Új típusú csalások terjednek!

olva­sá­si idő: 3 perc

A Fővá­ro­si Főügyész­ség új típu­sú csa­lá­si mód­sze­rek­re sze­ret­né fel­hív­ni a figyel­met, ame­lyek elke­rü­lé­sé­hez körül­te­kin­tés­re és elő­vi­gyá­za­tos­ság­ra van szükség.

A fővá­ros­ban is meg­fi­gyel­he­tő, miként orszá­go­san is, az a jelen­ség, hogy a csa­lá­sok elkö­ve­té­si módja jelen­tő­sen meg­vál­to­zott az utóbb időben.

Az elkö­ve­tők már nem csak „tere­pen” dol­goz­nak, sze­mé­lyes jelen­lét­tel, hanem tele­kom­mu­ni­ká­ci­ós esz­kö­zö­kön keresz­tül céloz­zák meg áldo­za­ta­i­kat. Az ilyen mód­szer­rel elkö­ve­tett csa­lá­sok ese­tén az oko­zott kár jel­lem­ző­en nagy össze­gű, így akkor is jelen­tős haszon­hoz jut­nak az elkö­ve­tők, ha a cél­zott sze­mé­lyek­nek csak a töre­dé­két tud­ják megtéveszteni. 

A Fővá­ro­si Főügyész­ség ezek­re az új típu­sú elkö­ve­té­si mód­sze­rek­re hívja fel a figyel­met, vala­mint arra, hogy mit tehe­tünk a meg­elő­zés érde­ké­ben azért, hogy ne vál­juk ilyen bűn­cse­lek­mé­nyek áldozatává. 

Az ún. „banki ügy­in­té­zős” csa­lás­kor az elkö­ve­tők egyi­ke bank­biz­ton­sá­gi szak­em­ber­nek adja ki magát, és azzal hívja fel a sér­tet­tet, hogy a bank­szám­lá­ján jogo­su­lat­lan tranz­ak­ci­ók történtek.

Az elkö­ve­tő célja, hogy meg­sze­rez­ze a sér­tett online vásár­lás­hoz szük­sé­ges bank­kár­tya ada­ta­it, illet­ve a net­bank belé­pés­hez szük­sé­ges azo­no­sí­tó ada­ta­it. Jel­lem­ző, hogy az elkö­ve­tők rend­kí­vül elszán­tak és kitar­tó­ak, akár több órás, hite­les­nek tűnő beszél­ge­té­se­ket foly­tat­nak a sér­tet­tek­kel, ami­vel elnye­rik a bizalmukat.

Elő­for­dult olyan is, ami­kor a tele­fo­ná­ló kéré­sé­re, a sér­tett saját maga utalt át pénzt a csaló által meg­je­lölt, állí­tó­la­gos bank­biz­ton­sá­gi szám­lá­ra annak érde­ké­ben, hogy a pén­zét biz­ton­ság­ba helyez­ze addig, amíg a bank a „gya­nús” tranz­ak­ci­ó­kat kivizsgálja.

Meg­elő­zés: Álta­lá­nos­ság­ban elmond­ha­tó, hogy a ban­kok tele­fo­non nem kér­nek bank­kár­tya ada­to­kat, illet­ve inter­ne­tes belé­pé­si ada­to­kat az ügy­fe­lek­től, így ha ilyen ada­to­kat kér a tele­fo­ná­ló, kezd­jünk gyanakodni.

Más­részt, ha olyan hívást kapunk, amely­ben az állí­tó­la­gos ügy­in­té­ző meg­ne­ve­zi, hogy melyik bank­tól keres ben­nün­ket, de mi nem annál a bank­nál vezet­jük a szám­lán­kat, akkor ne árul­juk el a tele­fo­ná­ló­nak, hogy való­já­ban hol banko­lunk, mert ilyen­kor a csa­lók elsőd­le­ges szán­dé­ka éppen az, hogy ezt meg­tud­ják. Ezután rend­sze­rint köz­lik, hogy mind­járt kap­csol­ják az ille­té­kes kol­lé­gát, vagy lete­szik és néhány perc múlva már a másik „bank­tól” hív­ják a sér­tet­tet a csalók.

