Ügyvédek is részt vettek az országos méretű cégtemető működtetésében

A Heves Megyei Főügyész­ség tizen­há­rom sze­mély - köz­tük két ügy­véd - ellen emelt vádat azért, mert vala­mennyi­en köz­re­mű­köd­tek össze­sen ötven magyar­or­szá­gi vál­lal­ko­zás fik­tív adás­vé­te­lé­ben. Az ügy egyes vád­lott­jai ellen ugyan­ilyen, vagy hason­ló bűn­cse­lek­mé­nyek elkö­ve­té­se miatt már koráb­ban is több bün­te­tő­el­já­rás indult, melyek egy része mos­tan­ra jog­erő­sen, az elkö­ve­tők fele­lős­ség­re voná­sá­val befejeződött.

A főügyész­ség vád­ira­ta ötven­két vád­pont­ban rész­le­te­zi a nyo­mo­zás során beszer­zett bizo­nyí­té­kok­kal iga­zolt tény­ál­lást. E sze­rint az ügy első­ren­dű vád­lott­ja volt az ötlet­gaz­da, aki­nek irá­nyí­tá­sá­val a bűncselekmény-sorozat meg­va­ló­sult. Két vád­lott elsőd­le­ge­sen a szer­ve­zés­ben vett részt, öten fik­tív vevő­ként a nevü­ket adták a jel­lem­ző­en a két meg­vá­dolt ügy­véd által lebo­nyo­lí­tott hamis adás­vé­te­lek­hez. Az ügy három vád­lott­ja olyan koráb­bi cég­tu­laj­do­nos, aki nem­csak elad­ta a vál­lal­ko­zá­sát, de abból elő­ző­leg jog­el­le­ne­sen külön­bö­ző vagyo­ni érté­ke­ket is kivett a maga számára.

Az első­ren­dű vád­lott volt az, aki a vád­be­li idő­szak­ban, 2009 és 2013 között - mielőtt nagy volu­me­nű fik­tív mun­ka­erő köl­csön­zés­hez fogott volna - köz-, ille­tő­leg szál­lí­tói tar­to­zást fel­hal­mo­zó gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok adás­vé­te­lé­nek köz­ve­tí­té­sé­vel fog­lal­ko­zott, mely tevé­keny­sé­ge során újság­hir­de­té­sek­ben kere­sett meg­vé­tel­re „adós­ság­gal ter­helt” vál­lal­ko­zá­so­kat bár­hol az ország­ban. A jelent­ke­zők szá­má­ra azután olyan vevő­ket köz­ve­tí­tett, akik haj­lan­dó­ak vol­tak a csőd­be ment cége­ket pén­zért a nevük­re venni, ille­tő­leg meg­szer­vez­te az adás­vé­tel­hez szük­sé­ges okira­tok ügy­vé­di elő­ké­szí­té­sét. Lát­szó­la­gos vevő­ként olyan embe­re­ket keres­te­tett meg, akik anya­gi nehéz­sé­gek­kel küz­döt­tek, ezért néhány ezer forint elle­né­ben alá­ír­ták a cég­át­ru­há­zás­hoz szük­sé­ges ira­to­kat. Később azon­ban - a fel­szá­mo­lá­si, vagy kény­szer­tör­lé­si eljá­rá­sok meg­in­dí­tá­sá­ig - egy­ál­ta­lán nem vet­tek részt a vál­lal­ko­zá­sok továb­bi működ­te­té­sé­ben, azok­nak csu­pán név­leg vol­tak veze­tő tiszt­ség­vi­se­lői. Mind­ezért a szer­ve­ző 150.000 és 300.000 Ft közöt­ti össze­get kért az eladók­tól, ami­ből ügy­le­ten­ként 50.000 Ft-ot fize­tett a mun­ká­juk során jog­sza­bály­el­le­ne­sen eljá­ró ügy­vé­dek­nek, és 10-30.000 Ft-ot az új „cég­tu­laj­do­no­sok­nak”.

A főügyész­ség több­rend­be­li közokirat-hamisítás bűn­tet­té­vel vádol­ja a tizen­há­rom ter­hel­tet, vala­mint - ezzel hal­ma­zat­ban - nagyobb, illet­ve jelen­tős érték­re elkö­ve­tett sik­kasz­tás bűn­tet­té­vel is az érin­tett koráb­bi cégvezetőket.

A letar­tóz­ta­tás­ban lévő első­ren­dű vád­lott és az egyik eljá­ró ügy­véd ese­té­ben az ügyész­ség vég­re­haj­tan­dó, továb­bi négy vád­lott ese­té­ben pedig fel­füg­gesz­tett sza­bad­ság­vesz­tés bün­te­tés kisza­bá­sá­ra tett indít­ványt. Hét vád­lot­tal szem­ben a vád­ha­tó­ság pénz­bün­te­tést indít­vá­nyo­zott, és töb­bek ese­té­ben indít­ványt tett arra is, hogy a bíró­ság hatá­ro­zott időre tilt­sa el őket a gaz­dál­ko­dó­szer­ve­zet álta­lá­nos veze­té­sét ellá­tó szerv tagja vagy egy­sze­mé­lyi veze­tő­je foglalkozástól.