonyt 2015 nya­rán foly­tat­ta, ekkor is heti rend­sze­res­ség­gel vég­zett a sér­tet­tel sze­xu­á­lis cselekményt.

Az elkö­ve­tő egy társ­ke­re­ső olda­lon 2014 júni­u­sa előtt ismer­ke­dett meg egy nővel, aki­vel és a 2006-ban szü­le­tett lányá­val bizal­mi, bará­ti viszonyt ala­kí­tott ki. A férfi a bizal­mi viszonyt kihasz­nál­va 2014. júni­u­sa és 2016. ősze között több alka­lom­mal sze­xu­á­lis cse­lek­ményt vég­zett a gyer­mek­kel, vele leg­alább egy­szer közösült.

A fér­fit a bíró­ság 2008-ban sze­mé­rem elle­ni erő­szak bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt 9 év fegy­ház­bün­te­tés­re ítél­te, ebből 2013-ban szabadult.

A 2018. szep­tem­ber 19-től letar­tóz­ta­tás­ban lévő fér­fit az ügyész­ség indít­vá­nyá­ra a bíró­ság 18 év fegy­ház­bün­te­tés­re és 10 év köz­ügyek­től eltil­tás­ra ítél­te, vala­mint  vég­le­ges hatállyal eltil­tot­ta bár­mely olyan fog­lal­ko­zás gya­kor­lá­sá­tól vagy egyéb tevé­keny­ség­től, amely­nek kere­té­ben tizen­nyol­ca­dik élet­évét be nem töl­tött sze­mély neve­lé­sét, fel­ügye­le­tét, gon­do­zá­sát, gyógy­ke­ze­lé­sét végzi, illet­ve ilyen sze­méllyel egyéb hatal­mi vagy befo­lyá­si viszony­ban áll.

A bíró­ság az íté­let kihir­de­té­sét köve­tő­en elő­ter­jesz­tett ügyé­szi indít­vány­ra az elkö­ve­tő letar­tóz­ta­tá­sát fenn­tar­tot­ta. Az első­fo­kú íté­le­tet, és a letar­tóz­ta­tás fenn­tar­tá­sá­ról hozott vég­zést az ügyész tudo­má­sul vette, a vád­lott és védő mind­két hatá­ro­zat­tal szem­ben fel­leb­be­zést jelen­tett be.