A „hamis link” mód­szer lénye­ge, hogy az elkö­ve­tők a bank hiva­ta­los web­cí­mé­hez nagy­mér­ték­ben hason­lí­tó, attól akár csak 1-2 karak­ter­ben elté­rő web­cí­mű ál-banki oldalt hoz­nak létre.

Ami­kor a sér­tett az inter­ne­tes kere­ső­be begé­pe­li a bank nevét, a talá­la­tok között első­ként a hamis banki oldal link­je jele­nik meg. A sér­tett erre rákat­tint, majd ezután abban a hit­ben van, hogy a bank­ja hiva­ta­los felü­le­tén ad meg ada­to­kat. Való­já­ban azok nem a bank rend­sze­ré­ben jelen­nek meg, hanem az elkö­ve­tők látják. 

A bűnö­zők pár­hu­za­mo­san, azo­nos idő­ben belép­nek a sér­tett való­di banki olda­lá­ra, ahol az azo­no­sí­tó ada­to­kat, jel­szót, vala­mint az egye­di, meg­erő­sí­tő SMS kódot is beír­ják, és már hozzá is fér­nek a sér­tett bank­szám­lá­já­hoz és banki fiókjához.

Meg­elő­zés: Amennyi­ben inter­net ban­kot sze­ret­nénk hasz­nál­ni, úgy biz­ton­sá­go­sabb, ha nem a bön­gé­sző által fel­do­bott oldal­ra kat­tin­tunk - ami sok­szor első­nek éppen a hamis web­ol­dal link­jét dobja fel -, hanem saját magunk gépel­jük be a bank web­ol­da­lá­nak elérhetőségét.

Az „apró­hir­de­té­ses csa­lás” mód­szer lénye­ge, hogy a sér­tett online apró­hir­de­té­si olda­lon árul vala­mit, az elkö­ve­tő pedig – cse­ve­gő alkal­ma­zá­son keresz­tül – mint vásár­ló kere­si őt fel. A csaló ezután azt java­sol­ja az eladó­nak, hogy cso­mag­kül­dő szol­gá­la­tot vegye­nek igény­be, ehhez küld neki egy lin­ket azzal, hogy azon keresz­tül kapja majd meg a vétel­árat is. A link egy ismert cso­mag­kül­dő szol­gá­la­té­hoz hason­ló hamis oldal­ra veze­ti a sér­tet­tet, aki­nek ott ki kell válasz­ta­nia a szám­la­ve­ze­tő bank­ját, majd ezután egy fel­ug­ró ablak­ban meg kell adnia a bank­kár­tyá­ja vala­mennyi ada­tát - a CVC biz­ton­sá­gi kódot is beleérve.

Mind­ez­zel a sér­tett tud­tán kívül, az elkö­ve­tő ren­del­ke­zé­sé­re bocsát­ja az ada­ta­it, aki azok­kal online vásár­lást indít. A sér­tett köz­ben egy másik fel­ug­ró ablak­ban meg­ad­ja a tele­fon­já­ra érke­zett SMS kódot is, amit az elkö­ve­tő már az online vásár­lá­si felü­le­ten rögzít.

Elő­for­dul, hogy az elkö­ve­tők nem cso­mag­kül­dő szol­gá­lat­ra hivat­koz­nak, hanem azt köz­lik, hogy köz­vet­le­nül a hir­de­té­si olda­lon keresz­tül kül­dik el a vétel­árat, és annak foga­dá­sá­hoz kül­de­nek linket.

Meg­elő­zés: Fon­tos, hogy hir­de­té­si ügy­le­tek során ne kat­tint­sunk az állí­tó­la­gos vevő által kül­dött lin­kek­re, és eleve legyen gya­nús az, hogy ha pénzt várunk, akkor a bank­szám­la­szá­munk helyett miért kérik tőlünk a bank­kár­tya ada­ta­in­kat. Jel­lem­ző, és gya­nú­ra okot adó körül­mény az is, hogy a hamis web­ol­da­lak rend­sze­rint magyar­ta­lan kife­je­zé­se­ket használnak.

A „nye­re­mény­já­ték” mód­szer lénye­ge, hogy az elkö­ve­tők nye­re­mény­já­ték­ra hivat­koz­nak, és így szer­zik meg a sér­tet­tek bank­kár­tya ada­ta­it, vagy arra veszik rá áldo­za­ta­i­kat, hogy kisebb össze­gű regiszt­rá­ci­ós díjat fizes­se­nek a nye­re­mé­nyük kiuta­lá­sa érdekében. 

