Üdülési jogok értékesítésével csaltak – vádemelés - VIDEÓVAL

Az ügy­nek 24 vád­lott­ja van, akik a vád sze­rint jel­lem­ző­en idős­ko­rú­a­kat tévesz­tet­tek meg. A csalás-sorozatban több mint 340 sér­tett­nek össze­sen mint­egy 800 mil­lió forint kárt okoztak.

A vád­irat sze­rint a vád­lot­tak közül hár­man elha­tá­roz­ták, hogy üdü­lé­si jogok érté­ke­sí­té­sé­vel tévesz­te­nek meg – első­sor­ban idős­ko­rú – embe­re­ket, a szín­lelt ügy­le­tek révén pedig jog­ta­lan haszon­ra tesz­nek szert.

Ennek érde­ké­ben, 2013 novem­be­ré­ben meg­ala­pí­tot­ták azt az V. kerü­le­ti céget, amely­nél a későb­bi­ek­ben az ügy többi vád­lott­ja is dol­go­zott ügy­fél­szol­gá­la­ti, illet­ve call cen­ter mun­ka­társ­ként, vagy üzletkötőként.

A vád sze­rint a vád­lot­tak az üdü­lé­si jogu­kat érté­ke­sí­te­ni kívá­nó, jel­lem­ző­en idős­ko­rú sér­tet­te­ket azzal keres­ték meg, hogy vál­lal­ják az üdü­lé­si joguk érté­ke­sí­té­sét, illet­ve az érté­ke­sí­té­sig még azok bérbe adá­sát is inté­zik, ehhez azon­ban meg­bí­zá­si és szol­gál­ta­tá­si szer­ző­dé­se­ket kell köt­ni­ük a cég­gel, és külön­bö­ző díja­kat kell fizetniük.

Az ügy­fe­lek tobor­zá­sa érde­ké­ben fővá­ro­si iro­da­ház­ban, üzlet­köz­pont­ban, szál­lo­dá­ban, majd később a buda­pes­ti hely­szí­nek mel­lett vidé­ki nagy­vá­ro­sok­ban is tar­tot­tak előadásokat.

A szer­ző­dés­kö­tés­kor az üzlet­kö­tők az ügy­fe­lek­kel – meg­té­vesz­té­sük­kel, aka­ra­tu­kon kívül – olyan doku­men­tu­mot is alá­írat­tak, ami­vel belép­tet­ték őket egy ún. kre­dit­rend­szer­be. A prog­ram lénye­ge a szer­ző­dés sze­rint az volt, hogy az ügy­fél kre­dit­pon­tok fel­hasz­ná­lá­sá­val, ked­vez­ménnyel vásá­rol­ha­tott ter­mé­ket, vagy szolgáltatást.

Az ügy­fe­lek szán­dé­ka azon­ban kizá­ró­lag az üdü­lé­si joga­ik érté­ke­sí­té­sé­re ter­jedt ki, nem akar­tak belép­ni kre­dit­rend­szer­be, nekik a vád­lot­tak a szer­ző­dés­kö­tés­kor meg­té­vesz­tő tájé­koz­ta­tást adtak. Így amíg az ügy­fe­lek abban a tudat­ban vol­tak, hogy az álta­luk fize­tett díj az üdü­lé­si joguk érté­ke­sí­té­sé­ért fize­tett meg­bí­zá­si díj, az való­já­ban nem az volt, hanem a kre­dit­pon­tok ellen­ér­té­ke. A vád­lot­tak­nak azon­ban a kre­dit­rend­szert sem állt szán­dé­kuk­ban tény­le­ge­sen működ­tet­ni, cél­juk az volt, hogy ezzel a díj­fi­ze­té­sek jog­sze­rű­sé­gé­nek lát­sza­tát keltsék.

Így egy idő után a tár­sa­ság a kre­dit­rend­szert sem üze­mel­tet­te, a sér­tet­tek a kre­dit­pon­tok ellen­ér­té­két nem tud­ták levá­sá­rol­ni, a vád­lot­tak pedig egy ideig még hite­get­ték őket, majd később elér­he­tet­len­né vál­tak. A vád sze­rint a vád­lot­tak­nak már a szer­ző­dé­sek meg­kö­té­se­kor sem áll szán­dé­ká­ban az üdü­lé­si jogok érté­ke­sí­té­se, cél­juk kizá­ró­lag a sér­tet­tek pén­zé­nek jog­ta­lan meg­szer­zé­se volt.

Az ügy­nek össze­sen 341 sér­tett­je van. Közü­lük a leg­töb­ben jel­lem­ző­en pár száz­ezer forin­tot fizet­tek a vád­lot­tak­nak, de volt olyan, aki egy mil­lió forint­nál is többet.

A csa­lás­sal a vád­lot­tak össze­sen mint­egy 800 mil­lió forint kárt okoz­tak az ügyfeleknek.

A Buda­pes­ti V. és XIII. Kerü­le­ti Ügyész­ség az ügy­ben bűn­szö­vet­ség­ben, üzlet­sze­rű­en, idős kora miatt a bűn­cse­lek­mény fel­is­me­ré­sé­re kor­lá­to­zot­tan képes sze­mély sérel­mé­re elkö­ve­tett csa­lás bűn­tet­te és más bűn­cse­lek­mé­nyek miatt nyúj­tott be vád­ira­tot az ille­té­kes bíróságra.

Az ügy kap­csán a Buda­pes­ti Rendőr-főkapitányság által még az eljá­rás kez­de­ti sza­ka­szá­ban köz­zé­tett videó az aláb­bi lin­ken elérhető:

http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/bunugyek/nyolc-csalo-hat-ceg-tobb-mint-33-millio-forint-kar