Ügyészi keresetindítás a jelöltet nem állító, továbbá a tevékenységükkel felhagyó pártokkal szemben

Idén eddig össze­sen 29 kere­se­tet nyúj­tot­tak be az ügyész­sé­gek azok­kal a pár­tok­kal szem­ben, ame­lyek a tevé­keny­sé­gük­kel fel­hagy­tak és a vagyo­nuk­ról nem ren­del­kez­tek, ille­tő­leg egy­mást köve­tő két álta­lá­nos ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lői válasz­tá­son nem állí­tot­tak jelöltet.

Az ügyész­ség az állam bün­te­tő igé­nyé­nek érvé­nye­sí­té­se mel­lett az Alap­tör­vény ren­del­ke­zé­se­i­ből követ­ke­ző­en más fel­ada­to­kat is ellát. A tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott hatás­kö­ré­ben a köz­ér­dek­vé­del­mi szak­te­rü­le­ten eljá­ró ügyészt, mint az igaz­ság­szol­gál­ta­tás köz­re­mű­kö­dő­jét meg­il­le­ti a bíró­ság­hoz for­du­lás joga.

A pár­tok műkö­dé­sé­ről és gaz­dál­ko­dá­sá­ról szóló 1989. évi XXXIII. tör­vény értel­mé­ben a bíró­ság az ügyész­ség indít­vá­nyá­ra meg­ál­la­pít­ja a párt meg­szű­né­sét, ha az tevé­keny­sé­gé­vel fel­hagy és vagyo­ná­ról nem ren­del­ke­zik. A bíró­ság az ügyész­ség indít­vá­nyá­ra – a párt egye­sü­let­ként való továb­bi műkö­dé­sé­nek érin­tet­le­nül hagyá­sá­val – meg­ál­la­pít­ja a párt műkö­dé­sé­nek meg­szű­né­sét, ha a párt egy­mást köve­tő két álta­lá­nos ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lői válasz­tá­son nem állít jelöl­tet. A tör­vény idé­zett ren­del­ke­zé­sei a kere­set­in­dí­tás tekin­te­té­ben kizá­ró­la­gos ügyé­szi hatás­kört biz­to­sít és fel­ada­tot hatá­roz meg.

Az idei álta­lá­nos ország­gyű­lé­si válasz­tá­so­kat köve­tő­en a főügyész­sé­gek a tör­vény­szé­kek nyil­ván­tar­tá­sai alap­ján össze­ve­tet­ték az ille­té­kes­sé­gi terü­le­tü­kön bejegy­zett, és jelen­leg is párt­ként nyil­ván­tar­tott szer­ve­ze­tek lis­tá­ját a Nem­ze­ti Válasz­tá­si Iro­dá­nak a 2014. és 2018. évi álta­lá­nos ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lői válasz­tá­so­kon jelöl­tet állí­tó szer­ve­ze­tek­ről készí­tett jegyzékeivel.

Az átfo­gó vizs­gá­lat alap­ján az ügyé­szek meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy 23 párt a 2014. és a 2018. évi álta­lá­nos ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lői válasz­tá­so­kon sem állí­tott jelöl­tet. Ezt köve­tő­en ezek­kel a pár­tok­kal szem­ben az ügyész­sé­gek kere­se­tet nyúj­tot­tak be – a szer­ve­zet egye­sü­let­ként való továb­bi műkö­dé­sé­nek érin­tet­le­nül hagyá­sá­val – a párt­ként való műkö­dés meg­szű­né­sé­nek meg­ál­la­pí­tá­sa iránt.

Az ügyész­sé­gek továb­bi 6 párt vonat­ko­zá­sá­ban azt tár­ták fel, hogy azok a tevé­keny­sé­gük­kel fel­hagy­tak és a vagyo­nuk­ról nem ren­del­kez­tek. A főügyész­sé­gek ezért velük szem­ben a párt meg­szű­né­sé­nek meg­ál­la­pí­tá­sa iránt indí­tot­tak kere­se­tet. Ered­mé­nyes kere­set­in­dí­tás ese­tén ezek a szer­ve­ze­tek nem csak a párt­ként való műkö­dés lehe­tő­sé­gét veszí­tik el, hanem jogi sze­mé­lyi­sé­gük is megszűnik.

pár­tok listája