Meg­elő­zés: Ha pénzt várunk, akkor ne adjuk meg a bank­kár­tya ada­ta­in­kat, és ne utal­juk pénzt arra, hogy meg­kap­junk egy ajándékot.

Az ún. „ráijesz­tős” mód­szerrel elkö­ve­tett csa­lá­sok is ten­den­ci­ó­zu­san ter­jed­nek. Ennél a mód­szer­nél az elkö­ve­tők chat­ben, sms-ben, vagy email­ben rend­sze­rint vala­mi­lyen fel­szó­lí­tást, vagy figyel­mez­te­tést kül­de­nek, pél­dá­ul strea­ming szol­gál­ta­tó, vagy ható­ság nevé­ben. Ezek a leve­lek, vagy üze­ne­tek szól­hat­nak arról, hogy a szol­gál­ta­tó nem tudta levon­ni az elő­fi­ze­tést, ezért egy kül­dött lin­ken belé­pé­si és bank­kár­tya ada­to­kat kér, vagy ha ható­ság nevé­ben pró­bál­koz­nak a csa­lók, akkor jel­lem­ző­en vala­mi­lyen idé­zés­re, vagy fel­szó­lí­tás­ra hivat­koz­nak, amit a káros link­re kat­tint­va lehet elérni.

Meg­elő­zés: Gya­na­kod­junk, ha várat­lan fel­szó­lí­tást kapunk. Ha elekt­ro­ni­kus leve­let kapunk, min­dig ellen­őriz­zük a fel­adót. A kife­je­zé­sek álta­lá­ban magyar­ta­la­nok, helyes­írá­si, és fogal­ma­zá­si hibák sze­re­pel­nek a mon­da­tok­ban, ezért eleve legyen gya­nús a nyelv­ta­ni­lag hely­te­len, magyar­ta­lan meg­fo­gal­ma­zás. Soha ne kat­tint­sunk csa­tol­má­nyok­ra, lin­kek­re meg­szo­kás­ból, min­dig legyünk körültekintőek.

Elő­for­dul az a mód­szer is, ami­kor az elkö­ve­tők vala­mi­lyen módon – jel­lem­ző­en a szá­mí­tó­gé­pes rend­szer fel­tö­ré­sé­vel – tudo­mást sze­rez­nek arról, hogy a későb­bi sér­tett­nek valós szer­ző­dés alap­ján fize­té­si köte­le­zett­sé­ge áll fenn. Ezután rend­sze­rint e-mailben - a kifi­ze­tés­re jogo­sult e-mail címé­hez meg­té­vesz­tő­en hason­lí­tó cím­ről - arról tájé­koz­tat­ják, hogy a jogo­sult szám­la­szá­ma meg­vál­to­zott és a fize­tést egy álta­luk meg­je­lölt másik bank­szám­la­szám­ra kérik tel­je­sí­te­ni. Ezek­ben az ese­tek­ben az lehet a leg­ha­té­ko­nyabb mód­szer a meg­elő­zés­re, ha az uta­lás előtt fel­vesszük a kap­cso­la­tot a partnerrel.

Az előb­bi­ek­ben ismer­te­tett elkö­ve­té­si mód­sze­rek közös jel­lem­ző­je, hogy

az eldob­ha­tó SIM kár­tyák, vagy azo­no­sít­ha­tat­lan IP, illet­ve e-mail címek mögé bújó csa­lók kilé­té­nek fel­de­rí­té­se bonyo­lult fel­adat, ezért kiemel­ten fon­tos hang­súlyt helyez­ni ezek­nek a bűn­cse­lek­mé­nyek­nek a megelőzésére, 

amely­hez foko­zott körül­te­kin­tés­re és elő­vi­gyá­za­tos­ság­ra van szükség.

Érde­mes figyel­ni a rend­őr­ség és a ban­kok hiva­ta­los web­ol­da­lán meg­ta­lál­ha­tó figye­lem­fel­hí­vá­so­kat is, ame­lyek az éppen aktu­á­lis mód­sze­rek­re figyelmeztetnek.